gazdaságpolitika
Tag
Az adóvisszatérítés súlya
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rajnai Gergely kifejtette, hogy az elmúlt időszakban a szavazók világszerte nem a kormányok gazdaságmenedzselési hatékonyságát, hanem a politikusok aktivitását értékelték, ezért van politikai logika a nyugdíjasok ÁFA-visszatérítése mögött.
Sértett szakmaiság
Mire vezethető vissza a kormány és az MNB konfliktusa? Novák Zoltán az ATV.hu kérdéseire válaszolt.
Politikai túlélés válságos időkben
Egyre többen beszélnek egy közelgő globális méretű gazdasági visszaesésről. Jelentheti ez a Fidesz hegemóniájának megszűnését? Mit jelent egy recesszió a politika számára? Ilyen kérdésekre keres választ Rajnai Gergely írása.
Amerika és a koronavírus
A Karc FM Hangoló című műsorában Rajnai Gergely az amerikai víruskezelés hatásairól és fogadtatásáról beszélt, kiemelve, hogy az intézkedésekkel kapcsolatos megosztottság részben a politikai földrajznak köszönhető.
A végletek kora?
Egyesek biztosan tudni vélik, hogy vége a globalizációnak, a Nyugatnak, a kapitalizmusnak, az egész környezetromboló magatartásunknak, míg megint mások a nemzetállami logikát, illetve a nacionalizmust temetik, és egy új minden eddiginél egységesebb fellépésre képes világot vizionálnak. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Az Orbán-rendszer legnagyobb vizsgája
A Magyar Hang hetilapban megjelent írásában Nagy Attila Tibor kettősnek nevezi a koronavírus-válságot: egészségügyinek és gazdaságinak, amely politikailag megrendítheti az Orbán-rendszert. A válság jó kezelése esetén viszont megszilárdíthatja azt.
Adósságok és megoldások
Az EB által közölt lesújtó adatok pedig megint kiélezték a vitát a konszolidáció és növekedés-ösztönzés, mint válságelleni csodaszerek között. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
Változatlanság a változásban
Sokan persze erre a kérdésre kapásból válaszolnak: igen vannak ilyen „nyertesek”, s keleten találjuk őket. Ilyen sikeres állam például Kína, ahol az exportkitettség ellenére sem okozott olyan hatalmas károkat a krízis, mint a nyugati világban. Amellett, hogy ez ténykérdés, azért érdemes kicsit közelebbre is tekintetnünk, ugyanis nem csak a keleti diktatórikus, vagy autoriter rendszerek voltak képesek eredményeket felmutatni, hanem például a mély demokratikus hagyományokkal bíró angol főváros, London is.
Matolcsy és a well-being
Az elmúlt hetekben a Méltányosság többször is megpróbálkozott a gazdasági miniszter elképzeléseinek rekonstrukciójával, kiemelve, hogy mennyire erős hatást gyakorolnak az új közgazdaságtan elméletei Matolcsy, valamint Orbán világképére. Elemzésünk a well-being-ről Matolcsy György gondolatiságában.
A magyar válságkezelés krízise
De pontosan honnan ered és főként miben áll ez a szinte megmásíthatatlan elképzelés, aminek kivitelezése érdekében a Fidesz-KDNP a nem konvencionális gazdaságpolitikai lépések súlyos árát is hajlandó volt megfizetni? Először erre kell választ adnunk ahhoz, hogy megérthessük, miért is árulkodik a meghirdetett akcióterv a válságmenedzselés válságáról.
A feketezóna hatalma
Az állammal szembeni alacsony bizalom és az adófizetési hajlandóság úgy függ össze, hogy a tényleges és potenciális adófizetők nehezen hiszik el, hogy az állam az általuk befizetett adókat jól költi el. Elemzésünk az aktuális hazai trendekről.
Magyar államkapitalizmus?
A jobboldal koncepciójában központi helyet foglal el az állam megerősítése és a szabadpiac valamilyen mértékű korlátozása. Ezek alapján beszélhetünk-e valamiféle magyar államkapitalista rendszerről, vagy ezeket a folyamatokat más megközelítésben kell értékelnünk? Elemzésünk az Economist nemzetközi vitájáról és annak hazai vonatkozásairól.
