demokrácia
TagEgyedi-e Magyarország?
A kormányoldal és ellenzéke között talán a legnagyobb különbség, hogy míg az ellenzék szerint Magyarország egy kellene legyen a demokráciák sorában (most nem az), a kormányoldal szerint Magyarország nem egy, hanem egyedi. A permanens kétharmadok hátterét elemzi Csizmadia Ervin az Azonnali.hu-n.
Mindjárt vége?
A hosszú ideig regnáló kormányok diktatúrához vezetnek. A NER-hez hasonló rendszerek pedig viszonylag hamar elbuknak. Két tévhit, amiket Rajnai Gergely blogbejegyzésében cáfol.
A demokrácia teherbírása
Nem csak az az érdekes, hogy milyen rendszer jött létre mára, hanem az is, hogy miért jöhetett mindez létre. Csizmadia Ervin beszélt a Magyar Hang című online-portálnak.
Koponyák harca
Két tábor áll szemben egymással a demokráciakutatás háza táján. Az egyik optimista, a másik pesszimista a demokráciák jövőjét tekintve. Óriási dilemma, amelyben mégis maga a vita a legfontosabb. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Senki sem akarja, és mégis?
Norbert Elias mondja híres könyvében, hogy a történelemben sokszor olyasmik történnek, amiket valójában senki sem akar, vagy nem, ahogy megvalósult. Csizmadia Ervin írása.
Illiberalizmus egykor és ma
Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.
Kell-e nekünk liberális demokrácia?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Témák: Macron látogatása, demokrácia és a választások, nyugdíjemelés, AB-határozat.
Belső civilizációk
A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Mindannyian Afganisztán vagyunk?
Pillanatok alatt összemolott egy rendszer, amelyet húsz éve arra treníroztak, hogy ellen tudjon állni a demokratikus visszarendeződésnek. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
A hiányzó másik fél
Az elmúlt hetekben Csizmadia Ervin három nagyinterjút is adott új könyve kapcsán: az elsőt a HVG-nek; a másodikat a Telex.hu-nak; a harmadikat a Mandiner.hu-nak.
A demokrácia elit-alapjai
Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
A hiányzó másik fél
Min múlik egy demokrácia sorsa? Sok mindenen. Ami a személyi tényezőt jelenti: legyenek benne egymással egyenrangú, vitára képes felek. Minden más ebből következik. Csizmadia Ervin új könyvének címadó írása a Méltányosság blogon.
A magyar pártrendszer négy módosulása
Az Egyenes beszéd vendégeként Csizmadia Ervin arról beszélt, hogy a magyar társadalom az elmúlt harminc évben több alkalommal „módosította” a pártrendszert.
A magyar politika logikája és a 2022-es választások
Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.
A roham-generáció
Ha ennyi ember megmozdul valamiért, az sosem csak egy termék iránti keresletet jelent. De mi az az ideál, ami mozgásba lendítette a Pfizerért sorba állók generációját? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
A jog és a jogállam
A HVG kormányzás-értekelő sorozatában Csizmadia Ervin felidézi Szájer József talán utolsó nyilvános szereplését, amelyben kifejtette véleményét jogfelfogását illetően.
A dzsentri, a film, a régi és a mai politika
Az operatőrként világhírűvé vált Koltai Lajos szerint tele vagyunk történetekkel. Meglehet. Ezek azonban nem túl nagy számban kerülnek filmvászonra. Vajon mi ennek az oka? Csizmadia Ervin blogbejegyzésében a régi és a mai Magyarországot hasonlítja össze.
A populizmus alkonya?
A hatalomba visszatérő washingtoni elit szerint Trump veresége a demokrácia diadalának világos bizonyítéka a populizmus felett. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy a trumpizmus sikerének hátterében milyen tényezők álltak, akkor viszont azt láthatjuk, hogy a populizmust még korai lenne temetni. Vermes Ádám blogbejegyezése.
A köztársaság jövője
Paár Ádám a Klubrádió Másrészről című műsorában Csunderlik Péter történésszel beszélgetett arról, hogy a Fidesz hogyan használja a monarchia szimbólumait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában IV.
Négyrészes sorozatunk utolsó fejezetében bemutatjuk a monarchikus és antimonarchikus elbeszélések összeütközését a szimbolikus politika terén, valamint levonunk néhány tanulságot, összegezve a sorozat korábbi részeinek tanulságait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában III.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Most a monarchia társadalmi szerepvállalásáról írunk a szociális állam kialakulásában.
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?
Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?
A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában II.
Négyrészes sorozatunkban arról írunk, hogyan használják a nyugati demokráciák a monarchia időszakához kapcsolódó történelmi szimbólumokat. Napjainkra és a politika területére áttérve a királypárti mozgalmakról írunk, amelyek direkten használják a monarchia szimbólumait.
Koronás demokráciák. A monarchiák tanulóképessége Európában I.
Európában nem egyedi, hogy egy köztársaság monarchikus szimbólumokat használ. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan használják a kohézió érdekében a monarchikus szimbólumokat és intézményeket.
Széteső demokrácia
Miért tűnik úgy, mintha a demokráciák világszerte elkerülhetetlenül a szétesés felé haladnának? Rajnai Gergely elemzésében Michael Freeden ideológia-kutató segítségével keres válaszokat.
Milyenek a nem nyugatos demokráciák?
A Pátria Rádió műsorában Csizmadia Ervin a Lakatos Júliával közösen írt tanulmányáról beszélt. Vajon vannak-e ma nem nyugatos demokráciák?
Szélsőségesek a stúdióban
Furcsa lehet, hogy a nyugati demokráciákban a legképtelenebb szélsőségek sem számítanak tabunak. A film reflektál a társadalomban jelen lévő szélsőségekre. Nem kedvelni kell ezeket a mozgalmakat, szubkultúrákat, hanem csak elgondolkodni azon: mit kezdjen a társadalom mindezzel! Paár Ádám blogbejegyzése.