liberális demokrácia
Tag
Megújulás kapujában
A populizmus rendszerint negatív előjellel tűnik fel a közéleti és tudományos értekezésekben. Jelen írásban viszont egy olyan perspektívából mutatjuk be, mely árnyalja ezt a negatív hangvételt és felveti azt is, hogy milyen hatással lehet a jövőre a populizmus egyre növekvő népszerűsége. Kiss Róbert írása.
Barbie és a buborékok
Mi köze a Barbie világnak az amerikai választáshoz és a liberális demokrácia állapotához? Lakatos Júlia a Klubrádió reggeli személyeként a párhuzamos valóságokról beszélt.
Három századvég – három győzelem
Sokat beszélünk arról, hogy 1990-ben megjósolták a liberális demokrácia világméretű győzelmét. De száz évvel korábban is ezt tették – igaz, akkor csak a „sima” demokrácia győzelmét jósolták. Csizmadia Ervin jósol száz évvel későbbre.
Politikai fejlődés
Megjelent a Méltányosság Politikaelemző Központ új közéleti magazinjának első száma, melyben bemutatjuk, mit tehetnek a filmek a demokrácia érdekében.
A filmek és a demokrácia
Célszerű túltekintenünk azon, hogy hány művész- vagy közönségfilm készül Magyarországon, illetve azon, hogy milyen esztétikai értéket képviselnek a magyar filmek. Esztétika dolgában nem vagyunk illetékesek. Annál jobban izgat bennünket a filmek politikai szerepe. A Méltányosság átfogó elemzése a filmek és a demokrácia kapcsolatáról.
Kétféle felfogás
A mai magyar politikában nem csak a liberalizmus és a populizmus küzdelme zajlik, hanem egy olyan küzdelem is, amelyben különböző korszakok demokrácia-felfogásai csapnak össze. Csizmadia Ervin elemzése.
Hogyan beszéljünk a demokráciáról?
Evidenciának tűnhet, hogy a demokráciákat támogatni kell ahhoz, hogy fejlődjenek. A 2022-es év fejleményei azonban rávilágítanak arra, hogy nem mindegy, milyen módon gondolkodunk a demokráciák fejlesztéséről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Évértékelők elé: politikai vezetés és vezetők
A magyar politikában nagyban változott a politikai vezetők súlya és szerepe. 1990 körül alig valakit érdekelt, hogy egy pártnak ki a vezetője, ma ez egyre fontosabb. Csizmadia Ervin írása.
Tanulható-e a demokrácia
A Tilos Rádió két órás műsort szentelt annak a kérdésnek, hogy mi a demokrácia, és olyan helyeken, ahol gyengék a demokratikus hagyományok, hogyan tanulják meg az emberek. A beszélgetés egyik résztvevője Csizmadia Ervin volt.
A deviancián túl
Az ellenzék csak az illiberalizmust látja, azonban nem foglalkozik a liberális demokrácia válságával. Lehetséges úgy politikai sikert elérni, ha csak választástechnikai
Az elszalasztott reflexió
Lehet-e labdába rúgni a politikában a liberális demokrácia belső feszültségének vizsgálata nélkül? Tudatos stratégia, vagy ismerethiány, hogy az ellenzék nem foglalkozik az Orbán-kormány legfontosabb tételével? Lakatos Júlia elemzése.
A gonosz és a vádló
Elképzelhető, hogy egy demokrácián belül élesebb konfliktusok legyenek, mint amikor a demokráciák ellenfelei a diktatúrák voltak? Mindenesetre meglepődhetünk, hogy a demokratizálódás harmadik hulláma után harminc évvel a szókészletünkben milyen kifejezések vannak. Csizmadia Ervin blogja.
Ismerethiány az EU-ban?
Az ukrán-orosz háború kapcsán sokan azt várták az uniótól, hogy nagyobb erőfeszítést tesz globális hatalmának növelésére. De vajon világos, hogy ez mire épülne? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A politikai polarizáció egy új megközelítése
Ritkán beszélünk arról, hogy milyen fontos szerepe van egy demokráciában az ideológiai határok átjárhatóságának, vagy éppen a határok fenntartásának. Elképzelhető, hogy a határ egyesít, a határ elmosása szétválaszt? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A liberalizmusról az orosz-ukrán háború kitörése előtt és után
Zsolt Péter megvizsgálta miket írt Pinker, Harari és Fukuyama az orosz-ukrán háború előtt és miként nyilatkoztak főként youtube-os interjúikban a háború kitörésének első heteiben.
Koponyák harca
Két tábor áll szemben egymással a demokráciakutatás háza táján. Az egyik optimista, a másik pesszimista a demokráciák jövőjét tekintve. Óriási dilemma, amelyben mégis maga a vita a legfontosabb. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Senki sem akarja, és mégis?
Norbert Elias mondja híres könyvében, hogy a történelemben sokszor olyasmik történnek, amiket valójában senki sem akar, vagy nem, ahogy megvalósult. Csizmadia Ervin írása.
Kell-e nekünk liberális demokrácia?
Novák Zoltán a HírTV Csörte című műsorának vendége volt. Témák: Macron látogatása, demokrácia és a választások, nyugdíjemelés, AB-határozat.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
A roham-generáció
Ha ennyi ember megmozdul valamiért, az sosem csak egy termék iránti keresletet jelent. De mi az az ideál, ami mozgásba lendítette a Pfizerért sorba állók generációját? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Az orbáni konfliktuskezelés logikája
Miközben a liberális demokrácia hívei meg kívánják haladni a konfliktusokat, addig a velük szemben állók számára a küzdelem maga a politika lényege. Mi következik az eltérő megközelítésekből, és milyen teendői vannak a liberális demokráciának a konfliktusok értelmezésével? Lakatos Júlia elemzése.
Miért sebezhetők a liberális demokráciák?
A mai liberális demokráciák sérülékenységét nagyon sok körülmény mutatja. De a demokráciák nem csak sérülékenyek, hanem öngyógyítók is. Rajnai Gergely elemzésében a probléma mélyére néz.
A demokráciáról szóló diskurzus csapdái
Demokrácia, polarizáció, populizmus
Vajon a populizmus okozója vagy terméke a demokráciák válságának? Vajon mi sül ki a liberális demokrácia két szerves alkotóelemének konfliktusából? Vajon kapunk-e választ az efféle kérdésekre, ha a nemzetközi szakirodalmat böngésszük?
Liberális veszélyek
A liberalizmusról természetesen. Pontosabban a liberális demokráciát érintő kettős veszélyről, amiről Dani Rodrik közgazdász, politológus egyre többet beszél, s amelyről már korábban is írtunk a blogunkon. Miért kell mégis újra elővennünk? Lakatos Júlia írása.