demokrácia
TagKiüresedett a liberalizmus?
Hová jutottunk 30 év alatt?
Alig pár nap múlva parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában, ahol Magyarországhoz hasonlóan egyre többen próbálják megérteni, miért ismétlődnek egyes politikai trendek. Hogyan érdemes megközelíteni az elmúlt három évtized politikai folyamatait? Erről írt blogbejegyzésében Hangácsi István.
Meghalt a liberalizmus?
Ki újítsa meg a liberalizmust, s egyáltalán szükség van erre? Mik azok a kérdések, amelyekről újra mondania kellene valamit az eszmének? Lakatos Júlia cikke a hvg.hu-n.
A magyar politika magyarázata
Manapság mindenki igyekszik megfejteni a rendszer titkát, de csak keveseknek sikerül. Ebben talán szerepe lehet annak is, hogy az elemzések nem eléggé komplexek. A Méltányosság elemzése arról, mire figyeljünk ha nagyelemzést írunk.
A filmek harmadik típusa
Vannak művészfilmek és kurzus filmek, s nincs is ezzel semmi baj. De vannak olyan filmek is, amelyek arra szolgálnak, hogy erősítsék a demokráciát. Lakatos Júlia és Paár Ádám a Méltányosság filmes kutatásáról beszélt.
Egy másik 50-es évek: liberalizmus és kereszténydemokrácia
Nagyon ritkán vetjük össze a mai korszakot a nyugat-európai 50-es évekkel. Pedig lenne mivel összehasonlítani magunkat, s lenne mit tanulni abból a korból. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
Lehet a demokráciát tanítani?
Mindenkiben van egy kis Barbie?
Aki a Barbiet egy didaktikus, rágógumi színű, női egyenjogúságról szóló filmnek látta, nos nézze meg megint. A film ugyanis sokkal inkább szól a politikai ellenállásról, mint a nemi szerepekről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A filmek és a demokrácia
Célszerű túltekintenünk azon, hogy hány művész- vagy közönségfilm készül Magyarországon, illetve azon, hogy milyen esztétikai értéket képviselnek a magyar filmek. Esztétika dolgában nem vagyunk illetékesek. Annál jobban izgat bennünket a filmek politikai szerepe. A Méltányosság átfogó elemzése a filmek és a demokrácia kapcsolatáról.
A jog pallosa
A Donald Trump elleni vádemelés és az arra érkező reakciók rámutatnak a liberális demokrácia legaktuálisabb problémáira. Rajnai Gergely blogbejegyzése arra keresi a választ, hogy miként függ össze a jogi eszközök egyre gyakoribb alkalmazása és a társadalmi-politikai válságjelenségek.
Demokrácia gyerekcipőben
A fejlődéslélektani kutatások a pszichológiában meghatározott életszakaszok eredményes megküzdését, aztán az újabb szakaszok újabb kihívásait elemzik. Zsolt Péter azt állítja, a demokráciák sem kerülhetik el a válságokon keresztüli fejlődést, valamint, hogy a megoldatlan politikafejlődési zárványok patológiás utóhatást okoznak.
A szabadság mint látvány
A demokrácia nem intézményrendszer és nem értékek elvont halmaza. Hanem látása annak, amilyenek vagyunk. Látja-e magát a magyar társadalom? Csizmadia Ervin írása.
Tudni a világról
A pápa három napos látogatása nem csak a vallásos embereknek szóló üzenet. A látogatás alkalmat ad arra, hogy ki-ki elgondolkodjon: mennyire van jelen a világ a hazai mindennapokban? Csizmadia Ervin gondolatai.
Demokrácia fejlesztés
Hogyan beszéljünk a demokráciáról?
Evidenciának tűnhet, hogy a demokráciákat támogatni kell ahhoz, hogy fejlődjenek. A 2022-es év fejleményei azonban rávilágítanak arra, hogy nem mindegy, milyen módon gondolkodunk a demokráciák fejlesztéséről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Tényleg Amerika?
