demokrácia
Tag
A jog és a jogállam
A HVG kormányzás-értekelő sorozatában Csizmadia Ervin felidézi Szájer József talán utolsó nyilvános szereplését, amelyben kifejtette véleményét jogfelfogását illetően.
A dzsentri, a film, a régi és a mai politika
Az operatőrként világhírűvé vált Koltai Lajos szerint tele vagyunk történetekkel. Meglehet. Ezek azonban nem túl nagy számban kerülnek filmvászonra. Vajon mi ennek az oka? Csizmadia Ervin blogbejegyzésében a régi és a mai Magyarországot hasonlítja össze.
A populizmus alkonya?
A hatalomba visszatérő washingtoni elit szerint Trump veresége a demokrácia diadalának világos bizonyítéka a populizmus felett. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy a trumpizmus sikerének hátterében milyen tényezők álltak, akkor viszont azt láthatjuk, hogy a populizmust még korai lenne temetni. Vermes Ádám blogbejegyezése.
A köztársaság jövője
Paár Ádám a Klubrádió Másrészről című műsorában Csunderlik Péter történésszel beszélgetett arról, hogy a Fidesz hogyan használja a monarchia szimbólumait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában IV.
Négyrészes sorozatunk utolsó fejezetében bemutatjuk a monarchikus és antimonarchikus elbeszélések összeütközését a szimbolikus politika terén, valamint levonunk néhány tanulságot, összegezve a sorozat korábbi részeinek tanulságait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában III.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Most a monarchia társadalmi szerepvállalásáról írunk a szociális állam kialakulásában.
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?
Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?
A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában II.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Napjainkra és a politika területére áttérve a királypárti mozgalmakról írunk, amelyek direkten használják a monarchia szimbólumait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában I.
Európában nem egyedi, hogy egy köztársaság monarchikus szimbólumokat használ. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan használják a kohézió érdekében a monarchikus szimbólumokat és intézményeket.
Széteső demokrácia
Miért tűnik úgy, mintha a demokráciák világszerte elkerülhetetlenül a szétesés felé haladnának? Rajnai Gergely elemzésében Michael Freeden ideológia-kutató segítségével keres válaszokat.
Milyenek a nem nyugatos demokráciák?
A Pátria Rádió műsorában Csizmadia Ervin a Lakatos Júliával közösen írt tanulmányáról beszélt. Vajon vannak-e ma nem nyugatos demokráciák?
Szélsőségesek a stúdióban
Furcsa lehet, hogy a nyugati demokráciákban a legképtelenebb szélsőségek sem számítanak tabunak. A film reflektál a társadalomban jelen lévő szélsőségekre. Nem kedvelni kell ezeket a mozgalmakat, szubkultúrákat, hanem csak elgondolkodni azon: mit kezdjen a társadalom mindezzel! Paár Ádám blogbejegyzése.
A demokrácia segédintézményei
A demokráciaelmélet kissé mostohán bánik a demokrácia úgynevezett puha intézményeivel. Csizmadia Ervin ezekről beszélgetett a HVG Fülke című podcastjában.
Kultúrharc a filmpolitikában a Bethlen rendszer idején
Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. Ez a tanulmány a kultúrharcot egy viszonylag szűk periódusban, a mindössze egy évtizedes Bethlen-rendszerben vizsgálja, s kizárólag a filmpolitika területén. Paár Ádám elemzése.
Yonkersi dühös emberek
Az elmúlt napok az Egyesült Államokban a George Floyd halálát követő egyre erőteljesebb tiltakozásokról szóltak. Ezek az események különös aktualitást adnak egy 2015-ös, Mutassatok egy hőst! (Show Me a Hero) című minisorozatnak. Vermes Ádám bejegyzése.
Civilség és populizmus
Paár Ádám a Civil Rádió 117 című műsorában kifejtette, hogy az eredeti észak-amerikai populista mozgalom a civil társadalomban gyökerezett, s abból építkezett.
Miért pont most? Miért pont így?
A Klubrádió Esti gyors című műsorában Lakatos Júlia az amerikai tüntetések politikai, társadalmi hátteréről beszélt.
Látja-e magát a magyar társadalom?
Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.
A demokráciáról szóló diskurzus csapdái
Vírus-demokrácia 1-0?
A vírus nem válogat, sem emberek, sem politikai rendszerek között. Min múlik a sikeres válságkezelés, és milyen veszély leselkedik a demokráciákra? Interjú Lakatos Júliával a 168 Óra e-heti számában.
Vesztegzár Európában és a kohézió
Paár Ádám a Klubrádió Vesztegzár című műsorában arról beszélt egy amerikai szociálpszichológus, Marcus Kemmelmeier alapján, hogy nagy közhely és óriási tévedés, hogy egy válság – mint a jelenlegi járvány – a diktatúráknak, diktatórikus törekvéseknek kedvez.
Hogyan segítette a film a demokratikus politikai közösség építését?
Első hallásra talán meghökkentő a gondolat, hogy a film formálni tudja a politikát. Példákkal mégis amellett érvelünk, hogy a filmművészet hatékonyan nevelt a demokratikus kultúrára. Paár Ádám elemzése.
A jelen és a jövő uralásának szociálpszichológiája
Zsolt Péter politikai pszichológia elemzése diktatúrák és demokráciák időérzékeléséről.
Médiatudatosság és demokrácia
Az amerikai nagykövetség és a Republikon Intézet közös konferenciáján Lakatos Júlia a közösségi média demokratikusságáról beszélt, továbbá arról, hogyan változott megítélése az idő során, és miképpen válhatna önszabályozóvá.
Demokrácia, polarizáció, populizmus
Vajon a populizmus okozója vagy terméke a demokráciák válságának? Vajon mi sül ki a liberális demokrácia két szerves alkotóelemének konfliktusából? Vajon kapunk-e választ az efféle kérdésekre, ha a nemzetközi szakirodalmat böngésszük?
Svédország átmenete és a miénk
Bár sokat emlegetjük Svédországot, alig valamit tudunk róla. Pedig a svéd átmenet a 20. század elején nagyon sok politikatudóst megihletett. Vajon a svéd esetnek vannak-e tanulságai a mi számunkra? Csizmadia Ervin esszéje.
Szabad-e nevelni demokráciában?
Az állampolgári nevelés a demokrácia egyik nagy talánya. Ki neveljen kit? S egyáltalán: beszélhetünk-e állampolgári nevelésről? De ha mondjuk kiiktatjuk a nevelést, vajon hogyan válik demokratikus érzületűvé egy társadalom? Sok kérdés és mind válaszokat igényel. Csizmadia Ervin néhány választ is ad a Mandineren.
Négy vezető – negyven beszéd
A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával; részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.
Hogyan mentsük meg a demokráciát?
A kérdés alaposan megmozgatja manapság a nyugati szerzők fantáziáját. Világszerte általános vélekedés, hogy a demokráciák hanyatlóban vannak. Szinte egybehangzó kórus zengi, hogy visszaszorulóban van a ’90-es évek elején világszerte győzedelmeskedni látszó államforma, amit ezért meg kellene menteni. A kérdés csak az, hogy miként lehetséges ez?