Gyurcsány Ferenc
TagGyurcsány-Dobrev ellentét?
A Hír Tv Szabadfogás c. műsorában a két politikus közötti lehetséges ellentét lehetőségét vetette fel Nagy Attila Tibor – a House of cards filmsorozat mintájára.
Platform a platformokon túl
Nagy hullámokat vetett a hazai közéletben Gyurcsány Ferenc bejelentése új, Demokratikus Koalíció elnevezésű platformjának megalapításáról. Csizmadia Ervin írása a Figyelőn.
Reform és forradalom
A 2010-es Orbán kormány egyelőre a politika morális dimenzióját tekintve mérföldekkel a 2006-os Gyurcsány kabinet előtt jár, különösen az őszödi beszéd utáni időszakot tekintve. Sőt, a jobboldal erkölcsiségét éppen az adja meg, hogy a „hazug” Gyurcsánnyal szemben saját tisztaságát hangsúlyozhatja. A Gyurcsány-kormányhoz képest számos területen kifejezetten jók az új kormány lehetőségei, a kétharmados győzelem, a morális csapdahelyzet felszámolása, az erős szimbolikus politizálás mind-mind az Orbán-kormány mellett szól, ugyanakkor az elvárások is óriásiak.
A vezér-aszimmetria kétes egyensúlya
Az elkövetkező egy év politikai küzdelmeit alapjaiban határozza meg az a tény, hogy a baloldali vezéráldozat és Bajnai Gordon miniszterelnökké választása felborít egy öt éve fennálló kényes egyensúlyt: a vezér-szimmetriát. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
Lesz-e Gyurcsány Ferencnek pártja?
Ennek az elemzésnek az a fő állítása tehát , hogy a kormányfői bukást a pártelnöki bukás „alapozta” meg, az, hogy Gyurcsány Ferenc a saját pártpolitikai arénájában szenvedett pusztító vereséget. De vajon miért?
Válságkezelés és sütőzsír
A kormány válság alatti gazdaságirányítása kettős szorításban küzd; egyszerre sújtja a piaci demagógia és a piaci populizmus. Vagyis Gyurcsány újabb programját szokás szerint két irányból érték támadások: a tudományos és gazdasági elitek neoklasszikus csoportjainak részéről, valamint a szélsőségesen heterogén gyűjtőpárttá vált Fidesz (és szellemi holdudvara) felől. Írásunk a kialakult helyzetről.
Reform vagy bukás
Sajátos fogalomzavar alakult ki a nyilvánosságban azzal kapcsolatban is, hogy voltaképpen mi minősül reformnak. A válságkezelés és a szerkezeti reformok összemosása ismét komoly kockázatokat rejt. „Reform vagy bukás”; ez volt őszödi beszéd kulcsmondata, és ez határozta meg az induló kormányzás elvi alapállását és misszióját. Aztán tanúi lehettünk annak, hogy az akadályok és buktatók hatására a kormány hogyan bontja le fokozatosan önnön reformidentitását, és most azt kísérhetjük figyelemmel, hogy hogyan próbálja újraépíteni.
Egy rendkívüli parlamenti ülésnap elé…
Az őszödi beszéd miatt kialakult bizalmi válságban azonban Gyurcsány talán végleg eljátszotta a lehetőségét annak, hogy ezt széles nemzeti konszenzust valaha is tető alá hozhassa. De valljuk meg őszintén, a jelenlegi magyar demokrácia úgy tűnik nem érett még meg erre a megegyezésre. Elemzésünk az aktuális helyzetről
Egy miniszterelnöki interjú
Amikor „szokatlan” kérdezési technikáról és riporteri attitűdről beszélünk, akkor arra gondolunk, hogy a riporter (Apáthy-Tóth Kata) Magyarországon szokatlan bátorsággal és elszántsággal faggatta a miniszterelnököt, aki – nyilván ennek hatására is – eléggé elbizonytalanodott, és jóval a szokott formája alatt teljesített. Meglátásaink az ominózús interjú kapcsán.
Felmelegített reformretorika
Novák Zoltán kifejtette a Hírextrának: az a baj, hogy nincsenek kézzelfogható jelei annak, hogy a kormányzat ismét fel akarná venni azt a reformfonalat, amit az év elején elejtett.
Kormányzati kommunikáció és beavatás
Magyarországon úgy alakultak a történelmi körülmények, hogy mindig is szükség volt egy rendszert (olykor válságot) menedzselő nagy kormánypártra. Ezt nem nagyon lehetett leváltani, viszont megújulni sem nagyon tudott. Meglátásaink az aktuális hazai helyzetről.
Politikai vezetés – válsághelyzetben
Igazából az érdekel, hogy vajon hogyan változtat egy válság a politikai vezetés természetén. S hogyan lehetséges, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal újabb szerepekben: válságkezelőként és egységteremtőként bukkan fel? Hogyan sikerülhet mindez Magyarország 1990 óta immáron leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökének, akit sokan és sokszor temettek már, illetve akinek politikai bukását általában biztosra veszik, csak idejét gondolják még jócskán kitolhatónak.
