magyar politika
TagAz ellenzék mozgásiránya
A legújabb politikus-népszerűségi listát figyelve arra az érdekes összefüggésre figyelhetünk fel, hogy Orbán Viktor megelőzte Szili Katalint és Sólyom Lászlót, azaz: emberemlékezet óta vezető pártpolitikus áll a népszerűségi lista élén. Az okokról elemzésünkben olvashatnak.
Egy valódi reform
Egy atomizált társadalomtól sem öntevékenység, sem szolidaritás nem várható el, nem is beszélve a versenyképességről. Egy majdani nagykoalíció feladata tehát nem lehetne más, mint a kohéziós reform előkészítése. Csizmadia Ervin nyilatkozott a HírExtrának.
Tüntetés válság idején
A közalkalmazottak a világgazdasági válság nyomán bejelentett megszorító intézkedések ellen tüntettek. Követeléseik a szakszervezetek szemszögéből érthetők, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben semmiképp sem nevezhetőek időszerűnek. Lakatos Júlia nyilatkozott az Északnak.
Egy miniszterelnöki interjú
Amikor „szokatlan” kérdezési technikáról és riporteri attitűdről beszélünk, akkor arra gondolunk, hogy a riporter (Apáthy-Tóth Kata) Magyarországon szokatlan bátorsággal és elszántsággal faggatta a miniszterelnököt, aki – nyilván ennek hatására is – eléggé elbizonytalanodott, és jóval a szokott formája alatt teljesített. Meglátásaink az ominózús interjú kapcsán.
Régi recept új időben?
A magyar gazdaságpolitika a kormányzati ciklusokon átívelő jelleggel háromszor esett már a túlzott egyensúlyközpontúság hibájába, melyért – térségi versenytársainkhoz viszonyítva – számottevő növekedési és beruházási deficittel, magas kamatszinttel, valamint a belső kereslet szűkülésével volt kénytelen fizetni: a ’90-es évek első felében, Orbán kormányzati ciklusának elején és a második Gyurcsány-kabinet időszakában. Elemzésünk a legújabb gazdasági válság hazai hatásairól.
Felmelegített reformretorika
Novák Zoltán kifejtette a Hírextrának: az a baj, hogy nincsenek kézzelfogható jelei annak, hogy a kormányzat ismét fel akarná venni azt a reformfonalat, amit az év elején elejtett.
Elfogadott sarokszámok
A Méltányosság mérése szerint a nyár vége óta folyamatosan csökkent annak az esélye, hogy ne legyen 2009-es büdzsé. A legutóbbi állás szerint csupán két ellenzéki távolmaradóra lenne szükség az igenek győzelméhez. A helyzetről Novák Zoltán nyilatkozott a Figyelőnek.
Mítoszok és kockázatok
A válságkezelésére vonatkozó megoldási javaslatok kapcsán körvonalazódó ellentét sokkal mélyebb gyökerű annál, hogy pusztán rövidtávú aktuálpolitikai megfontolásokra vezethetnénk vissza. Voltaképpen a növekedésösztönzés és az egyensúlyközpontúság híveinek több mint másfél évtizedes vitájának újabb fejezete körvonalazódik a válság kapcsán, melyben az érvek és ellenérvek a szokásos mintázatot követik. Elemzésünk az aktuális helyzetről és történelmi tapasztalatokról.
A felzárkózás feltétele
A válságnak csak az elején vagyunk, a magyar társadalom egy jelentős része el sem tudja képzelni mihez és hogyan tudna ő alkalmazkodni. Az MSZP önmagában nem tudja megoldani a helyzetet. Ha új fejezetet akarunk nyitni Magyarországon, abban minden mérvadó pártnak benne kell lennie. Utoljára a rendszerváltás idején volt komoly intézményes átrendeződés, nagy szükség volna változtatásra. A nagykoalíció ilyen új intézményes eljárást is jelentene. Interjú Csizmadia Ervinnel.
Kormányzati kommunikáció és beavatás
Magyarországon úgy alakultak a történelmi körülmények, hogy mindig is szükség volt egy rendszert (olykor válságot) menedzselő nagy kormánypártra. Ezt nem nagyon lehetett leváltani, viszont megújulni sem nagyon tudott. Meglátásaink az aktuális hazai helyzetről.
Politikai vezetés – válsághelyzetben
Igazából az érdekel, hogy vajon hogyan változtat egy válság a politikai vezetés természetén. S hogyan lehetséges, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal újabb szerepekben: válságkezelőként és egységteremtőként bukkan fel? Hogyan sikerülhet mindez Magyarország 1990 óta immáron leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökének, akit sokan és sokszor temettek már, illetve akinek politikai bukását általában biztosra veszik, csak idejét gondolják még jócskán kitolhatónak.
Retorikai fordulat
Az a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk, hogy mit akar a Fidesz valójában. Akarnak-e egyáltalán reformokat. Ha igen, akkor pedig milyen területeken, és milyen módon. Novák Zoltán nyilatkozott a Hírextrának.
A történelem pártjai
Más pártok, más szellemi erőterek, más hatalomközpontok fejlődtek ki a korábbi jelentéktelenségből, az utolsókból elsők, a törpékből nagyok, majd óriások lettek, az MSZP és a Fidesz eluralta a politikai mező két oldalát, és az egykori rendszerváltó nagypártok immár legfeljebb csak szövetségesként asszisztálhattak az időközben az ő politikai oldalukra tévedt új nagyok mellett. Elemzésünk az okokról.
