ellenzék
Tag
Színház és politika
A Hír Tv Plusz-mínusz c. műsorában Nagy Attila Tibor a törvény alapján elmagyarázta, miként maradt meg – az alapítványi forma ellenére – az államtól függése az egyetemnek.
Ellenzéki hatalomgyakorlás
Agytröszt és innováció
Bármilyen taktikai vagy stratégiai szövetséget is kötnek egymással az ellenzék pártjai, ez még mindig nem elég a hatékony politikához. A politikai versenyképességhez szükségük lesz egy az egész ellenzék munkáját koordináló agytrösztre. Hogy erre milyen esélyek vannak, Csizmadia Ervin megmutatja.
Sikeres ellenzéki összefogás
Paár Ádám a Népszavában kifejtette, hogy Svédországban a rossz politikai hagyományok fölváltása hosszú folyamat eredménye volt.
Konfliktus a kormány és a főváros között
A Klubrádió Esti gyors műsorában Nagy Attila Tibor elmondta, hogy a felek ellenérdekeltek egymás sikerében.
A meglepetés ereje
A kormányoldal sokszor lepődik meg az ellenzék megnyilvánulásain. Pedig az maihoz hasonló típusú ellenzékiség nem újdonság a hazai politikatörténetben. Csizmadia Ervin egy két háború közötti hazai politikus és ideológus, Kornis Gyula művét hívja segítségül.
Ellenzéki átrendeződés
A Kossuth Rádió Ütköző c. műsorában Nagy Attila Tibor a DK-t látta a legtudatosabban, legjobban építkező ellenzéki pártnak, szerinte erre utalnak az MSZP-ből való átlépések is. Komoly kihívás ugyanakkor, hogy kisvárosokban, vidéken a DK káderhiánnyal küszködik.
Miért erős?
Sok oka van annak, hogy az orbánizmus immár egy évtizede meghatározza a magyar politikát, illetve annak is, hogy az ellenzék nem találta meg eddig ennek ellenszerét. Vajon miért olyan erős Orbán Viktor rendszere? S egyáltalán: valóban olyan erős-e, mint kívülről látszik? Csizmadia Ervin interjúja a 168 órának.
Mikor öregszik el egy kormány?
Nemzetközi vizsgálatok szerint egy kormány a 3. ciklusának végén kezd el küzdeni az „elöregedéssel”. Vajon Magyarországon, az Orbán-kormányra érvényes-e mindez? És hogyan áll az ellenzék a kormányzás 10 évében? Csizmadia Ervin évértékelője az ATV Egyenes Beszédben.
A piacképes víziókról
Az ellenzéki kreativitás hetei
Az ellenzéknek kreatív volt a budapesti önkormányzati kampánya, s Karácsony Gergely személyében dinamikus vezetőt is talált magának. Csizmadia Ervin az És-ben veszi sorra annak összetevőit, hogy miért nyerhetett Karácsony Gergely.
Az ellenzék megerősödése és a kormánypárt új lehetőségei
A Klubrádió Reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin az ellenzék kreatív önkormányzati feltámadásáról beszélt. Ezt az ATV-n kiegészítette azzal, hogy a kormánypárt sem omlott össze, mert így lehetősége van a dominánspárti rendszertől való elmozdulásra.
Egységesülő ellenzék?
A Hír Tv Szabadfogás c. műsorában Nagy Attila Tibor rámutatott, hogy az ellenzéknek most volt pénze a fővárosi kampányra és amennyiben az ellenzék egységesülése folytatódik, vonzóbb lehet a pénzemberek számára.
Igen és nem?
Miért van szükség ideológusokra?
Az ideológia és az ideológusok fontos szerepet töltenek be a politikában, mégsem vagyunk jó véleménnyel róluk. Csizmadia Ervin Karácsony Gergely és az ellenzék példáját is megnézi ideológiai szempontból a 24.hu-s írásában.
Ellenzéki stratégia
Ellenzéki kilátások
A Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában Csizmadia Ervin megállapította, hogy az ellenzék szervezeti és ideológiai értelemben is előrelépett.
Nép-telenség után
Csizmadia Ervin a Tv2 1/1 című műsorának vendégeként a mai ellenzékiséget tágabb időkeretbe helyezve elemezte.
