magyar társadalom
Tag
Áradások kora
A magyar politika új fejleményei nem is olyan újak. Többször fordult már elő a magyar politikatörténetben hasonló. Vajon milyen tanulságai vannak a hazai áradásoknak? Csizmadia Ervin interjúja az Ultrahangban.
A polarizáció valódi oka
Miért tűnik úgy, hogy Magyarországon a politika végletesen megosztott, és mi a megoldás? Nemzetközi összehasonlítás segítségével Rajnai Gergely ezt a kérdést járja körbe elemzésében.
Mire tanít bennünket a 2024-es év?
Bár a 2024-ben létrejövő új párt, a Tisza számos ponton nagyon mást akar, mint a Fidesz, de egy dologban követnie kell a Fidesz mintáját. Ha győzni akar, nagyon komolyan be kell ágyazódnia a magyar társadalomba. Kis magyar beágyazódás-történet a rendszerváltástól napjainkig. Csizmadia Ervin írása.
A közép megalapozása
A magyar társadalomban nagy igény van arra, hogy intézményesen túllépjünk a bal-jobb megosztottságon, de ezen a ponton meg is áll a tudomány. Mit jelent valójában a közép? Csizmadia Ervin írása.
A szabadság mint látvány
A demokrácia nem intézményrendszer és nem értékek elvont halmaza. Hanem látása annak, amilyenek vagyunk. Látja-e magát a magyar társadalom? Csizmadia Ervin írása.
Tudni a világról
A pápa három napos látogatása nem csak a vallásos embereknek szóló üzenet. A látogatás alkalmat ad arra, hogy ki-ki elgondolkodjon: mennyire van jelen a világ a hazai mindennapokban? Csizmadia Ervin gondolatai.
A magyar társadalom régen és ma
Egyre fontosabb, hogy a pártpolitikát ne önmagában, hanem a társadalmi struktúrával összefüggésbe hozva elemezzük. Csizmadia Ervin írása.
Parlament, utca, alternatíva
A mai magyar ellenzék azért talál nehezen alternatívát, mert a parlamentáris ellenzékiség hagyományai nagyon gyengék itthon. Marad az utca? Csizmadia Ervin az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Az ellenzék rendszere
Ha az ország politikai rendszerét nem is, a sajátját meg tudja változtatni az ellenzék. S lehet, hogy ez az utóbbi a feltétele az előbbi megváltoztatásának. Csizmadia Ervin az Arénában.
A pártnélküliség előnyei és hátrányai
A Hír TV Napi aktuális című műsorában Rajnai Gergely elmondta, hogy a politikamentes politikára világszerte növekvő igény komoly dilemma elé állítja a magyar pártokat is.
Tényleg Amerika?
Az Új Egyenlőség magazinban vita indult a magyar rendszerváltás utáni politika értelmezési kereteiről. Csizmadia Ervin reflexiójában a demokratizálódás egy lehetséges modelljét vázolja.
Európa, a megfoghatatlan csodafegyver
A múlt héten megjelent az Eurobarometer friss felmérése, amelyben az egyes tagállamok véleményét mérték fel néhány fontos kérdéskörről. Rajnai Gergely írása a magyarok Európa képéről a Méltányosság blogján.
Évértékelő
A 2022-es év végén Csizmadia Ervin több évértékelő nagyinterjút is adott. A pártpolitika mellett európai összefüggésekre is kitért, sőt a politikai elemzés lehetőségeire is.
Néplelkek az orosz-ukrán háború megítélésében
Zsolt Péter a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában a háborúhoz való viszony magyar és orosz társadalom furcsaságairól beszélt.
Miért nem keleties, miért nem nyugatias a magyar társadalom?
Zsolt Péter cikkében áttekinti a nemzetközi értékkutató műhelyek összehasonlító adatainak felhasználásával azt, hogy most, a XXI. században „mi a magyar?”.
Az olimpikonok díjazása
A magyar társadalom értékrendszerére nem csak az jellemző, hogy bizalomhiányos az intézményeivel szemben, hanem bizalomhiányos a pénzzel rendelkezőkkel, így az olimpikonok hirtelen ölükbe hulló nyereményével szemben is. S noha a londoni éremtáblázaton elért kilencedik hely az egész nemzetnek örömet szerzett, a megnövelt jutalommal szemben a magyar társadalom vélekedése megosztott, és nem csak politikai alapon. Zsolt Péter elemzése.
