Magyarország
Tag
Kiűzetés a paradicsomból
Megosztottság helyett „szeretetországot” ígér. De vajon hogyan kívánja megteremteni a „szeretetet” Márki-Zay Péter? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Kormánypárt és ellenzék a magyar politikában
A labdarúgásban közhely, hogy egy csapat annyit játszik, amennyit az ellenfél enged neki. A politikában ez azt jelenti, hogy egy kormánypárt hosszú hatalmához szükség van az ellenzékre is. Csizmadia Ervin az Inforádió Arénájában.
A rendszer és ellenzéke
Miért ritkák manapság a szakpolitikai viták? Erre a kérdésre keres válaszokat a magyar történelem segítségével Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Médiaszociológia
A Klubrádió Ötös című műsorában Zsolt Péter a nyilvánosság megújulásának logikájáról beszélt.
Játékos állampolgári nevelés – a dualizmusban
Paár Ádám Sebők Zsigmond Mackó úr-történetein keresztül érzékeltette a dualizmus kori állampolgári nevelést a Katolikus Rádió Értékteremtő műsorában.
Az európai együttműködés határai
Miért egyre élesebbek a konfliktusok az európai politikában? Mi a különbség az USA és az EU együttműködés-felfogása között? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot Rajnai Gergely elemzése a „demokrácia laboratóriumai” fogalom segítségével.
Mediterrán miniállamok boldogulása
A miniállamoktól is tanulhatna a magyar politika. Erről szól Paár Ádám tanulmánya.
Kell-e nekünk liberális demokrácia?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Témák: Macron látogatása, demokrácia és a választások, nyugdíjemelés, AB-határozat.
Belső civilizációk
A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Miért fogadják el Macrontól, amit Orbántól nem?
Korábbi kutatásainkban már rámutattunk, több a közös Emmanuel Macron és Orbán Viktor között, mint gondolnánk. Most Macron nagyszabású fejlesztési terve alapján azt vizsgáljuk, miért fogadják el a nemzetkarakterológiai megközelítést esetében, és a magyar miniszterelnöknél miért nem?
Hová tűnt Márki-Zay?
Márki-Zay Péter az előválasztás óta alig ad interjút a hazai médiában. Miért dönthetett így és hová tűnt? Erre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Amikor a magyarok Dániában akartak élni
Magyarország mindig ingadozott a mintakövető és a mintaformáló modellek között. Volt idő, amikor nem az Egyesült Államok vagy Németország, hanem Dánia jelentette a kívánatos mintát a magyarság számára. Paár Ádám blogbejegyzése.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
Németek a határon
1989. szeptember 11-én Németh Miklós kormánya megnyitotta a nyugati határt a keletnémet menekültek előtt. Magyarországot mai napig tisztelet övezi Németországban ezért a döntésért. Paár Ádám blogbejegyzése.
Medálháború
Az olimpiák sosem csak a sportról, hanem mindig kicsit a politikáról is szólnak. A világpolitikai erőviszonyokat gyakran jól tükrözik az olimpiai éremtáblázatok. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Gondolatok a szlovák munkások emléktáblájáról
Angyalföldön van egy emléktábla, amely a Pestet fölépítő szlovák munkásoknak állít emléket. Ennek kapcsán érdemes végiggondolni a magyar történelem tanulságát: a sokszínűség, ami ma politikai viták tárgya, valaha élő gyakorlat volt. Paár Ádám blogja.
Vita a formaruhákról
Rugalmatlanok vagyunk, vagy csak ragaszkodunk nemzeti szimbólumainkhoz? Lakatos Júlia az olimpiai formaruhákról beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Pegasus-botrány
Novák Zoltán a Pegasus-botrányról nyilatkozott a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
Mikor teszünk jót a nemzeti jelképekkel?
A magyar sportolók olimpiai formaruhája fellobbantotta a vitát a nemzeti jelképek szerepéről. Miért a piros, fehér, fekete dominált? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A térképek politikája
Magyarországon jól tudjuk, hogy a térképeknek komoly politikai jelentősége van. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Populizmus az Óperencián innen és túl
Paár Ádám a latin-amerikai populizmusokat és a magyar népi mozgalmat hasonlította össze a Hitel című folyóirat júliusi számában.
Vége az integrációnak?
A Klubrádió reggeli műsorának vendégeként Lakatos Júlia Orbán Viktor hét európai tézisét elemezte.
Foci és politikai siker
Ha jól megy egy fociválogatottnak, az a kormánynak vagy az ellenzéknek kedvez? Ezt a kérdést vizsgálta meg Rajnai Gergely blogbejegyzésében.
A nemzetközi beágyazottság súlya
Miért fontos a kormányoknak, hogy megfelelő nemzetközi háttérrel rendelkezzenek? Elemzésében Rajnai Gergely erre keresi a választ Magyarország és a régió közelmúltjának vizsgálatával.
A magyar pártrendszer négy módosulása
Az Egyenes beszéd vendégeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a magyar társadalom az elmúlt harminc évben több alkalommal „módosította” a pártrendszert.
A politikai vitakultúra megújulása
Magasabb lett az ingerküszöbünk, de ahogy nő a tét, visszatér a vita a politikába. Lakatos Júlia a 168 órának nyilatkozott.
Konszolidált-e Magyarország?
Lázár János a minap arról beszélt, hogy Magyarországon lehetetlen konszolidációt teremteni. Még a Fidesznek sem? Csizmadia Ervin blogjában Széll Kálmánt is emlegeti és persze Bethlen Istvánt is.
Az elsöprő kisebbség
A Habsburg-Magyar Monarchia pártviszonyairól szólva találta ki (a korabeli „örök” ellenzékre) Gerő András történész az elsöprő kisebbség fogalmát. Mi van, ha a fogalom ma is él? Csizmadia Ervin elemzése.
A roham-generáció
Ha ennyi ember megmozdul valamiért, az sosem csak egy termék iránti keresletet jelent. De mi az az ideál, ami mozgásba lendítette a Pfizerért sorba állók generációját? Lakatos Júlia blogbejegyzése.