Csizmadia Ervin
Tag
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia
A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.
Mennyit érnek a választások?
Vajon mennyit érnek napjainkban a választási eredmények? Hosszútávú nyugalmat teremtenek, vagy ellenkezőleg: minden úgy folytatódik, mint előtte? Mit mond nekünk a svéd példa? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Lehet-e nálunk „igazi” konzervativizmus?
A hazai közbeszédben gyakran hangzik el az óhaj: de jó lenne „igazi” szocdem, liberális vagy konzervatív párt. Az „igazi” alatt azt értve, ami olyan, mint a nyugati. Áttekintve a magyar politikatörténetet, nálunk nemigen találunk konzervatív pártot. Az okokat Csizmadia Ervin elemzi a HVG.hu-n.
A politikai siker alapjai
A pártpolitikában a sikert nem kormányon, hanem már ellenzékben kell megalapozni, mégpedig jó döntésekkel. A Fidesz régen kormányon van, s csak kevesen tekintenek vissza arra az időre, amikor (2002 és 2010 között) ellenzékben volt. Milyen döntéseket hozott a párt akkor? S milyeneket kellene hoznia ma az ellenzéknek? Csizmadia Ervin interjúja.
Megújul-e a magyar ellenzék?
A magyar ellenzék a 2022-es választások előtt olyan volt, mint sok európai országban: szövetkezett a nagy kormánypárt ellen. Ez sem hozott eredményt. De akkor mitől várhat megújulást a magyar ellenzéki mezőny? Csizmadia Ervin az Egyenes Beszédben erre is próbál válaszolni.
Idegen-e a külső erőtér?
A rendszerváltás után a külső erőtér sokáig barátinak tűnt. Az elmúlt időszakban viszont növekedett a távolság az európai intézmények és a hazai kormánypolitika között. Csizmadia Ervin az okokról beszélt az Inforádió Aréna című műsorában, s e mellett az ellenzék állapotát is részletezte.
A gonosz és a vádló
Elképzelhető, hogy egy demokrácián belül élesebb konfliktusok legyenek, mint amikor a demokráciák ellenfelei a diktatúrák voltak? Mindenesetre meglepődhetünk, hogy a demokratizálódás harmadik hulláma után harminc évvel a szókészletünkben milyen kifejezések vannak. Csizmadia Ervin blogja.
Az ellenzék új értelmezése
Sok bírálatot kapott április 3-a után az ellenzék, holott a magyar ellenzék nemzetközi mintákat követett: a nagy kormánypárttal szemben a kis ellenzéki pártok összefogtak. A jövő ellenzékisége azonban nem a nemzetközi trendkövetésen, hanem az eredetiségen múlik. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Spirit rádióban.
Az ellenzék-ellenzék verseny
Az ellenzéki pártpolitikában jól láthatóan különválaszthatók az ún. „szakpolitikai” pártok és a „víziókeresők”. Ez utóbbiak fogják eldönteni az ellenzéken belüli dominanciaviszonyokat, illetve azt, hogy lesz-e valamikor egy nagy ellenzéki párt. Csizmadia Ervin írása.
Alternatív program
A mostani tusnádfürdői miniszterelnöki beszéd után az elemző négy pontos programot hirdet. Elemző ritkán tesz ilyet. Ez tehát egy kivételes alkalom. De persze az elemző nem akar indulni a választáson. Csak elmélkedik. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Elit és mintaadás
Manapság sokat emlegetik Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédét, hiszen sokak szerint ma újra kialakult a centrális erőtér. De ennek a beszédnek volt egy másik fontos témája is: az elit szerepe. Csizmadia Ervin interjúja a jobboldalról és a jobboldal túlzott önbizalmáról.
Száz évvel ezelőtti Hollandia
A mai Hollandia kevéssé hasonlítható a mai Magyarországhoz, de a 20. század első felének Hollandiája mintha mutatna hasonló vonásokat. A két ország összevetése megér egy gondolatkísérletet. Csizmadia Ervin Írása az Azonnali.hu-n.
A politikai polarizáció egy új megközelítése
Ritkán beszélünk arról, hogy milyen fontos szerepe van egy demokráciában az ideológiai határok átjárhatóságának, vagy éppen a határok fenntartásának. Elképzelhető, hogy a határ egyesít, a határ elmosása szétválaszt? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Pártok és beágyazottság régen és ma
A magyar pártpolitikát ritkán vetjük össze a régebbi magyar pártpolitikával. Ha megtesszük, érdekes kép tárul elénk: hasonlóképpen a mához, kevés pártnak voltak mély társadalmi gyökereik. Csizmadia Ervin elemzése a Hvg-n.
