Csizmadia Ervin
Tag
Ausztria és Magyarország – Az EU és Magyarország
Összenőhet-e valaha Magyarország külső környezetével, avagy a viszony inkább elzárkózó marad? Csizmadia Ervin elemzése a HVG-n.
Az édes és a mostoha
Sokat beszélünk az egyénről, mint a demokratikus politika alaptényezőjéről. De vajon mennyit tudunk az egyénről valójában, túlmenően azon, hogy az emberek választók? Mi dönti el, hogy kire szavazunk, és ki mögé állunk be? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Két nemzedék
A Fidesz a maga korában egy nemzedéki lázadás is volt a fennállóval szemben, és a Tisza Párt mintha szintén mutatna nemzedéki sajátosságokat. Csizmadia Ervin interjúja.
A Fidesz-minta megtanulása
A 2010-2024 közötti ellenzék tagadta a Fidesz-mintát. A hibát ott követte el, hogy a verseny és a tanulás követelményeit összekeverte. Az új ellenzék versenyez és tanul egyszerre. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A liberális normáról
Nem csak az a kérdés, hogy vannak, akik nem szeretik a liberalizmust. Kérdés az is, hogy akik szeretik, megfelően menedzselték-e. Csizmadia Ervin elemzése az ÉS-ben.
Pártdominancia az EU-ban?
A pártdominancia fogalmát az egyes országokon belüli viszonyok leírására szokás használni. Nemigen jön elő a fogalom az Európai Parlamentre vonatkozóan. A dolgozat nem csak felveti az EP-n belüli pártdominancia lehetőségét, de magyarázatot is ad rá, sőt összehasonlításokat is tesz a magyar helyzettel. Csizmadia Ervin és Rajnai Gergely tanulmánya.
Nem vezetés, vezetés, nép
Az elmúlt három és fél évtizedben nagy utat jártak be a politikai vezetésről szóló elképzelések. Csizmadia Ervin az Indexen elmondja, honnan indultunk, és hová érkeztünk.
Ellenzékiség „örök” kormányzásban
Az ellenzékiség természetét sokkal ritkábban vizsgálják, mint a kormánypártiságét. Csizmadia Ervin a Méltányosság kormányzásról és ellenzékiségről írott könyveit foglalja össze a Parászka Boróka által készített interjúban.
A társadalom két rétegéről. Norbert Elias és Karácsony Sándor a fent és a lent viszonyáról
Egy német és egy magyar szerző is a múlt folyamatait vizsgálja és nagyon érdekes különbségekre bukkan a nyugati és a magyar fejlődést, a társadalom felső és alsó rétegeinek kölcsönhatását illetően. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Nem csak pártok vannak, van pártrendszer is!
Sokat beszélünk egy-egy pártról, és sokkal ritkábban magáról a pártrendszerről. Pedig az is fontos része a mindennapi politikának. Csizmadia Ervin elemzése a Hit Rádióban.
A „nagy kormánypárt” elmélete
A magyar politikai szociológiában Rudai Rezső volt az első, aki elméleti igénnyel írt a hosszú ideig uralkodó pártokról. Rudai munkásságát Csizmadia Ervin foglalja össze a Regió című folyóirat friss számában.
Szerb Antal a magyar múltról
A nagy irodalomtudós és író majdnem száz éve írt egy remek cikket a magyarság kettős arculatáról. Barbár? És még? Csizmadia Ervin publicisztikája Szerb mai aktualitásáról.
Regionális pártfrakció az EP-ben?
A múlt hét legvégén Bécsben új pártfrakció létrejöttét jelentették be. Ebből világos, hogy a Fidesz EP képviselői immár nem függetlenek. Vajon meddig küzdheti fel magát a Patrióták új pártcsaládja? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Miért nem jött létre korábban egy új ellenzék?
Az, hogy a „régi ellenzéket” át kell formálni, sőt le kell váltani, nem új gondolat, először 2014-ben merült fel. Tíz év alatt azonban nem sok történt. Majd most? Csizmadia Ervin a Konkrétan-ban.
Elmélet és gyakorlat
Az Élet és Irodalom legújabb számában Rajnai Gergely és Csizmadia Ervin közös cikke a hosszú ellenzékiség elméletéről és magyar gyakorlatáról.
Új könyvünk – a Partizánon
Csizmadia Ervin arról beszélt a Partizánban, hogy a mai magyar politikában a hosszú ellenzékiség nem számít kivételnek. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, ismerni kell, hogy miért ismétlődik.
Hosszú ellenzékiség
A hosszú kormányzás mellett legalább ilyen érdekes, hogy miért alakul ki a hosszú ellenzékiség. Kis kelet-közép-európai körkép, és persze a hazai helyzet elemzése a Hit Rádióban Csizmadia Ervinnel.
Ki az ellenfél?
A politika szinte megmásíthatatlan természete, hogy nem ismerjük ellenfelünket. Ez derült ki a Partizán minapi EP listavezetői vitájából is. Csizmadia Ervin írása a Hvg.hu-n.
A demokrácia és az európai egység
A Nyugattól – úgy-ahogy – megtanultuk a demokráciát, de keveset tanultunk abból, mit is jelent az európai egység? Vajon mennyit értünk ma az egységes Európából? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A liberalizmus megújulása
A liberalizmus akkor volt a legjobb formában, amikor nem csak individuális életmintákat adott. Most csak azokat ad. Megújulása szükségszerű. Csizmadia Ervin interjúja a Hírklikken.
Radikálisan eltérő értékrendek
Régebben (akár a rendszerváltás után is) könnyebb volt a politika dolga, mert egymástól nem túl távoli értékrendeket kellett összehangolni. Ma nehezebb, mert időközben radikálisan nyílt az értékrendi olló. Csizmadia Ervin a Klubrádióban.
Filmek, politika, demokrácia
A jelenről és a múltról egyaránt szükségesek a filmek. A film a demokrácia fontos szövetségese, mert olyat mutat meg, amit a politika nem tud. Amerikai és magyar példák. Csizmadia Ervin a 24.hu-n.
Lázadás és rendszerek
Manapság egyre erőteljesebbek a konfliktusok nemzetközileg és itthon is. Csizmadia Ervin egy cikkben és egy interjúban elemzi a helyzetet.
„Ujjmutatások és irányeszmék”
Báró Kemény Zsigmond – a reformkor nagy nemzedékének tagjaként – ma alig olvasott. Pedig a mai magyar politika számára is van megfontolandó mondanivalója. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A liberalizmus és szövetségesei, 2.
A tanulmány második részében a liberalizmus 20. és 21. századi szövetségesei kerülnek szóba. Mi a baj a liberalizmus-globalizmus szövetséggel? Csizmadia Ervin írása.
A liberalizmus és a sikerek
A liberalizmus a 19. századtól napjainkig azért sikeres, mert jól választott szövetségeseket. Csizmadia Ervin két részes tanulmányának első része az Új Egyenlőségen.
Hányféle rendszerváltás van?
A magyar politikában a kormányváltás a múlté. Ma az ellenzék rendszerváltást akar. De mi van, ha a kormányoldal is belehelyezkedik egy rendszerváltó hagyományba? Csizmadia Ervin írása a Jelenben.
Forradalom-típusok
Az elmúlt években – főként a közösségi médiában – egyre többen beszélnek arról, hogy Magyarországon forradalomra van szükség. Meglehet, de nem olyanra. Csizmadia Ervin írása a Hvg-n.
