demokrácia
Tag
Helyi demokrácia és helyi tömegkommunikáció
David Van Reybrouck általánosságban a demokrácia leépülése miatt aggódik, és a választói érdektelenség problémáját vizsgálja. Mi is ezt tesszük: arra keressük a választ, hogy miként lehetne újra olyanná tenni a demokráciát, amelyben érdemes részt venni.
Lehet más a demokrácia?
Az Atv Egyenes Beszéd című műsorában Lakatos Júlia arról beszélt, hogyan lehetne ellenzéki szemszögből megközelíteni a kormánypárt demokrácia kritikáját.
Egy nem szokványos demokrata
David van Reybrouck a hazai közönség előtt is ismert belga politikai író. Ő az, aki legújabb könyvében azt ajánlja, hogy a választások helyett térjünk vissza a sorsoláshoz. Nem támogatás nélküli gondolat. De korábban is írt figyelemre méltó szövegeket, például a „jó” populizmusról. Áttekintjük, miért izgalmas szerző Reybrouck.
Puzsér és demokrácia
Puzsér jelöltsége abból a szempontból érdekes, hogy a baloldali-liberális oldalon régen látott gondolkodást serkentett elő a demokrácia kérdésköréről. A fontosabb tétele az, hogy demokráciában a regnáló politikai elit a nép folyamatosan változó rövidtávú igényeit próbálja kielégíteni, nincs stabil víziója arról, hogy merre is kellene vezetni a közösséget.
Válság-hipszterek
A nyár végéhez közeledve a Méltányosság is felveszi a tempót. Lakatos Júlia legújabb blogbejegyzésében olyan nemzetközi elemzőkről és intézetekről ír, amelyek Magyarország aktuális politikai helyzetére is érvényes megállapításokat fogalmzatak meg.
A demokrácia lassú folyam(at)a
A mai fölgyorsult világban, bármennyire is közhelyes ez a jelzős szerkezet, istenkísértésnek tűnik a lassúság, a maradiság, mi több, az elmaradottság dicsérete. A demokrácia nem működik parancsszóra, miként a modernizáció sem. A választ Paár Ádám írása tartogatja.
Szövetségesek vagy ellenfelek
A liberalizmus és a demokrácia egyre bonyolultabb viszonyban van egymással. Míg korábban felhőtlen szövetségben voltak, mára kölcsönösen ki akarják tagadni egymást a liberális demokráciából. Nagy nemzetközi irodalom tárgyalja e két eszmekör egymáshoz való viszonyát. Csizmadia Ervin erről ír a Mandineren megjelent hosszú elemzésében.
Mi a választás szerepe ma?
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői a választási blogsorozat után is folytatják a blogolást, mert rengeteg kérdés van, amit meg kell beszélnünk a magyar demokrácia működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy demokrácia-e még egyáltalán Magyarország? Csizmadia Ervin írásából megtudhatja.
A magyar politikai fejlődés logikája
„A magyar történelem zsákutcás, és mindig hanyatlik – természetesen most is, vagy most csak igazán.” Nagyon sokan gondolják ezt így. De tényleg permanens hanyatlásban vagyunk?
1929-33 és 2008
A politikusoktól persze pragmatikus cselekvést várunk el, de belegondoltunk-e már abba, hogy nem az vezet-e sokszor a válságokhoz, hogy a politikusok túlzottan is pragmatikusan cselekszenek, és egyszer csakugyan betelik – hogy egy képzavarral éljek – a pragmatikus cselekvések pohara. Elemzésünk a múlt és jelen párhuzamairól.
A konszolidáció-diskurzus
A demokratikus konszolidáció Magyarországon és Nyugat-Európában teljesen másképp zajlott, amely alapvetően az eltérő politikai és történelmi hagyományokon alapul. Írásunkban a miértekre keressük a válaszokat.