Történelmi kihívások és magyar politika
A kormányoldal számára történelmi kihívás viszonyának rendezése az Európai Unióval. A hazai baloldalnak saját magával kell tisztába jönnie. Csizmadia Ervin interjúja az Indexen, és a Mandineren.
Az ellenzék hatóképessége
A hazai ellenzék nagyobbik része a Fidesz rendszerén kívülre helyezi magát. Vajon jó stratégia-e ez? Csizmadia Ervin írása.
Az orosz-magyar reláció
Két ismeretlen orosz személy szokatlan online-beszélgetését szemlézi az egyik magyar napilap. Ebben nem éppen baráti színekkel ecsetelik a magyar múltat és jelent. Vajon van-e üzenete ennek a párbeszédnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Egyedi-e Magyarország?
A kormányoldal és ellenzéke között talán a legnagyobb különbség, hogy míg az ellenzék szerint Magyarország egy kellene legyen a demokráciák sorában (most nem az), a kormányoldal szerint Magyarország nem egy, hanem egyedi. A permanens kétharmadok hátterét elemzi Csizmadia Ervin az Azonnali.hu-n.
Magyarország és a kétfajta világhelyzet
A világhelyzet olykor egyértelmű, olykor pedig zavaros. 1989 körül az előbbi, mostanában a második az igaz. Magyarország mind a két világhelyzethez igyekezett alkalmazkodni, de úgy látszik, az első alkalmazkodás nem biztosít állandóságot. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Megismerni a liberalizmust
A liberalizmus eszme és társadalomszervezési elv. A 19. század óta azonban három fejlődési fázison ment keresztül Nyugaton és – adaptációja során – nálunk is. Milyen volt, milyen és milyen lehet a liberalizmus? Csizmadia Ervin kétrészes elemzése.
A Fidesz a magyar politikában
Csizmadia Ervin két helyszínen is szerepelt Miskolcon, a helyi televízióban, és a Demokratikus Közéleti Akadémia rendezvényén.
A demokrácia teherbírása
Nem csak az az érdekes, hogy milyen rendszer jött létre mára, hanem az is, hogy miért jöhetett mindez létre. Csizmadia Ervin beszélt a Magyar Hang című online-portálnak.
Normál politika vagy zsákutca?
Vajon a magyar politika sokszoros kétharmada után kimondhatjuk-e, hogy ez a magyar politika normálállapota? Csizmadia Ervin a Válasz online podcastjában.
Ellenzék, önkritika, politológia
Az ellenzéki pártok nem úgy szerepeltek, ahogy szerettek volna. Olykor azonban a politológus is téved. Csizmadia Ervin az Egyenes beszédben önkritikát gyakorolt.
Van-e ismereti „fekete foltunk” a magyar politikáról?
Az április 3-ai választás kapcsán adódik a kérdés, mit hibázott el az ellenzék, ami a nagy vereséghez vezetett. A Partizán műsorában Csizmadia Ervin tágabb összefüggésbe helyezte a kérdést Gulyás Márton kérdéseire válaszolva.
Negyedik kétharmad
Az április 3-ai választás nemhogy ellenzéki győzelmet nem hozott, de újabb, s még az eddigieknél is nagyobb Fidesz-kétharmadot. Joggal mondhatjuk, hogy kezd létrejönni egy örökös felállás a magyar politikában. Van-e belőle menekvés? Csizmadia Ervin bejegyzése.
Miért van „két Magyarország”?
Mindannyian látjuk, hogy az országban végletesen erős a polarizáció. Sokkal kevesebbet tudunk azonban az okokról, és kevés a magyarázat is. Három részes írásában Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely három mítoszt cáfol.
A bűvös harminc év
A magyar politika visszatérő sémája a következő: rendszerváltás – viszonylagos konszolidáció – romló elit-együttműködés – rendszerdestabilizáció – újabb rendszerváltás. Vajon hogy néz ez ki bővebben? És megtörhető-e a „bűvös harminc éves” séma? Csizmadia Ervin írása.
Senki sem akarja, és mégis?
Norbert Elias mondja híres könyvében, hogy a történelemben sokszor olyasmik történnek, amiket valójában senki sem akar, vagy nem, ahogy megvalósult. Csizmadia Ervin írása.
A háború és a választási hajrá
Az orosz invázió alapjaiban átrajzolja a világpolitikát és a magyar választási kampányt is. Hogyan alakul a pártpolitika a háború árnyékában? Csizmadia Ervin interjúja.