Csizmadia Ervin
Tag
Megújul-e a magyar ellenzék?
A magyar ellenzék a 2022-es választások előtt olyan volt, mint sok európai országban: szövetkezett a nagy kormánypárt ellen. Ez sem hozott eredményt. De akkor mitől várhat megújulást a magyar ellenzéki mezőny? Csizmadia Ervin az Egyenes Beszédben erre is próbál válaszolni.
Idegen-e a külső erőtér?
A rendszerváltás után a külső erőtér sokáig barátinak tűnt. Az elmúlt időszakban viszont növekedett a távolság az európai intézmények és a hazai kormánypolitika között. Csizmadia Ervin az okokról beszélt az Inforádió Aréna című műsorában, s e mellett az ellenzék állapotát is részletezte.
A gonosz és a vádló
Elképzelhető, hogy egy demokrácián belül élesebb konfliktusok legyenek, mint amikor a demokráciák ellenfelei a diktatúrák voltak? Mindenesetre meglepődhetünk, hogy a demokratizálódás harmadik hulláma után harminc évvel a szókészletünkben milyen kifejezések vannak. Csizmadia Ervin blogja.
Az ellenzék új értelmezése
Sok bírálatot kapott április 3-a után az ellenzék, holott a magyar ellenzék nemzetközi mintákat követett: a nagy kormánypárttal szemben a kis ellenzéki pártok összefogtak. A jövő ellenzékisége azonban nem a nemzetközi trendkövetésen, hanem az eredetiségen múlik. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Spirit rádióban.
Az ellenzék-ellenzék verseny
Az ellenzéki pártpolitikában jól láthatóan különválaszthatók az ún. „szakpolitikai” pártok és a „víziókeresők”. Ez utóbbiak fogják eldönteni az ellenzéken belüli dominanciaviszonyokat, illetve azt, hogy lesz-e valamikor egy nagy ellenzéki párt. Csizmadia Ervin írása.
Alternatív program
A mostani tusnádfürdői miniszterelnöki beszéd után az elemző négy pontos programot hirdet. Elemző ritkán tesz ilyet. Ez tehát egy kivételes alkalom. De persze az elemző nem akar indulni a választáson. Csak elmélkedik. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Elit és mintaadás
Manapság sokat emlegetik Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédét, hiszen sokak szerint ma újra kialakult a centrális erőtér. De ennek a beszédnek volt egy másik fontos témája is: az elit szerepe. Csizmadia Ervin interjúja a jobboldalról és a jobboldal túlzott önbizalmáról.
Száz évvel ezelőtti Hollandia
A mai Hollandia kevéssé hasonlítható a mai Magyarországhoz, de a 20. század első felének Hollandiája mintha mutatna hasonló vonásokat. A két ország összevetése megér egy gondolatkísérletet. Csizmadia Ervin Írása az Azonnali.hu-n.
A politikai polarizáció egy új megközelítése
Ritkán beszélünk arról, hogy milyen fontos szerepe van egy demokráciában az ideológiai határok átjárhatóságának, vagy éppen a határok fenntartásának. Elképzelhető, hogy a határ egyesít, a határ elmosása szétválaszt? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Pártok és beágyazottság régen és ma
A magyar pártpolitikát ritkán vetjük össze a régebbi magyar pártpolitikával. Ha megtesszük, érdekes kép tárul elénk: hasonlóképpen a mához, kevés pártnak voltak mély társadalmi gyökereik. Csizmadia Ervin elemzése a Hvg-n.
Történelmi kihívások és magyar politika
A kormányoldal számára történelmi kihívás viszonyának rendezése az Európai Unióval. A hazai baloldalnak saját magával kell tisztába jönnie. Csizmadia Ervin interjúja az Indexen, és a Mandineren.
Az ellenzék hatóképessége
A hazai ellenzék nagyobbik része a Fidesz rendszerén kívülre helyezi magát. Vajon jó stratégia-e ez? Csizmadia Ervin írása.
Az orosz-magyar reláció
Két ismeretlen orosz személy szokatlan online-beszélgetését szemlézi az egyik magyar napilap. Ebben nem éppen baráti színekkel ecsetelik a magyar múltat és jelent. Vajon van-e üzenete ennek a párbeszédnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Egyedi-e Magyarország?