Két demokrácia Nyugaton – és Magyarországon (?)
Az ellenzék a liberális demokrácia szellemében veti el a kezdeményezést, mondván, hogy a döntések előkészítésének a helye a parlament. A kormány viszont nem annyira az intézményekre, mint inkább az állampolgári közösség tagjainak összetartozás-tudatára kívánja alapozni a demokráciát, és ezzel szemben sem vethető fel érv. A közösség összetartozás-tudatát pedig mi reprezentálná jobban, mint az állampolgárok bevonódása a döntéselőkészítés folyamatába?
A kettészakadtság értelmezései
Megjelent egy vékony kis kötet. Írója nem szaktudós-történész, hanem író, Börcsök Mária. A kötet címe: Kettészakadt Magyarország. A szerző szakít a megszokott „búsongó” szemlélettel, és a megosztottságot nem istencsapásának, hanem történelmileg állandó adottságnak tekinti. Csizmadia Ervin reflexiója a Népszabadságban.
A hiányzó integráció
A magyar demokrácia társadalmi kohéziója nyolc év uniós tagság után is rendkívül csekély. Pedig egyetlen politikai berendezkedés sem lehet stabil, ha nem törődik a belső integráció minőségével. Csizmadia Ervin írása a Figyelőben.
A rossz kompromisszumok hagyománya
Az amerikaiak, angolok, franciák, hollandok, németek, olaszok folyamatosan reflektálnak a saját történelmükre, állandóan újraértékelik a múltjukat. Magyarországon merev kánonok vannak, és ritka, hogy a történelmet a napi politikai folyamatok elemzéséhez hívják segítségül. Elemzésünkben ahhoz a nyugati hagyományhoz kívánunk kapcsolódni, amelyik a történelem újraértelmezését eszköznek tekinti a politikai, társadalmi folyamatok megértéséhez.
Uralkodhat-e a középosztály Magyarországon?
Ebben a cikkben azt a kormányzati koncepciót vesszük górcső alá, amely szerint Magyarország felemelkedésének útja az erős nemzeti középosztály megteremtésén át vezet. Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évben számtalanszor kinyilvánította elkötelezettségét ebben a kérdéskörben; de vajon van-e esélye a sikerre? Vajon koszerű-e a középosztály megteremtésének és uralomra segítésének programja?
Gyógyítható-e a beteg demokrácia?
Egy-egy négyéves kormányzati ciklus tehát egész egyszerűen nem elég a látható eredmények eléréséhez. A politika részéről következetes, ciklusokon átívelő egészségügyi-, oktatási-, gazdasági programok kellenek, amelyeknek legfontosabb céljai a testi-lelki egészségtudatosság, illetve a közösségösszetartozás-érzésének, a közbizalomnak, a közös értékeknek a megerősítése.
Bűncselekmények definíciója
Hogy mikor és hogyan használhatjuk, egyáltalán mit értünk cigánybűnözés alatt? Zsolt Péter szociálpszichológus interjút adott a hirado.hu-nak.
Integrációs stratégia szükséges
A miskolci rendőrkapitány kijelentésére adott pártok reakciói ismét kimerültek abban, hogy egymást túlszárnyalják a politikai korrektségben. A probléma mélyére azonban senki sem akart hatolni. Írásunk németül a Budapest Zeitungban.
A tábormentalitás öngólja
A kétosztatúság nem maguk miatt a lövészárkok miatt, és az állandó acsarkodások miatt demokráciarombolók, hanem mert emiatt válik a saját sorok megtisztítása lehetetlenné, illetve a folyamat bonyolultabb, és körkörösebb: a morális üresség az oka a demokratikus deficitnek, az pedig a tábormentalitásnak, és a tábormentalitás újratermeli a morális ürességet. Elemzésünk a hazai folyamatokról.
Csapdahelyzet
A miskolci eset haszna, hogy ráirányítja a figyelmet egy jóval mélyebb problémára, mint a szegénység, vagy a hatalmi ágak közötti kapkodás, s ez nem más, mint a cigányság helyzete. Zsolt Péter nyilatkozott a Figyelőnek.