Németország
TagMade in Germany? Piacgazdaság a német sorozatokban
Paár Ádám blogbejegyzésében azt vizsgálja, hogyan ábrázolják a német sorozatok a piacgazdaságot.
Milyen Európát akart Konrad Adenauer?
Paár Ádám a Katolikus Rádió Értékmentő című műsorában válaszolt arra a kérdésre, hogyan vélekedne Adenauer a mai Európáról és a mai Németországról.
Fociznak-e már az angyalok? Megemlékezés a Császárról
Paár Ádám bejegyzésében Franz Beckenbauer Bayern München Allianz stadionban tartott január 19-i gyászszertartása kapcsán kifejti, hogyan szolgálja a futball a kohéziót (nem csak) Németországban.
Lezárni egy ötszáz éves háborút
Robert Schuman francia politikus a II. világháború végén jól látta, hogy a megelőző 500 évben 25 háborút vívó Francia- és Németország megbékélése kulcs az európai békéhez. Mindezekről részletesen ír az Európáért című tanulmánykötetében, amelyet egy új sorozatunk első részeként írt Paár Ádám.
A kultúrharc jelentései – Egy fogalom külföldön és idehaza
A 2010 óta tartó kultúrharc a jobboldali uralkodó párt számára a kizökkent idő helyreállítása, az ellenzék számára éppen a rendszerváltás óta tartó történelmi idő kizökkentése. A kultúrharcban a nemzet-globalizáció, függetlenség-birodalmiság kap főszerepet. Történelmi összefüggésben mutatjuk be a kormány intézkedéseit és szándékait.
A császár (tekintély és baloldal)
Paár Ádám egy szociáldemokrata vezető példáján keresztül írt a személyi tekintély fontosságáról a politikában a Méltányosság blogon.
Magyarország és a kétfajta világhelyzet
A világhelyzet olykor egyértelmű, olykor pedig zavaros. 1989 körül az előbbi, mostanában a második az igaz. Magyarország mind a két világhelyzethez igyekezett alkalmazkodni, de úgy látszik, az első alkalmazkodás nem biztosít állandóságot. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A nácizmus a filmvásznon
Amerikai határválság és német választások
A Karc FM Hangoló című műsorában Rajnai Gergely elmondta, hogy Joe Biden különböző határvédelmi megnyilvánulásai a Demokrata Pártban megjelenő sokféle igényre való reakcióként értelmezhetők.
Rendőrök a filmvásznon
Paár Ádám a Klubrádió Hangosfilm című műsorában folytatta a rendőrfilmek politikai és társadalomtörténeti hátterének bemutatását.
Merkel utódlása
Az Indexnek nagy Attila Tibor úgy vélte, jelenleg talán csak Norbert Röttgenről lehet kijelenteni, hogy nem számít esélyes befutónak. Merkel olyan kancellár volt, aki a személyes tapasztalatai miatt is jobban értette a közép európai térséget, mint a mostani jelöltek, ezért is dolgozott volna szívesen Orbán vele együtt.
Mentőcsomag a láthatáron
A Hír TV Plusz-mínusz c. műsorában Nagy Attila Tibor rámutatott, Németország el kívánja kerülni az eurózóna megrendülését, ezért maga is megállapodást akar a helyreállítási alap ügyében.
A német–francia tengely az európai politikában
Köztudott, hogy a német–francia tengely az Európai Unió „motorja”, ám létrejötte, a felek ezt kísérő vitái az európai integrációról kevésbé ismertek. Milyen Európát akartak-akarnak a németek és a franciák, és melyikük milyen sikerrel valósította meg európai színtéren az elképzeléseit?
Felfüggesztés néppárti módra
Az InfoRádiónak adott interjúban Nagy Attila Tibor felhívta a figyelmet, hogy a felfüggesztésről döntés azt követően született meg, miután a CDU elnöke is emellett foglalt állást – ez aláhúzza a németek befolyását.
Egy rendhagyó nekrológ
Hamburg gyászba borult november 1-én. Szülővárosában, az Elba-parti Hanza-város temetőjében örök nyugalomra helyezték a 91 éves korában elhunyt Hannelore „Loki” Schmidtet, Helmut Schmidt volt német kancellár feleségét. A magyar média nem számolt be erről az eseményről, ami már csupán annak fényében is meglepő és érthetetlen, hogy az 1970-es, 1980-as években Schmidtnél senki nem tett többet az NSZK és Magyarország kapcsolatainak fejlesztéséért, és férje oldalán a Lokinak becézett Hannelore is ellátogatott hazánkba. Paár Ádám írása a Népszavában.
Kormánynépszerű(tlen)ség és pártnyereség
Németországban erősen inog a keresztény-liberális koalíció, holott néhány hónapja nagyon komoly népszerűségnek örvendett. A német szociáldemokraták teljesítménye nemigen javult ugyan, de egyszer csak kezdenek számolni velük. Vajon történhet-e ehhez hasonlóan nálunk is? A Fidesz-kormány ma népszerűsége csúcsán áll, az MSZP pedig roppant népszerűtlen. Előállhat-e olyan helyzet, hogy a kormány önmagának okozott hibái teljesítményjavulás nélkül ismét helyzetbe hozzák az MSZP-t?
A valóság súlytalansága és a hisztéria
A magyar politika egyik legnagyobb kihívása ma nem a deficit, az adósság és az államháztartási hiány, hanem: a valóság-hiány. De ez korántsem mai probléma, sőt: ez a magyar politikatörténet egyik legnyomasztóbb tradíciója. Egyszerűen nincs nálunk olyan párt (pláne liberális), amely mondjuk az alkalmazottak és a munkások pártja lenne, és nincs más párt sem, amely a többi társadalmi réteget képviselné. Elemzésünk a német és magyar példákról.