demokrácia

Tag

Egyedi-e Magyarország?

Egyedi-e Magyarország?

A kormányoldal és ellenzéke között talán a legnagyobb különbség, hogy míg az ellenzék szerint Magyarország egy kellene legyen a demokráciák sorában (most nem az), a kormányoldal szerint Magyarország nem egy, hanem egyedi. A permanens kétharmadok hátterét elemzi Csizmadia Ervin az Azonnali.hu-n.

Tovább
Mindjárt vége?

Mindjárt vége?

A hosszú ideig regnáló kormányok diktatúrához vezetnek. A NER-hez hasonló rendszerek pedig viszonylag hamar elbuknak. Két tévhit, amiket Rajnai Gergely blogbejegyzésében cáfol.

Tovább
A demokrácia teherbírása

A demokrácia teherbírása

Nem csak az az érdekes, hogy milyen rendszer jött létre mára, hanem az is, hogy miért jöhetett mindez létre. Csizmadia Ervin beszélt a Magyar Hang című online-portálnak.

Tovább
Koponyák harca

Koponyák harca

Két tábor áll szemben egymással a demokráciakutatás háza táján. Az egyik optimista, a másik pesszimista a demokráciák jövőjét tekintve. Óriási dilemma, amelyben mégis maga a vita a legfontosabb. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Tovább
Illiberalizmus egykor és ma

Illiberalizmus egykor és ma

Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.

Tovább
Belső civilizációk

Belső civilizációk

A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
„Egyiptomi fogság” és kitörés

„Egyiptomi fogság” és kitörés

Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?

 

Tovább
A demokrácia elit-alapjai

A demokrácia elit-alapjai

Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.

Tovább
A hiányzó másik fél

A hiányzó másik fél

Min múlik egy demokrácia sorsa? Sok mindenen. Ami a személyi tényezőt jelenti: legyenek benne egymással egyenrangú, vitára képes felek. Minden más ebből következik. Csizmadia Ervin új könyvének címadó írása a Méltányosság blogon.

Tovább
A magyar politika logikája és a 2022-es választások

A magyar politika logikája és a 2022-es választások

Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.

Tovább
Az orbáni konfliktuskezelés logikája

Az orbáni konfliktuskezelés logikája

Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.

Tovább
A jog és a jogállam

A jog és a jogállam

A HVG kormányzás-értekelő sorozatában Csizmadia Ervin felidézi Szájer József talán utolsó nyilvános szereplését, amelyben kifejtette véleményét jogfelfogását illetően.

Tovább
A populizmus alkonya?

A populizmus alkonya?

A hatalomba visszatérő washingtoni elit szerint Trump veresége a demokrácia diadalának világos bizonyítéka a populizmus felett. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy a trumpizmus sikerének hátterében milyen tényezők álltak, akkor viszont azt láthatjuk, hogy a populizmust még korai lenne temetni. Vermes Ádám blogbejegyezése.

Tovább
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?

Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?

Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.

Tovább
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?

Miért sebezhetők a liberális demokráciák?

A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.

Tovább
Széteső demokrácia

Széteső demokrácia

Miért tűnik úgy, mintha a demokráciák világszerte elkerülhetetlenül a szétesés felé haladnának? Rajnai Gergely elemzésében Michael Freeden ideológia-kutató segítségével keres válaszokat.

Tovább
Szélsőségesek a stúdióban

Szélsőségesek a stúdióban

Furcsa lehet, hogy a nyugati demokráciákban a legképtelenebb szélsőségek sem számítanak tabunak. A film reflektál a társadalomban jelen lévő szélsőségekre. Nem kedvelni kell ezeket a mozgalmakat, szubkultúrákat, hanem csak elgondolkodni azon: mit kezdjen a társadalom mindezzel! Paár Ádám blogbejegyzése.

Tovább