Médiamegjelenés
Hányféle populizmus van?
Vajon csakis a jól ismert politikai populizmusról érdemes beszélnünk, vagy a fogalmat ki kell terjesztenünk például a gazdaság, a piac irányába is? Nagyon úgy néz ki, hogy ez utóbbira is figyelnünk kell, mert a piaci populizmus konkrétan hozzájárul a liberalizmus mai nehézségeihez is. Hogy hogyan? Csizmadia Ervin elemzése.
Merkel megválik a CDU vezetésétől
A Hír Tv Magyarországról élőben című műsorában Nagy Attila Tibor hangoztatta: a lépés kockázatos, mert ezzel gyakorlatilag kettéválik Németország legfelsőbb vezetése, hiszen külön kézben lesz a pártelnöki és a kancellári poszt.
Lehet más a demokrácia?
Az Atv Egyenes Beszéd című műsorában Lakatos Júlia arról beszélt, hogyan lehetne ellenzéki szemszögből megközelíteni a kormánypárt demokrácia kritikáját.
Ki a domináns?
Csizmadia Ervin a dominánspárti rendszerről beszélt a 168 órának adott interjújában.
Puzsér és demokrácia
Puzsér jelöltsége abból a szempontból érdekes, hogy a baloldali-liberális oldalon régen látott gondolkodást serkentett elő a demokrácia kérdésköréről. A fontosabb tétele az, hogy demokráciában a regnáló politikai elit a nép folyamatosan változó rövidtávú igényeit próbálja kielégíteni, nincs stabil víziója arról, hogy merre is kellene vezetni a közösséget.
Október 23-i Orbán beszéd
A Hír TV Magyarország élőben című műsorában Rajnai Gergely élőben elemezte Orbán Viktor október 23-ai beszédét, kiemelve a birodalmak és szuverén nemzetállamok összecsapását, mint kulcsmotívumot.
Birodalmak és védelmezők
Sok száz éves birodalmi keretek távol tartották Magyarországot az európai beágyazódástól. E hagyománynak szerepe van abban, hogy a beilleszkedés ma is nehéz. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
Egy nép-szerű párt
Paár Ádám a populizmus helyett a popularizációt ajánlja korunk fő politikai folyamatának leírására.
Magyarország védelmezői
Bár nagyon különböző problémákat jelentett Magyarország számára a török, a Habsburg- vagy szovjet-korszak, de ezek egy közös elemet mutatnak: Magyarországot távol tartották a nemzetközi beágyazódástól. E hagyomány hátrányait most érezzük, amióta az ország az EU tagjává vált. Csizmadia Ervin írása a 24.hu-n.
Beépülő hagyományok
Egy adott ország politikai kultúrájába vastagon beépülnek a réges-régi hagyományok és ezek nagyon erősen meghatározhatják a demokrácia minőségét. Természetesen ezeket az ősrégi hagyományokat nagyon nehéz tetten érni, és különösen nehéz szabatosan mérni. Különösen azért is van nehéz dolgunk a hagyományokkal, mert a leginkább csak érezzük, hogy valami megváltozott. Csizmadia Ervin elemzése a mandineren.
Fantomokkal harcolók
Most van a 20. évfordulója annak, hogy a Mikulás Dzurinda által vezetett „fantompárt” megnyerte a szlovák választásokat. De miért is érdekes mindez, a 2018-as Magyarország számára? Csizmadia Ervin írása.
A Nyugat megértése
Magyarországról figyelve nagyon úgy tűnik, hogy a jelenlegi politikai klíma nem kedvez a Nyugatnak, vagy legalábbis annak a képnek, amit a Nyugatról gondoltunk a rendszerváltás során. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Kamerával a tabuk ellen
Svédországról sokaknak a jóléti, a nyitott és toleráns társadalom jut eszébe. Azt viszont kevesen tudják, hogy a svéd filmvilág nagyon sokat foglalkozott a saját társadalmuk önvizsgálatával és annak tabujaival, valamint a perfirérián rekedt rétegekkel. Ennek fényében pedig egészen más kép rajzolódik ki a svédekről! Paár Ádám írása. 2018.09.18.Paár Ádám írása.
Milyen a mai Magyarország?
Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt. Téma: „Miért olyan Magyarország, amilyen?”
Egyenlőbbek az egyenlőknél
Rajnai Gergely a pártvezetők szerepéről írt legújabb blogbejegyzésében, a Jobbikban és az LMP-ben tapasztalt változásokról. Vajon az erős pártelnök vagy az erős pártelnökség a jó irány? Vagy egyik sem?
