Csizmadia Ervin
Tag
Kell-e pártprogram?
Régóta tudjuk, hogy a választók nem olvasnak pártprogramokat. 2007-ben viszont a Fidesz elfogadott egy hosszú távú alapprogramot. Külföldi mintára egy ilyen program szavatossági ideje 15 év. Épp most jár le. Csizmadia Ervin a Spirit fm-en.
A változás mélyrétegei
Sokan azt gondolják: az ellenzék választási győzelme automatikusan magában hordozza a változást. Kormány- sőt rendszerváltást ez jelenthet, de a politikai viszonyok megváltozását nem feltétlen. Csizmadia Ervin interjúja a Szabad Európa honlapján.
A pártprogram egy típusáról
Pártprogramokról – vagy azok hiányáról – különösen a kormányoldal kapcsán sokat beszélünk, de arról ritkábban, hogy van a pártprogramoknak egy sajátos műfaja: az alapprogram. Vajon mit mondott erről Orbán Viktor Kálmán Olgánál, 2007-ben? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Együttműködő elitek
Egyfelől fontos az elitek közötti együttműködés, másfelől a demokratikus fejlődés során nem mindig alakul ki automatikusan. Mi a különbség Nyugat-Európa és Magyarország között? S mi a helyzet a mai Magyarországon? Csizmadia Ervin írása.
Kormánypárt és ellenzék a magyar politikában
A labdarúgásban közhely, hogy egy csapat annyit játszik, amennyit az ellenfél enged neki. A politikában ez azt jelenti, hogy egy kormánypárt hosszú hatalmához szükség van az ellenzékre is. Csizmadia Ervin az Inforádió Arénájában.
Ki mit nem ért?
Gyurcsány Ferenc bejegyzése szerint a jobboldal nem érti a jogállamot. Lehet ebben valami. De elképzelhető, hogy az ellenzék sem ért néhány dolgot. Van-e remény arra, hogy a felek jobban értsék egymást? S kell-e az értés a politikában? Csizmadia Ervin rövid írása.
Fenntartható politika
Azt a fogalmat, hogy „fenntartható fejlődés”, főleg a klímakatasztrófa árnyékában ismerjük. Ritkán beszélünk arról, hogy nem csak a környezetet, a politikát is „fenn kell tartani”. De hogyan? Csizmadia Ervin írása.
A politikai önkép előállítása
A közéletben egy-egy pártot ellenfelei címkézési alapján ítélünk meg. Pedig egy párt saját maga is sokat tesz azért, hogy legyen egy önképe. Vajon milyen a Fidesz önképe Orbán Viktor beszédeiben? Csizmadia Ervin elemzése.
Illiberalizmus egykor és ma
Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.
Új könyv a domináns pártokról
A Méltányosság új könyve decemberben jelent meg, bemutatója – nagy érdeklődés mellett – zajlott a PIM-ben. A szerzők számos helyen beszéltek a könyv bizonyos aspektusairól.
Belső civilizációk
A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Nemzetfogalom – itt és ott
A Fidesz az 1990-es évek közepe óta nemzetinek tekinti magát, s mindig is ösztökélte ellenzékét, hogy az is váljon nemzetivé. Most megtörtént. Csizmadia ervin elemzése.
A polgári baloldaltól a „hazafias ellenzékig”
A Spirit Fm rádióban Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy az ellenzék mai „nemzeti” fordulatát az 1990-es évek végéhez (a nemzeti közép és a polgári baloldal szlogenjéhez) érdemes viszonyítani.
Szervezet, személy, ideológia
A politikai versenyképességnek három feltétele van. Ezeket 2010 és 2018 között az ellenzék nélkülözte. Szervezeti és személyi értelemben már elért eredményeket az ellenzék; most van soron az ideológiai megújulás. Csizmadia Ervin ennek részeként értelmezi a hazafiság felvállalását.
Mindenki hazafi
Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin blogbejegyzésében történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.
A kettéválás okai
Túl könnyű megígérni, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek egyesítik az országot. Azért sem könnyű a kettéosztottságot felszámolni, mert az okok mélyen fekszenek. A kampányban biztosan nem tárulnak fel ezek a mélységek. Csizmadia Ervin interjúja.
Összellenzéki agytrösztök
Az ellenzéki előválasztási folyamat eddig elhanyagolt vetülete, hogy abban milyen szerepet játszottak az ellenzék térfelén lévő agytrösztök. Vajon mi ezek szerepe? És vannak-e nemzetközi tapasztalatok? Csizmadia Ervin blogbejegyezése.
Előválasztás és ellenzék
Az ellenzéki előválasztás kapcsán Csizmadia Ervin a hvg.hu-nak az ellenzéki tábor vezetéséről írt. A Népszavának pedig arról nyilatkozott, hogyan mérsékelhető a magyar politika kettéosztottsága.
Polarizált-e Magyarország?
Abban nincs vita az hazai közéletben, hogy az ország kettéosztott. Abban már van, hogy mi okozza a polarizációt. Csizmadia Ervin két okot említ a HVG.hu-nak.
Nyugattá válni
Valerie Bunce-nak van egy nagyon elgondolkodtató mondata Kelet- és Nyugat-Európa kölcsönhatásáról. Ha az általa felvetettek alapján nézzük a történelmet, az új oldalát mutatja. És a jelen? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Az ellenzéki paletta
A 168 óra az iránt érdeklődött Csizmadia Ervinnél, hogyan látja az ellenzéki pártok helyzetét a nyár végén. Az interjú itt olvasható.
Nemek turbulenciája
A 24. hu Matiné című rovata két szemelvényt is közöl Csizmadia Ervin: A hiányzó másik fél című könyvéből. A két szöveg érintkezik a manapság nagy viharokat kiváltó gender-témakörökkel.
A határ, mint egyesítő
Sokan azt hiszik, hogy manapság az ideológiák közelednek egymáshoz, és jól van ez így. Barack Obama könyvéből és más forrásokból is az a tanulság, hogy ápolni kell a különbségeket, mert a köztünk lévő határ nem elválaszt, hanem egyesít. Csizmadia Ervin írása.
Hogyan tud egységes maradni a Fidesz?
Gyakran beszélünk arról, hogy a Fidesz domináns párt. Ritkábban arról, hogy egységes is. A belső egység nagy valószínűséggel egy tanulási folyamat eredménye. Ahogy az ellenzéki összefogás is. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
Végpont és kihívás II.
2004-ben az MSZP nem volt jó bőrben, de Gyurcsány Ferenc átmenetileg sikeressé tette a pártot. 2021-ben azonban már se Gyurcsány, se siker. Mi lesz az MSZP-vel? Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
A demokrácia elit-alapjai
Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
Politika új értelmezésben
Az Inforádió: Könyvpercek című műsorában Csizmadia Ervin új könyvének néhány aspektusáról beszélt.
A hiányzó másik fél
Június 10-én, a PIM-ben mutatta be új könyvét Csizmadia Ervin. A szerzőt videón Somogyi Zoltán és Mörk Leonóra köszöntötte, majd ezt követően Rónai Egon és Csizmadia Ervin beszélgetése zajlott le a kötetről.