demokrácia

Tag

Tényleg Amerika?

Tényleg Amerika?

Az Új Egyenlőség magazinban vita indult a magyar rendszerváltás utáni politika értelmezési kereteiről. Csizmadia Ervin reflexiójában a demokratizálódás egy lehetséges modelljét vázolja.

Tovább
Tanulható-e a demokrácia

Tanulható-e a demokrácia

A Tilos Rádió két órás műsort szentelt annak a kérdésnek, hogy mi a demokrácia, és olyan helyeken, ahol gyengék a demokratikus hagyományok, hogyan tanulják meg az emberek. A beszélgetés egyik résztvevője Csizmadia Ervin volt.

Tovább
Háború és kutatás

Háború és kutatás

Az orosz-ukrán háború közép-európai közvélemény-kutatásai során egyértelművé vált, hogy a magyar inkonzisztencia társadalmi rétegek közti különbséget és súlyos identitásválságot is takar. Az intézmények, az elitek és a nép háromszögében sehol sem találtunk akkora zűrzavart, mint nálunk. Zsolt Péter nyilatkozott a Civil Rádióban.

Tovább
Az elszalasztott reflexió

Az elszalasztott reflexió

Lehet-e labdába rúgni a politikában a liberális demokrácia belső feszültségének vizsgálata nélkül? Tudatos stratégia, vagy ismerethiány, hogy az ellenzék nem foglalkozik az Orbán-kormány legfontosabb tételével? Lakatos Júlia elemzése.

Tovább
A szabadság múzsái

A szabadság múzsái

1989 körül mindenki (a Fidesz az elsők között) kiállt a szabadságért és a szabad emberek országáért. Manapság itt jár-e még köztünk a szabadság múzsája? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia

Liberalizmus, nemzetállam, demokrácia

A liberális demokrácia működésének megértéséhez egyrészt a kezdetekhez (19. század) érdemes visszamenni; másrészt a két alkotóelemet (liberalizmus és demokrácia) külön vizsgálni. Csizmadia Ervin interjúja a Hit Rádióban.

Tovább
A gonosz és a vádló

A gonosz és a vádló

Elképzelhető, hogy egy demokrácián belül élesebb konfliktusok legyenek, mint amikor a demokráciák ellenfelei a diktatúrák voltak? Mindenesetre meglepődhetünk, hogy a demokratizálódás harmadik hulláma után harminc évvel a szókészletünkben milyen kifejezések vannak. Csizmadia Ervin blogja.

Tovább
Demokrácia és liberalizmus

Demokrácia és liberalizmus

A Klubrádió Realitás című műsorában Rajnai Gergely kihangsúlyozta, hogy az Európai Unió és a magyar kormány közötti konfliktus lényege, hogy míg az EU a liberális elveket és intézményeket kéri számon, addig a magyar fél a liberalizmust háttérbe szorítva a demokrácia elsőbbségét vallja.

Tovább
A válságkezelés kultúrája

A válságkezelés kultúrája

Az Orbán-rendszer egyik meghatározó jellemzője a permanens válságkezelés. De mi van, ha egy világválság borítja a papírformát? Létezhet “jó” válságkezelés egy “rossz” válságban? Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Tovább
Történelem? Természetesen!

Történelem? Természetesen!

Míg a Fidesz a múlthoz való visszanyúlást természetesnek véli, politikai ellenfelei úgy gondolják, hogy a múltat meg kell haladni. De vajon miért alakult így, és lehetséges-e feloldani ezt az ellentétet?
Tovább
Mi a demokrácia?

Mi a demokrácia?

Véget ért az Európa jövőjéről szóló tanácskozás-sorozat, amely azt a célt szolgálta, hogy az állampolgároknak nagyobb szava legyen az unió irányításában. De vajon sikeres volt, és ez megemelte a demokrácia minőségét? Attól függ mit értünk demokrácia alatt. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Tovább
A liberális hagyomány ereje

A liberális hagyomány ereje

A liberalizmust gyakran tekintik egyénközpontú eszmének. Ez többet fed el, mint amennyit elmond a liberalizmus történetéről. 1810-1848 között a liberalizmus éppen hogy közösség-központú volt, így a nemzeti érzéssel is összekapcsolódott. Paár Ádám a liberalizmusról írt a Népszavában.

Tovább
Egyedi-e Magyarország?

Egyedi-e Magyarország?

A kormányoldal és ellenzéke között talán a legnagyobb különbség, hogy míg az ellenzék szerint Magyarország egy kellene legyen a demokráciák sorában (most nem az), a kormányoldal szerint Magyarország nem egy, hanem egyedi. A permanens kétharmadok hátterét elemzi Csizmadia Ervin az Azonnali.hu-n.

Tovább
Mindjárt vége?

Mindjárt vége?

A hosszú ideig regnáló kormányok diktatúrához vezetnek. A NER-hez hasonló rendszerek pedig viszonylag hamar elbuknak. Két tévhit, amiket Rajnai Gergely blogbejegyzésében cáfol.

Tovább
A demokrácia teherbírása

A demokrácia teherbírása

Nem csak az az érdekes, hogy milyen rendszer jött létre mára, hanem az is, hogy miért jöhetett mindez létre. Csizmadia Ervin beszélt a Magyar Hang című online-portálnak.

Tovább
Koponyák harca

Koponyák harca

Két tábor áll szemben egymással a demokráciakutatás háza táján. Az egyik optimista, a másik pesszimista a demokráciák jövőjét tekintve. Óriási dilemma, amelyben mégis maga a vita a legfontosabb. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Tovább
Illiberalizmus egykor és ma

Illiberalizmus egykor és ma

Az illiberális rendszerről sokan elmondták már a véleményüket, de kevesen foglalkoznak azzal, hogy milyen esetleges átfedések lehetne a mai korszak és egy korábbi korszak jobboldali politikai gondolkodásmódja között. Csizmadia Ervin egy két háború közötti gondolkodó, Makkai János pályáját hívja segítségül.

Tovább
Belső civilizációk

Belső civilizációk

A közvélemény, ha civilizációkról esik szó, régiók és kultúrák olykor nagyon éles különbségéről beszél. De mi van, ha a civilizáció fogalmát egy országon belül is alkalmazzuk? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Tovább
„Egyiptomi fogság” és kitörés

„Egyiptomi fogság” és kitörés

Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?

 

Tovább
A demokrácia elit-alapjai

A demokrácia elit-alapjai

Két megszokott értelmezése van a demokráciának. A mai magyar jobboldal a demokrácia többségi elvére esküszik; az ellenzéki oldal szerint pedig a demokrácia lényege a jogállamiság. Létezik egy harmadik megközelítés is. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.

Tovább
A hiányzó másik fél

A hiányzó másik fél

Min múlik egy demokrácia sorsa? Sok mindenen. Ami a személyi tényezőt jelenti: legyenek benne egymással egyenrangú, vitára képes felek. Minden más ebből következik. Csizmadia Ervin új könyvének címadó írása a Méltányosság blogon.

Tovább
A magyar politika logikája és a 2022-es választások

A magyar politika logikája és a 2022-es választások

Az 1990-es rendszerváltás sokat ígért a demokráciával és a jóléttel, de keveset a pártok és a pártrendszer működésével kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a pártrendszer sokszor változott az elmúlt évtizedekben. Most épp a domináns pártrendszernél tartunk, de egyáltalán nem biztos, hogy már sokáig tart. Csizmadia Ervin írása.

Tovább