Kormányzás és mérés
Nemzeti csúcs és a kormányzás reformja
Miközben a kormány és a miniszterelnök az elmúlt napokban igyekezett gyors, rugalmas és „kreatív” lenni, felmerülhet a kérdés: vajon képes lesz-e úrrá lenni a halmozódó problémákon? Vagy ellenkezőleg: a válság lesz Gyurcsány Ferenc számára az origo, ahonnét elrugaszkodva felülírhatja mindazt, ami az elmúlt két és fél évben történt?
Opciók
Aki az MSZP-frakcióból leváltaná Gyurcsányt, az pontosan tudja, hogy most egy nem szavazattal megteheti, míg legközelebb csak a jövő évi Európa Parlamenti választásokkor lesz erre mód. Novák Zoltán nyilatkozott a Figyelőnek.
Megegyezés – de kivel?
A kulcskérdés: van-e elegendő erkölcsi hitele Gyurcsány Ferencnek átfogó céljai megvalósításához? A kormányfő dolgozata – fenntartva az Őszöd óta tartó vonalat – nem néz szembe a morális deficittel. Elemzésünk a HVG hasábjain.
Változatlan médiafóbiák
A Gyurcsány Ferencet védő (avagy az Orbán Viktort támadó) diskurzus a vesztett népszavazás után koherens médiahibáztató elméletté kerekedett. A pártatlanságra törekvő elemző számára a médiavád igencsak ismerős, hiszen annak mindenféle színvonalával találkozhatott már… Zsolt Péter írása az Élet és Irodalom hasábjain.
A konszenzus időszerűsége és irrealitása
A magyar demokrácia elmúlt 18 évét végigkíséri a konszenzus, az összefogás, az együttműködés ködös igénye. Ám ez a jóravaló igény soha semmilyen vizet nem zavart, soha semmilyen változást, a konszenzus tartalmi elemeinek végiggondolását és a megvalósításukra vonatkozó tervet nem eredményezett.
A reform fundamentuma
Az elmúlt években a koalíciós kormány igyekezett összehangolni a pártpolitikai érdekeket és a reformszellemet. A kísérlet legjobb esetben is torzóban maradt. Gondolatok az okokról és a lehetőségekről.
Nagypárti és kispárti dinamizmus
2008 április közepére mintha új erővonalak rajzolódnának ki a pártpalettán. Zajlik egyfajta belső pártosodási folyamat, miközben igény lenne új pártokra, amelyek azonban hiányoznak. Csizmadia Ervin trendelemzése.
Kormányválság és államreform
A Méltányosság Politikaelemző Központ testületi állásfoglalása a Gyurcsány-kormány körül kialakult kormányválságról.
Társadalmi mozgások nyomában
2007-ben a magyar társadalom lélektani állapota, optimizmusa, jövőképe romló tendenciát mutatott. Az okokról Zsolt Péter írt elemzést.
A konszolidáció-diskurzus
A demokratikus konszolidáció Magyarországon és Nyugat-Európában teljesen másképp zajlott, amely alapvetően az eltérő politikai és történelmi hagyományokon alapul. Írásunkban a miértekre keressük a válaszokat.
Szakpolitikák a kampányban
A Méltányosság Politikaelemző Központ a népszavazási kampány időszakát egy, a kampány jellegéhez képest szokatlannak tűnő nézőpontból is megvizsgálta: a kampány során a két vezető erő által képviselt szakpolitikai elemek szemszögéből.
A magyar baloldal új kihívása
Milyen kihívásokkal szembesül a Gyurcsány-kormány amikor a baloldaliságot és a piacelvűséget probálja Magyarországon közös nevezőre hozni? Gondolatok a a 2008-as népszavazás után.
Az őszödi ördögi kör
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése fordulópontot jelentett a fiatal magyar demokrácia történetében. Novák Zoltán tanulmánya a Gyurcsány Ferenc teljes beszédének elemzésével, illetve annak tágabb kontextusait taglalja.
Szakpolitika és vízió
Csizmadia Ervin elemzésében kísérletet tesz a mai politikai patthelyzet magyarázatára a szakpolitika és a víziópolitika közötti versengés révén.
A „brownizmus” és a magyar helyzet
Vajon a a blairizmus után brownizmus is irányt mutathat a magyar baloldalnak? Egy kis nemzetközi kontextus a 2008-as népszavazás kapcsán.
A miniszterelnök válaszolt
A Méltányosság Politikaelemző Központ beszélgetés-sorozatot indított a hazai közélet legfontosabb szereplőivel. Ennek a sorozatnak első eseménye volt a miniszterelnökkel folytatott beszélgetés, amelyre július 5-én került sor – a Népszabadság online jóvoltából.
Kormányzás és mérés
Egy kormányzat megítélésekor nagyon nehezen érvényesíthetők szakszerű, objektív szempontok. Van-e értelme egyáltalán a kormányzati tevékenységben objektív támpontokat keresni, azaz lehet-e mérni egy kormányzat teljesítményét? Csizmadia Ervin írása.