demokrácia
Tag
A társadalom két rétegéről. Norbert Elias és Karácsony Sándor a fent és a lent viszonyáról
Egy német és egy magyar szerző is a múlt folyamatait vizsgálja és nagyon érdekes különbségekre bukkan a nyugati és a magyar fejlődést, a társadalom felső és alsó rétegeinek kölcsönhatását illetően. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Kormányzásra várva
Civil társadalom Magyarországon
A KÖZÖSsÉG című dokumentumfilm a magyar civil társadalom egy pillanatnyi mozgalmát és kulturális beidegződéseit dolgozza fel. A film készítői Zsolt Pétert kérdezték a téma kapcsán.
A konszenzusos demokrácia nehézsége
Magyarország miatt átalakulhat az EU döntéshozatali mechanizmusa, legalábbis egy vitán többen ránk hivatkozva javasolták a többségi döntéshozatalt. Zsolt Péter blogbejegyzése a konszenzusos döntéshozatal nehézségeiről.
A demokrácia és az európai egység
A Nyugattól – úgy-ahogy – megtanultuk a demokráciát, de keveset tanultunk abból, mit is jelent az európai egység? Vajon mennyit értünk ma az egységes Európából? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Macron szuverenitásharca
Hét évvel híres beszéde után Emmanuel Macron visszatért a Sorbonnera Európa jövőjéről beszélni. Stratégiai autonómia, szuverenitás, demokrácia. Ismerős fogalmak. De mit jelent Macron interpretációjában? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Filmek, politika, demokrácia
A jelenről és a múltról egyaránt szükségesek a filmek. A film a demokrácia fontos szövetségese, mert olyat mutat meg, amit a politika nem tud. Amerikai és magyar példák. Csizmadia Ervin a 24.hu-n.
Az illiberalizmus sorsa
„Ujjmutatások és irányeszmék”
Báró Kemény Zsigmond – a reformkor nagy nemzedékének tagjaként – ma alig olvasott. Pedig a mai magyar politika számára is van megfontolandó mondanivalója. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Mi fán terem a nemzeti egység?
A köztársasági elnöki szerepkörhöz hozzátartozik a nemzeti egység megteremtése. De vajon alkalmas a poszt erre? Lakatos Júlia elemzése.
A liberalizmus és a sikerek
A liberalizmus a 19. századtól napjainkig azért sikeres, mert jól választott szövetségeseket. Csizmadia Ervin két részes tanulmányának első része az Új Egyenlőségen.
Hányféle rendszerváltás van?
A magyar politikában a kormányváltás a múlté. Ma az ellenzék rendszerváltást akar. De mi van, ha a kormányoldal is belehelyezkedik egy rendszerváltó hagyományba? Csizmadia Ervin írása a Jelenben.
Magyarázatot keresni
A magyar politika megszokott iszapbirkózásán túl is van élet. Csizmadia Ervin a Partizánban néhány európai és magyar történelmi összefüggésre hívta fel a figyelmet.
Viták és bejglik
Mi haszna annak, ha a karácsonyi találkozáskor a békés beszélgetés közben egy kicsit a politikáról is diskurálunk? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre a kérdésre ad egy lehetséges választ.
A népről és az elitről
Vajon mivel kellene foglalkoznia a demokráciaelméletnek leginkább? És mivel foglalkozik helyette? A Mit tanulhatunk sorozat újabb részében Csizmadia Ervin írása.
Kereszténység, demokrácia és Európa
Paár Ádám bemutatta a Hit Rádióban az Alapító atyák sorozat első darabját, amely Robert Schuman francia külügyminiszterről szól.
A politika ősbaja
Sok mindent meg tudott oldani a politika az elmúlt évszázadokban. Egyet nem: az ellenfelekkel való rendezett együttélést. Csizmadia Ervin írása.
Miért nem demokratikus az EU?
Miért van örökös demokráciadeficitben az Európai Unió? És miért nem baj ez? Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A nem demokratikus EU
A Mit tanulhatunk? sorozat új részében Robert Dahl írása alapján Rajnai Gergely kifejti, hogy miért nem demokratikus az Európai Unió, és miért nem probléma ez.
Három századvég – három győzelem
Sokat beszélünk arról, hogy 1990-ben megjósolták a liberális demokrácia világméretű győzelmét. De száz évvel korábban is ezt tették – igaz, akkor csak a „sima” demokrácia győzelmét jósolták. Csizmadia Ervin jósol száz évvel későbbre.
Kiüresedett a liberalizmus?
Hová jutottunk 30 év alatt?
Alig pár nap múlva parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában, ahol Magyarországhoz hasonlóan egyre többen próbálják megérteni, miért ismétlődnek egyes politikai trendek. Hogyan érdemes megközelíteni az elmúlt három évtized politikai folyamatait? Erről írt blogbejegyzésében Hangácsi István.
Meghalt a liberalizmus?
Ki újítsa meg a liberalizmust, s egyáltalán szükség van erre? Mik azok a kérdések, amelyekről újra mondania kellene valamit az eszmének? Lakatos Júlia cikke a hvg.hu-n.
A magyar politika magyarázata
Manapság mindenki igyekszik megfejteni a rendszer titkát, de csak keveseknek sikerül. Ebben talán szerepe lehet annak is, hogy az elemzések nem eléggé komplexek. A Méltányosság elemzése arról, mire figyeljünk ha nagyelemzést írunk.
A filmek harmadik típusa
Vannak művészfilmek és kurzus filmek, s nincs is ezzel semmi baj. De vannak olyan filmek is, amelyek arra szolgálnak, hogy erősítsék a demokráciát. Lakatos Júlia és Paár Ádám a Méltányosság filmes kutatásáról beszélt.
Egy másik 50-es évek: liberalizmus és kereszténydemokrácia
Nagyon ritkán vetjük össze a mai korszakot a nyugat-európai 50-es évekkel. Pedig lenne mivel összehasonlítani magunkat, s lenne mit tanulni abból a korból. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogján.
Lehet a demokráciát tanítani?
Mindenkiben van egy kis Barbie?
Aki a Barbiet egy didaktikus, rágógumi színű, női egyenjogúságról szóló filmnek látta, nos nézze meg megint. A film ugyanis sokkal inkább szól a politikai ellenállásról, mint a nemi szerepekről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A filmek és a demokrácia
Célszerű túltekintenünk azon, hogy hány művész- vagy közönségfilm készül Magyarországon, illetve azon, hogy milyen esztétikai értéket képviselnek a magyar filmek. Esztétika dolgában nem vagyunk illetékesek. Annál jobban izgat bennünket a filmek politikai szerepe. A Méltányosság átfogó elemzése a filmek és a demokrácia kapcsolatáról.
A jog pallosa
A Donald Trump elleni vádemelés és az arra érkező reakciók rámutatnak a liberális demokrácia legaktuálisabb problémáira. Rajnai Gergely blogbejegyzése arra keresi a választ, hogy miként függ össze a jogi eszközök egyre gyakoribb alkalmazása és a társadalmi-politikai válságjelenségek.