Az ellenzékek harminc éve
Csizmadia Ervin a Klubrádió Hetes stúdió című műsorában beszélt hosszú tanulmányáról, amely a Méltányosság honlapján is olvasható.
Ellenzékek az 1990 utáni Magyarországon
A 2010 utáni ellenzékiség összefogásáról és – ezzel együtt – tehetetlenségéről sok szó esik a közbeszédben. De eddig nem láttuk a teljes képet, azaz azt, hogy hogyan alakult az ellenzékiség 1990-től egészen napjainkig. Csizmadia Ervin kormányellenzéki, rendszerellenzéki és ellenállási periódusokat különböztet meg. Körkép a magyar ellenzékiség harminc évéről.
Váltógazdálkodás nélkül
A magyar politikában jó ideje nincs váltógazdálkodás. A jelenségre azonban – ellenzéki oldalról – rossz válaszok születnek. A Fidesz dominánspárttá válása mögött történelmi okok rejlenek. Ezt persze nem kell elfogadni, de elemezni és megérteni igen. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
Ellenzéki történelem
A Klubrádió reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin a mai ellenzéki politikát a rendszerváltás óta eltelt 30 év kontextusában elemezte.
Veszélyben az összefogás
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor úgy vélte, az ellenzék kezdi elszalasztani a hódmezővásárhelyi győzelem által kínált esélyt.
Bajnai Gordon vezetheti az ellenzéket?
Paár Ádám úgy véli, könnyű széles ellenzéki összefogást kialakítani, de vannak kétségei afelől, hogy ezt a választás után is egyben lehet-e tartani. Kollégánk nyilatkozott az InfoRádiónak.
Hogyan tér vissza a hagyomány?
A „millások”, illetve a 4K! mozgalom rendezvényeinek kommentálása, értékelése révén a fiatal, húszas-harmincas értelmiségiek estek egymásnak, korábban ritkán tapasztalt vehemenciával és személyeskedéssel. Mindez azt mutatja, hogy a 21. századra egy tapodtat sem jutottunk előre a magyar politikatörténet rossz hagyományainak meghaladása terén. Írásunk a múlt és jelen trendjeiről.
„Abszurd” ellenzéki koalíciók
Mi köze Gyurcsánynak és Karácsony Gergelynek a Bethlen-korszak közélőihez? A jelen ellenzéki problémáit helyezi történelmi kontextusba Csizmadia Ervin a Figyelőn.
Három egy ellen?
Egyre többen vizionálnak egy széles politikai összefogást a parlamenti ellenzék erői között. Legutóbb Karácsony Gergely vetette fel, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik közösen támogatott egyéni jelöltekkel megtörheti a Fidesz-KDNP hatalmát a következő választáson. A lehetőségekről Paár Ádám írt a Népszavában.
A szerepcsere, a harmadik út és a neokonok
A politikai riválisok új jelmezt öltöttek: azok, akik korábban elvetettek minden változtatást, ma buzgó reformerek, azok pedig, akik korábban a reformok élharcosai voltak, ma megelégszenek azzal, hogy mentsék a menthetőt, megvédjék a magyar társadalmat az „embertelen” kormány túlkapásaitól. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása a HVG-n.
Az érzelemkeltés technológiája
Érzelemkeltőnek azt a kampányt nevezzük, amely közvetlenül a választóhoz, mint egyénhez fordul, őt akarja „elvarázsolni”. A választási kampányokból persze soha nem hiányoznak az érzelmek, csak éppen Magyarországon ezt nehezen akarjuk észrevenni, és meglepődünk rajta. Nálunk az a megközelítés van érvényben, hogy a politika ízig-vérig racionális mesterség és az ésszerűségtől való elhajlás „abnormálisnak” tekinthető.
2009 chartái
2009-ben – nézetünk szerint – öt területen szimbolikus és tényleges lépésekre van szükség. Mindezeken túlmenően természetesen nagyon sok egyéb teendő is van. Ha a magyar kormányok és ellenzékük a „nagy dolgokban” nem képesek elemi szintű együttműködésre, addig a kisebb dolgokban sem lesz előrelépés, és mindenki a sült galambra fog várni.