A kormányoldal és ellenzéke között talán a legnagyobb különbség, hogy míg az ellenzék szerint Magyarország egy kellene legyen a demokráciák sorában (most nem az), a kormányoldal szerint Magyarország nem egy, hanem egyedi. A permanens kétharmadok hátterét elemzi Csizmadia Ervin az Azonnali.hu-n.
Magyarország és a kétfajta világhelyzet
A világhelyzet olykor egyértelmű, olykor pedig zavaros. 1989 körül az előbbi, mostanában a második az igaz. Magyarország mind a két világhelyzethez igyekezett alkalmazkodni, de úgy látszik, az első alkalmazkodás nem biztosít állandóságot. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Megismerni a liberalizmust
A liberalizmus eszme és társadalomszervezési elv. A 19. század óta azonban három fejlődési fázison ment keresztül Nyugaton és – adaptációja során – nálunk is. Milyen volt, milyen és milyen lehet a liberalizmus? Csizmadia Ervin kétrészes elemzése.
A Fidesz a magyar politikában
Csizmadia Ervin két helyszínen is szerepelt Miskolcon, a helyi televízióban, és a Demokratikus Közéleti Akadémia rendezvényén.
A demokrácia teherbírása
Nem csak az az érdekes, hogy milyen rendszer jött létre mára, hanem az is, hogy miért jöhetett mindez létre. Csizmadia Ervin beszélt a Magyar Hang című online-portálnak.
Normál politika vagy zsákutca?
Vajon a magyar politika sokszoros kétharmada után kimondhatjuk-e, hogy ez a magyar politika normálállapota? Csizmadia Ervin a Válasz online podcastjában.
Ellenzék, önkritika, politológia
Az ellenzéki pártok nem úgy szerepeltek, ahogy szerettek volna. Olykor azonban a politológus is téved. Csizmadia Ervin az Egyenes beszédben önkritikát gyakorolt.
Van-e ismereti „fekete foltunk” a magyar politikáról?
Az április 3-ai választás kapcsán adódik a kérdés, mit hibázott el az ellenzék, ami a nagy vereséghez vezetett. A Partizán műsorában Csizmadia Ervin tágabb összefüggésbe helyezte a kérdést Gulyás Márton kérdéseire válaszolva.
Negyedik kétharmad
Az április 3-ai választás nemhogy ellenzéki győzelmet nem hozott, de újabb, s még az eddigieknél is nagyobb Fidesz-kétharmadot. Joggal mondhatjuk, hogy kezd létrejönni egy örökös felállás a magyar politikában. Van-e belőle menekvés? Csizmadia Ervin bejegyzése.
Miért van „két Magyarország”?
Mindannyian látjuk, hogy az országban végletesen erős a polarizáció. Sokkal kevesebbet tudunk azonban az okokról, és kevés a magyarázat is. Három részes írásában Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely három mítoszt cáfol.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
Senki sem akarja, és mégis?
Norbert Elias mondja híres könyvében, hogy a történelemben sokszor olyasmik történnek, amiket valójában senki sem akar, vagy nem, ahogy megvalósult. Csizmadia Ervin írása.
A háború és a választási hajrá
Az orosz invázió alapjaiban átrajzolja a világpolitikát és a magyar választási kampányt is. Hogyan alakul a pártpolitika a háború árnyékában? Csizmadia Ervin interjúja.
A történelem vékony jege
Francis Fukuyama „egy mondatos” dolgozata (A történelem vége?) ma egyre több arcát mutatja. Az egyik „új” arc az 1989-es szovjet elit. Vajon mi köze a szovjet elitnek a mai oroszhoz? Csizmadia Ervin írása.
Lesz-e hatása a háborúnak a magyar választásra?
Mi a kapcsolat a dualizmus és a mai korszak között? Ignotus érdekeset írt a politika mögül. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Tükörbeszéd
Bár kormány és ellenzéke szinte mindenről homlokegyenesen mást gondol, de amikor ellenfelét szidja, azt nagyon hasonló kifejezésekkel teszi. Csizmadia Ervin elemzése.
Hogyan mérhető az ellenzék teljesítménye?
Az ellenzék teljesítménye három területen (szervezeti, személyi és ideológiai) értékelhető. Csizmadia Ervin még pontozza is a teljesítményt Bolgár György műsorában.