demokrácia

Tag

Belső civilizációk

Belső civilizációk

A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
„Egyiptomi fogság” és kitörés

„Egyiptomi fogság” és kitörés

Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?

 

Tovább
A demokrácia elit-alapjai

A demokrácia elit-alapjai

Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.

Tovább
A hiányzó másik fél

A hiányzó másik fél

Min múlik egy demokrácia sorsa? Sok mindenen. Ami a személyi tényezőt jelenti: legyenek benne egymással egyenrangú, vitára képes felek. Minden más ebből következik. Csizmadia Ervin új könyvének címadó írása a Méltányosság blogon.

Tovább
A magyar politika logikája és a 2022-es választások

A magyar politika logikája és a 2022-es választások

Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.

Tovább
Az orbáni konfliktuskezelés logikája

Az orbáni konfliktuskezelés logikája

Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.

Tovább
A jog és a jogállam

A jog és a jogállam

A HVG kormányzás-értekelő sorozatában Csizmadia Ervin felidézi Szájer József talán utolsó nyilvános szereplését, amelyben kifejtette véleményét jogfelfogását illetően.

Tovább
A populizmus alkonya?

A populizmus alkonya?

A hatalomba visszatérő washingtoni elit szerint Trump veresége a demokrácia diadalának világos bizonyítéka a populizmus felett. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy a trumpizmus sikerének hátterében milyen tényezők álltak, akkor viszont azt láthatjuk, hogy a populizmust még korai lenne temetni. Vermes Ádám blogbejegyezése.

Tovább
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?

Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?

Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.

Tovább
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?

Miért sebezhetők a liberális demokráciák?

A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.

Tovább
Széteső demokrácia

Széteső demokrácia

Miért tűnik úgy, mintha a demokráciák világszerte elkerülhetetlenül a szétesés felé haladnának? Rajnai Gergely elemzésében Michael Freeden ideológia-kutató segítségével keres válaszokat.

Tovább
Szélsőségesek a stúdióban

Szélsőségesek a stúdióban

Furcsa lehet, hogy a nyugati demokráciákban a legképtelenebb szélsőségek sem számítanak tabunak. A film reflektál a társadalomban jelen lévő szélsőségekre. Nem kedvelni kell ezeket a mozgalmakat, szubkultúrákat, hanem csak elgondolkodni azon: mit kezdjen a társadalom mindezzel! Paár Ádám blogbejegyzése.

Tovább
Kultúrharc a filmpolitikában a Bethlen rendszer idején

Kultúrharc a filmpolitikában a Bethlen rendszer idején

Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. Ez a tanulmány a kultúrharcot egy viszonylag szűk periódusban, a mindössze egy évtizedes Bethlen-rendszerben vizsgálja, s kizárólag a filmpolitika területén. Paár Ádám elemzése.

Tovább
Civilség és populizmus

Civilség és populizmus

Paár Ádám a Civil Rádió 117 című műsorában kifejtette, hogy az eredeti észak-amerikai populista mozgalom a civil társadalomban gyökerezett, s abból építkezett.

Tovább
Látja-e magát a magyar társadalom?

Látja-e magát a magyar társadalom?

Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.

Tovább
A demokráciáról szóló diskurzus csapdái

A demokráciáról szóló diskurzus csapdái

A sorozatos felszólítások a jogállamiság tiszteletére azt mutatják, hogy az Unió sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja az Orbán-kormány intézkedéseit. A szavak szintjén elítélik, de jogilag nem képesek fogást találni rajtuk. Ha nem bizonyítható, hogy ellentétesek az uniós joggal, akkor mitől a temérdek kritika? Lakatos Júlia írása.
Tovább