Primer felelősség
A magyar politikai osztály primer felelőssége felkészíteni a társadalmat a globális gazdasági válságban való viselkedésre. Csizmadia Ervin a Nap-kelte c. műsorban fejtette ki véleményét.
Az MDF elnökválasztása
A hazai politikai életben példátlan üggyé dagadt az ún. MDF-lehallgatási botrány. Mégis csak az MDF elnökválasztási kampánya zajlott itt, ha ez az időzítetten nyilvánosságra hozott CD árnyékában immáron érdektelen epizódnak is tűnik. Az alábbi elemzés indulatok és stigmák nélkül próbál vizsgálódni.
Nagykoalíciós törekvések
A nemzeti csúcstalálkozót burkolt nagykoalíciós törekvésnek tartja a miniszterelnök részéről Csizmadia Ervin. Az MPK igazgatója a Nap-keltében azt is elmondta, hogy a jelenlegi politikai körülmények között azonban még nincs realitása a nagykoalíciónak.
Megújítatlan hagyományok
„Nálunk az a probléma, hogy minden hagyományt továbbviszünk, de semelyiket nem tudjuk megújítani, ezért az ezek körüli konfliktusok nem visznek előre, rosszak, és nem látom a készséget arra, hogy erre az érintettek rájöjjenek.” – Interjú Csizmadia Ervinnel.
A média elfogulatlansága
Magyarországon több mint egy évtizeden keresztül a jobboldal kifogásolta a baloldali médiafölényt, s ez az egyoldalú beállítás – ma már látható – komoly károkat okozott a jobboldal számára. Mégis: téves a politikai kudarcokért az erősnek mondott médiabefolyást felelőssé tenni. Hogy miért? Kiderül az elemzésünkből.
Változatlan médiafóbiák
A Gyurcsány Ferencet védő (avagy az Orbán Viktort támadó) diskurzus a vesztett népszavazás után koherens médiahibáztató elméletté kerekedett. A pártatlanságra törekvő elemző számára a médiavád igencsak ismerős, hiszen annak mindenféle színvonalával találkozhatott már… Zsolt Péter írása az Élet és Irodalom hasábjain.
Jogértelmezés, önértelmezés, megosztottság
Régi liberális követelmény, hogy a kormányzatnak alárendeltjei irányában nem csupán a mindennapi állampolgári szükségletek kielégítésére irányuló kötelezettségei vannak, hanem a hatályos jogok értelmezésére irányuló kötelességei is. Gondolatok a mindenkori magyar kormányok alkotmányértelmezési gyakorlatáról.
Új pártok esélye
.Novák Zoltán a HVG-nek nyilatkozott az új pártok parlamentbe jutásának esélyeiről és kritériumairól.
A törvényhozás ciklikussága
Hazánkban az országgyűlés gyakorlatilag feloszlathatatlan. Hogy miért alakult ez így és vajon milyen a nemzetközi gyakorlat, arról elemzésünkben olvashatnak.
30-as évek vagy 2008?
Magyarországon mindenkinek megvan a maga lesújtó véleménye riválisáról. Évtizedről évtizedre öröklődik ez a hagyomány és a hozzá szorosan kapcsolódó magatartáskészlet, amely nem különösebben nyitott a mélyebb megértésre, ám sokkal érzékenyebb a jól hangzó, a saját tábor identitását biztosító felületi összehasonlításra és nagyotmondásra.
Az alkotmány szelleme
Elég csak egy olyan köztársasági elnök, aki a feladatát valamiért rosszul értelmezi, és máris létrejön az a kárhozatos helyzet, amelynek feloldására az alkotmányban nincs passzus, holott a patthelyzet esélyét maga az alkotmány kreálta. Gondolatok a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztségének ideiglenes betöltéséről.
A kordonbontás ítélete
A Méltányosság először a kordonbontás nyilvánosságát kutatta, később beszámolt a bírósági történésekről is. Ezúttal a jogerős ítélet szocializációs hatását nézzük meg. Zsolt Péter sorozatának legújabb része.
A konszenzus időszerűsége és irrealitása
A magyar demokrácia elmúlt 18 évét végigkíséri a konszenzus, az összefogás, az együttműködés ködös igénye. Ám ez a jóravaló igény soha semmilyen vizet nem zavart, soha semmilyen változást, a konszenzus tartalmi elemeinek végiggondolását és a megvalósításukra vonatkozó tervet nem eredményezett.
A reform fundamentuma
Az elmúlt években a koalíciós kormány igyekezett összehangolni a pártpolitikai érdekeket és a reformszellemet. A kísérlet legjobb esetben is torzóban maradt. Gondolatok az okokról és a lehetőségekről.
Nagypárti és kispárti dinamizmus
2008 április közepére mintha új erővonalak rajzolódnának ki a pártpalettán. Zajlik egyfajta belső pártosodási folyamat, miközben igény lenne új pártokra, amelyek azonban hiányoznak. Csizmadia Ervin trendelemzése.
Jelölés és választás
Gondolatok a Legfelsőbb Bíróság új elnökének jelölése és egy új alkotmányos szerkezet megalkotásának igénye kapcsán.
Mit üzent a címlap?
A politikai közéletben nem pusztán a politikai események fontosak, hanem a különböző médiumokban a róluk eltérő sajtóreflexió is. Zsolt Péter elemzése a legnagyobb hazai közéleti lapok címlapjairól.