Válság-hipszterek
A nyár végéhez közeledve a Méltányosság is felveszi a tempót. Lakatos Júlia legújabb blogbejegyzésében olyan nemzetközi elemzőkről és intézetekről ír, amelyek Magyarország aktuális politikai helyzetére is érvényes megállapításokat fogalmzatak meg.
Kétféle konszenzus-vita
A Méltányosság blogján megjelenő írásokra ritkán érkezik válasz. Most mégis ez történt: Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikai szakértője írt reflexiót Rajnai Gergely írására. A cikket örömmel közöljük, ahogy Rajnai Gergely válaszát is.
Kétféle konszenzus
Miért olyan sikeres az USA a külpolitikacsinálásban? Mert van egy közös konszenzus az eliten belül! És mi a helyzet Magyarországon? Orbán Viktor találta fel újra a magyar külpolitikát? Rajnai Gergely írásából minden kiderül!
Üzlet és politika a westernfilmen
Az 1930-as években az amerikai társadalom, politika és gazdaság az Egyesült Államok történelmének nagy fordulatát élte. A roosevelti New Deal megszelídítette az amerikai kapitalizmust, kitisztította a gazdaságot, és lerakta a társadalombiztosítás pillérét. Milyen hatással volt ez az időszak a filmkészítésre? Kiderül Paár Ádám írásából.
Van-e szükség demokráciában választásra?
Mielőtt az olvasó azt kérdezné: ki ez az őrült, aki ilyesmit kérdez, sietek leszögezni: David Van Reybrouck, belga politikai író egész könyvecskét írt, s nem is kérdő módban. Csizmadia Ervin blogbejegyzése a választásokról, nem mindennapi szempontból.
A spekulációs ész
Soros György tevékenysége végletekig megosztó. Pedig nem feltétlen kellene, hogy így legyen. A kormányoldal spekulánsnak nevezi, és ezzel le is zárja a kérdést. Az ellenzéki térfélen pedig nem folyton ezt cáfolgatják vagy a kormányoldal hozzáállását értelmetlennek nevezik. Lennének azonban itt megbeszélnivalók. Erről szól Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Váltógazdálkodás nélkül
A magyar politikában jó ideje nincs váltógazdálkodás. A jelenségre azonban – ellenzéki oldalról – rossz válaszok születnek. A Fidesz dominánspárttá válása mögött történelmi okok rejlenek. Ezt persze nem kell elfogadni, de elemezni és megérteni igen. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Ki a cápa?
Milyen szélesre vessük hálónkat, amikor az Európai Unióról (vagy bármiről) beszélünk? Elég-e azt mondani, hogy vannak renitens országok az unión belül, s ezzel le is rendeztük a demokráciák, illetve az EU kihívásait? Vagy regionális szinten elemezzük a kérdést? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Háború vagy béke
Az ellenzéki politikusoknak két különböző igényű választói réteghez kell szólniuk: jelenlegi választóik megkövetelik a harcos, kemény szólamokat, új voksok begyűjtéséhez viszont fontos, hogy megmutassák, értik, hogy a jelenlegi kormány aktív és passzív támogatói mit éreznek. De miért? Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út
Nagyon érdekes szimbolikája van annak, hogy Budapest két híres utcája épp metszi egymást. Névadóik Európáról, a Nyugatról, Magyarország mintakövetéséről eléggé mást gondoltak. Csizmadia Ervin e másságokat veszi számba a 24.hu-nak írott cikkében.
Mi a liberalizmus? S mi a többi ideológia?
2018-ban nagyon sokan temetik a liberalizmust. Oktalanul. Meglehet, kormányzati hatékonysága nem túl nagy, de másfajta hatékonysága annál inkább. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
A demokrácia lassú folyam(at)a
A mai fölgyorsult világban, bármennyire is közhelyes ez a jelzős szerkezet, istenkísértésnek tűnik a lassúság, a maradiság, mi több, az elmaradottság dicsérete. A demokrácia nem működik parancsszóra, miként a modernizáció sem. A választ Paár Ádám írása tartogatja.
Szövetségesek vagy ellenfelek
A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Mandineren megjelent hosszú elemzésében.
Méltányosság Szalon – Június 14
Folytatódik a Méltányosság Politikaelemző Központ politológiai-kulturális eseménysorozata! Június 14-én, csütörtökön ismét Méltányosság Szalon, amelynek vendégei: Böröcz József szociológus, Rudolf Péter színművész és Szirtes Edina Mókus. Az est házigazdája: Szombathy Pál.
Liberális veszélyek
A liberalizmusról természetesen. Pontosabban a liberális demokráciát érintő kettős veszélyről, amiről Dani Rodrik közgazdász, politológus egyre többet beszél, s amelyről már korábban is írtunk a blogunkon. Miért kell mégis újra elővennünk? Lakatos Júlia írása.