Geopolitika
TagMásfajta geopolitika
A Spirit FM-ben Csizmadia Ervin kifejtette: Orbán Viktor évértékelőjében egy az orosz-ukrán háború geopolitikáján túlmutató geopolitikáról beszélt.
Ismerethiány az EU-ban?
Az ukrán-orosz háború kapcsán sokan azt várták az uniótól, hogy nagyobb erőfeszítést tesz globális hatalmának növelésére. De vajon világos, hogy ez mire épülne? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Alternatív program
A mostani tusnádfürdői miniszterelnöki beszéd után az elemző négy pontos programot hirdet. Elemző ritkán tesz ilyet. Ez tehát egy kivételes alkalom. De persze az elemző nem akar indulni a választáson. Csak elmélkedik. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Háború és gázembargó
Jenei András az InfoRádió Aréna című műsorában elemezte az Ukrajnával szembeni orosz agresszió geopolitikai vonatkozásait és annak európai és magyar energiapolitikai következményeit.
Történelem és geopolitika
Hogyan segít a magyar történelmet és jelent értelmezni az ukrán-konfliktus? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A térképek politikája
Magyarországon jól tudjuk, hogy a térképeknek komoly politikai jelentősége van. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
Latin-Amerika és Magyarország. Mintakövetési és mintaformálási stratégiák
Latin-Amerika és Magyarország. Látszólag nincs közös bennük, csakhogy a 20. századi geopolitikai és társadalmi meghatározottságok egybeeséseket mutatnak. Mindkét térséget összeköti ma az, hogy mintaformálók kívánnak lenni.
Szuperhatalmi vívódás
Amerika messze nem konzisztens globális szerepfelfogását tekintve. Évtizedes vita övezi külföldi beavatkozásai létjogosultságát. Ha egy nagyhatalom folyamatosan vitázik erről, létezik tényleges válasz arra, mi a szerepe egy országnak a világban? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A James Bond-filmek és a geopolitika
Paár Ádám James Bond karakterét geopolitikai szempontból elemezte a Klubrádió Hangosfilm című műsorában.
A nagyok, a kicsik, a boszorkány és a jósnő
Trianont nem sikerült feldolgoznunk (bármit is jelentsen ez). Ehhez kevés volt ez a száz év. De legyünk méltányosak önmagunkkal: valójában nem volt erre száz évünk, de még csak hetven sem, leginkább csak harminc.
A globális rend változása a pandémia idején
Kína évszázada lesz-e a 21. század, és ha igen, mit kezdjen majd ezzel Magyarország? És mihez kezdjen akkor, ha mégsem Kína kerekedik felül a nagyhatalmak vetélkedéséből? Alábbi elemzésünkből kiderül, a sok folyamatból nem állapítható meg ma még egyértelműen, melyik nagyhatalom áll nyerésre, de a küzdelem kiélezettsége jó eséllyel várható, és Magyarországnak ebben a vetélkedésben kell megtalálnia a helyét.
Akciófilm és geopolitika
Vírus, olimpia, geopolitika
Paár Ádám a tokiói olimpia kapcsán írt arról a Népszavában, hogyan használták föl az olimpiát geopolitikai célra.
A kisállamok stratégiái
Magyarország nem nagyhatalom. Ez mindenki számára nyilvánvaló, mégis mintha a nemzetközi sajtóban és politikában az elmúlt néhány évben a magyar kormánynak kifejezetten nagy súlya lenne.
A kisállamok geopolitikai jelentőségéről
Kisállamnak számít-e Magyarország? Igen, hazánk az európai kisállamok közé tartozik. Azon belül viszont inkább a fajsúlyosabbak közé…