nemzetközi folyamatok
TagA spin doktorok fogalmáról
A nyugati politikában a háttéremberek kötelességüknek tartják a működésükről való folyamatos beszámolást, azaz pontosan úgy viselkednek, mint a vezető politikusok: evidenciának tekinti, hogy a politika végső soron az emberekre tartozik. Kelet-Közép-Európa rendszerváltó országaiban azonban ezt az egyszerű igazságot nem sikerült meggyökereztetni s ebből adódóan nálunk roppant bizonytalan a politika társadalmi alapzata. Csizmadia Ervin gondolatai a Népszabadságban.
Megmenthető-e a baloldal?
Gyurcsány minap létrehozott platformja egy széles, pártokon átívelő koalíció felé történt első lépés. Melyben ma az MDF és az SZDSZ „morzsalékaira”, valamint az LMP-re számíthat a volt kormányfő. Többek között erről is nyilatkozott Csizmadia Ervin a Figyelő-s interjújában.
Orbán és Soros
Vajon milyen hasonlóság lehet Soros György és Orbán Viktor között? A kérdés felvetése bizarrnak tűnhet, hiszen Soros ízig-vérig baloldali liberális, míg az orbáni szótárban a liberalizmusnak meglehetősen negatív csengése van. Meglepetésünkre egy közelebbi összehasonlítás rácáfol a feltételezésekre: Orbán és Soros szellemi értelemben nem is állnak olyan távol egymástól.
A kormánypolitika és a „külső elvárások”
A mindenkori magyar kormánynak, és miniszterelnökének milyen külső tényezőket, illetve korlátokat kell figyelembe vennie döntései meghozatalakor? Elemzésünk a második Orbán-kormány helyzetéről a hazai és nemzetközi gazdasági összefüggések tekintetében.
A jobboldal évtizede?
Azonban tény, a világgazdasági válság, a vén kontinens mélyülő demográfiai és politikai problémái olyan kihívások elé állítják a politikai erőket, amelynek megfelelni csak rugalmas és határozott válaszokkal, ha úgy tetszik, adaptív képességekkel lehet. Megítélésünk szerint ebben a jobboldal jelenleg hatalmas előnyt szerzett, részben saját teljesítménye, részben a baloldali politika ideológiai, kormányzati ballépései miatt. Elemzésünk a változásokról.
A befagyott pártrendszer
Csizmadia Ervin tanulmányának a középpontjában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogy miért ilyen a hazai pártstruktúra. Vajon a jelenlegi determináló feltételek között van-e esélye új párt vagy pártok létrejöttének avagy ezt a közélet speciális kettéosztottsága egyfelől, illetve a pártok osztottságán túlmutató kartell-jellege kizárja?