Az Új Egyenlőség magazinban vita indult a magyar rendszerváltás utáni politika értelmezési kereteiről. Csizmadia Ervin reflexiójában a demokratizálódás egy lehetséges modelljét vázolja.
Tanulható-e a demokrácia
A Tilos Rádió két órás műsort szentelt annak a kérdésnek, hogy mi a demokrácia, és olyan helyeken, ahol gyengék a demokratikus hagyományok, hogyan tanulják meg az emberek. A beszélgetés egyik résztvevője Csizmadia Ervin volt.
Háború és kutatás
Az orosz-ukrán háború közép-európai közvélemény-kutatásai során egyértelművé vált, hogy a magyar inkonzisztencia társadalmi rétegek közti különbséget és súlyos identitásválságot is takar. Az intézmények, az elitek és a nép háromszögében sehol sem találtunk akkora zűrzavart, mint nálunk. Zsolt Péter nyilatkozott a Civil Rádióban.
Ellenzéki demokrácia viszony
Mennyire szolgálja az ellenzéket, hogy evidenciának tekintik a demokrácia liberális jellegét, és hogyan kapcsolódik mindez politikai sikertelenségükhöz? Lakatos Júlia a Klubrádió Reggeli személy című műsorának vendége volt.
Az elszalasztott reflexió
Lehet-e labdába rúgni a politikában a liberális demokrácia belső feszültségének vizsgálata nélkül? Tudatos stratégia, vagy ismerethiány, hogy az ellenzék nem foglalkozik az Orbán-kormány legfontosabb tételével? Lakatos Júlia elemzése.
A szabadság múzsái
1989 körül mindenki (a Fidesz az elsők között) kiállt a szabadságért és a szabad emberek országáért. Manapság itt jár-e még köztünk a szabadság múzsája? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia
A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.
A gonosz és a vádló
Elképzelhető, hogy egy demokrácián belül élesebb konfliktusok legyenek, mint amikor a demokráciák ellenfelei a diktatúrák voltak? Mindenesetre meglepődhetünk, hogy a demokratizálódás harmadik hulláma után harminc évvel a szókészletünkben milyen kifejezések vannak. Csizmadia Ervin blogja.
Urak és szolgák
Demokrácia és liberalizmus
A Klubrádió Realitás című műsorában Rajnai Gergely kihangsúlyozta, hogy az Európai Unió és a magyar kormány közötti konfliktus lényege, hogy míg az EU a liberális elveket és intézményeket kéri számon, addig a magyar fél a liberalizmust háttérbe szorítva a demokrácia elsőbbségét vallja.
A válságkezelés kultúrája
Az Orbán-rendszer egyik meghatározó jellemzője a permanens válságkezelés. De mi van, ha egy világválság borítja a papírformát? Létezhet „jó” válságkezelés egy „rossz” válságban? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Történelem? Természetesen!
A politikai polarizáció egy új megközelítése
Ritkán beszélünk arról, hogy milyen fontos szerepe van egy demokráciában az ideológiai határok átjárhatóságának, vagy éppen a határok fenntartásának. Elképzelhető, hogy a határ egyesít, a határ elmosása szétválaszt? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Mi a demokrácia?
Véget ért az Európa jövőjéről szóló tanácskozás-sorozat, amely azt a célt szolgálta, hogy az állampolgároknak nagyobb szava legyen az unió irányításában. De vajon sikeres volt, és ez megemelte a demokrácia minőségét? Attól függ mit értünk demokrácia alatt. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A liberális hagyomány ereje
A liberalizmust gyakran tekintik egyénközpontú eszmének. Ez többet fed el, mint amennyit elmond a liberalizmus történetéről. 1810-1848 között a liberalizmus éppen hogy közösség-központú volt, így a nemzeti érzéssel is összekapcsolódott. Paár Ádám a liberalizmusról írt a Népszavában.