A Fidesz államfelfogása
A közvélemény többségének eddig összességében tetszik az Orbán-kormány határozott, a rendszert gyors döntésekkel átalakító kormányzati stílusa, Van azonban a növekvő állami hatalomnak kockázata is: ha a felsőbb szinten a vezetők hibáznak, a hatalom központosított jellege miatt nehezebb tud korrigálni, illetve a hibákat már eleve nehezebben tudja elkerülni a visszacsatolás nehézkessége miatt. Elemzésünk a jelenlegi helyzetről.
A kormánypolitika és a „külső elvárások”
A mindenkori magyar kormánynak, és miniszterelnökének milyen külső tényezőket, illetve korlátokat kell figyelembe vennie döntései meghozatalakor? Elemzésünk a második Orbán-kormány helyzetéről a hazai és nemzetközi gazdasági összefüggések tekintetében.
Kötcse: a centrális erőtér határai
Az Orbán-kormány egyik legnagyobb kihívása – ahogy arra a kormányfő is rámutatott – gazdasági jellegű: egyszerre kell a gazdasági növekedést felpörgetnie (Új Széchenyi Tervvel, vagy anélkül), fenntartható költségvetést készítenie, nem elfeledkezve eközben az emberek pénztárcájáról sem. Vagyis meg kell mutatnia a Fidesz-KDNP-nek, hogy valóban képes a (jó) kormányzásra, nem csupán a szimbolikus intézkedésekben, hanem gazdasági adatokban is megmutatkozó eredményekre.
A centrális erőtéren túl
Korábban a Nemzeti Együttműködés Rendszere szempontjából foglalkoztunk az ellenzékkel, s rávilágítottunk arra, hogy mit tehetnek ezek a pártok a Fidesz által támasztott kihívással szemben. Ezúttal két jól körülhatárolható kérdéssel foglalkozunk, amely viszonyítási pont lehet a kormány és az ellenzék, valamint az ellenzék pártjai között: az ország (pénzügyi) szuverenitása és az önkormányzati választások.
Reform és forradalom
A 2010-es Orbán kormány egyelőre a politika morális dimenzióját tekintve mérföldekkel a 2006-os Gyurcsány kabinet előtt jár, különösen az őszödi beszéd utáni időszakot tekintve. Sőt, a jobboldal erkölcsiségét éppen az adja meg, hogy a „hazug” Gyurcsánnyal szemben saját tisztaságát hangsúlyozhatja. A Gyurcsány-kormányhoz képest számos területen kifejezetten jók az új kormány lehetőségei, a kétharmados győzelem, a morális csapdahelyzet felszámolása, az erős szimbolikus politizálás mind-mind az Orbán-kormány mellett szól, ugyanakkor az elvárások is óriásiak.
A Fidesz gazdasági programja
Választási programot írni nehéz, főleg egy akkorára duzzadt gyűjtőpártnak, mint a Fidesz. Sokszínű választói rétegekhez kell többféle üzenetet továbbítania, mindezt egyetlen, hosszabb füzetben. Jenei András értékelése a HVG-n.
A hitel stádiumai
Ezt a bűvös valamit ebben az írásban makrogazdasági egyensúlyteremtésnek, vagy röviden csak „makrósításnak” nevezzük. Belepirul persze az ember, ha Eötvös munkáját olvasván arra gondol, a reformhoz 163 év után sem vagyunk közelebb, mint az ő korában, ellenben kormányaink és pénzügyéreink pontosan ugyanolyan makro-logikában kezelik a (pénzügyi) válsághelyzeteket, mint ahogyan modern Magyarország történetében mindig.
Gázár és felelőtlenség
Napjainkban alapozódik meg a következő évtizedek gazdasági szerkezete a világ minden országában, így most dől el, hogy alacsony hozzáadott értékű, magas nyersanyag – és importvonzatú szektorok dominálják majd Magyarország gazdaságát, vagy az energetikailag fenntartható tudásipari szektorok.