Magyarország
Tag
A magyar pártviszonyok revíziója
A magyar politikát nem csak napi mivoltában, de az elmúlt 36 évében együtt is érdemes nézni. Csizmadia Ervin pártrendszer-cikkéről az Hírklikk közült áttekintő recenziót.
Mi lett az MSZP-vel?
Zsiga Bulcsú az Index kérdéseire válaszolva beszélt arról, hogy milyen ideológiai trendek és pártpolitikai fejlemények vezettek az MSZP eljelentéktelenedéséhez.
Kit válasszunk?
Az április 12-ei választás után sokféle forgatókönyv érvényesülhet. A legérdekesebb talán, ha kétpártrendszer lesz. A kétpártrendszert pedig nem is biztos, hogy csak a Tisza Párt szeretné. Csizmadia Ervin interjúja.
Ki mit ígér, úgy arat
Egyre többet hallani arról, hogy melyik párt mit ígér, mennyivel ígér többet a másiknál, illetve azt, hogy mit tenne az ellenfél valójában, ha megnyerné a választást. Hogy illeszkedik ez a nemzetközi trendekbe? Zsiga Bulcsú blogja a Substack-en.
A rózsaszínű patrícius
Paár Ádám Cs. Szabó László Roosevelt című könyve alapján elemzi az amerikai domináns pártrendszer változását.
Nyitott és zárt gondolkodás az előítéletkutatásban
Zsolt Péter a Klikktv-ben Lázár János előítéletes mondatainak a szociálpszichológiailag feltárt keretét elemezte, kitekintve az Egyesült Államokra, ahol szintén zárt és nyitott gondolkodásúak csapnak össze, mely összecsapás lényege épp az, hogy a nyitott kerüli az erőszakot.
Tisza külhonban
A megváltó kétpártrendszer
A magyar politika a majdnem-kétpártrendszer felé tart. E folyamatban az elmúlt két év hozott óriási változást, mert míg a Fidesz nem tudta leszalámizni ellenzékét, addig a Tisza Párt szinte a Fidesz helyett is elvégezte ezt a munkát. De azért a Fidesz sem ártatlan kétpártrendszer-ügyben. Csizmadia Ervin írása.
A nemzeti petíció szerepe a demokráciában
A nemzeti petíció jó esetben alulról jövő kezdeményezés, melyet a döntéshozók átgondolhatnak, majd akár a megvalósítás, akár a petíció elutasítása következményeiért politikai felelősséggel tartoznak. Zsolt Péter nyilatkozata.
Politikai képviselet a digitális térben
Manapság egyre jobban háttérbe szorulnak a klasszikus politikai képviseletet nyújtó törvényhozások. Ehelyett a politikusoknak a digitális térben kell megteremteniük a közelséget a választókkal. Zsiga Bulcsú interjúja.
Lázár János előítéletes beszéde
Zsolt Péter a Substack-en elemzi az elit előítéletes kommunikációjának jellegzetességeit a Lázár-beszéd kapcsán.
Tanulni a másik oldaltól
Kapitány István és Orbán Anita leigazolásával Magyar Péter azt mutatja, hogy követi a domináns pártok elleni sikerreceptet – de ez komoly veszélyt is hordoz magában. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A kicsi erő
Paár Ádám bemutatja egy 19. századi példán, hogyan tud hatni egy kicsi állam vezetője a nagyokra.
Kivel, hol, mikor?
Vezetőkre mindig szükség van. De hogy kinek mi a jó vezető, az folyamatosan változik. Lakatos Júlia a Méltányosság nemrég megjelent iratát ismertette.
A csoportos felsőbbrendűségtudat
Zsolt Péter a Hírklikk-nek a személyeskedő nyelvhasználat terjedését egy szociálpszichológiai modellel magyarázta.
Lehetett volna másképp?
Sokszor kérdezzük, „Mi lett volna ha?” Egy kiállítás kapcsán Lakatos Júlia blogjában a történelmi alternatívák máig tartó hatásairól ír.
Látomás és indulat a magyar politikában
A Méltányosság hagyományaihoz híven konferenciával zárta az évet, amely ezúttal a politikai vezetésről és a politikai vezetőkről szólt. Összefoglalónk a december 16-i eseményről.
Mi a Fidesz? Mi a Tisza?
A magyar politika utóbbi két évének új típusú politikai versenyéről beszélt Csizmadia Ervin a december 26-ai Egyenes beszédben.
Szavazói típusok
Zsolt Péter a Fidesz és a Tisza szavazóit csoportosította, valamint az erőviszonyok közti különbséget értelmezte a KlikkTv-ben.
Eszme, szervezet, személy
A pártpolitika három meghatározó eleme közül egyre kevésbé az eszme, annál inkább a pártszervezet és a vezető játssza a meghatározó szerepet. Csizmadia Ervin a KlikkTV-ben.
Demokrácia a filmvásznon
Paár Ádám a demokrácia és a választás mozgóképes megjelenítéseiről beszélt a Klubrádió Eljátszott jövő című műsorában.
Amerikai film magyar szemmel V.
Igazságkoncepciók a kampányban
Az adózásról szóló vita nem csak azért érdekes, mert a politikai oldalak ezzel akarják növelni a szavazótáboraikat. Többek között képet kapunk arról, hogy mit gondolnak a politika egyik alapkérdéséről: milyen az igazságos társadalom? Zsiga Bulcsú interjúja a Hírklikken.
Mire elég, ha a politikus autentikus?
Mindenképpen kell a választási győzelemhez a kormányzóképesség látszatát kelteni, vagy elég a társadalomnak, ha a politikus érti a szavát? Zsiga Bulcsú írása a Substack-en.
Demokratikus jelöltállítási ambíciók
Zsolt Péter a KlikkTV Mélyvíz műsorában a Tisza jelöltállítási folyamatát hasonlította össze az athéni demokráciával és a velencei dózseválasztással.
Gyűjtőpártok eredményessége
A 2024 tavaszától felemelkedő új párt látható módon a gyűjtőpárti magyar hagyományt igyekszik követni. Bolgár Györgynek Csizmadia Ervin a mindenkori magyar politika gyűjtőpárti hagyományairól beszélt.
Eszme vagy személy
Volt idő a politikában, amikor az eszme fontosabb volt, mint az, aki hordozta. Hogyan jutottunk az előbbi állapotból az utóbbi állapotba? Csizmadia Ervin írása.
Mozgástér növelés
Mit keres egy kisebb ország a nagyhatalmak játszmájában, s vajon növelhetik geopolitikai mozgásterüket? A MÚOSZ podcastjában Lakatos Júlia beszélt erről.
Mit jelent a liberális demokrácia?
Az állam szerepéről zajló vitában egyre fontosabb, hogy a liberális és demokratikus elemek miként viszonyulnak egymáshoz. Mit tehet az egyik, ha a másik felül kerekedik? Lakatos Júlia interjúja.
Milyen párt is a Tisza?
Van-e értelme hagyományos ideológiai oldalként meghatározni a Tisza Pártot. Nemigen. De a magyar politikatörténet mindenkori nagy pártjai is gyűjtőpártok voltak. Csizmadia Ervin írása.