Orbán-kormány
Tag
Kormánystruktúra
Novák Zoltán a G7 újságírójának kérdéseire válaszolt a kormányalakítással kapcsolatban.
Egyedi-e Magyarország?
A kormányoldal és ellenzéke között talán a legnagyobb különbség, hogy míg az ellenzék szerint Magyarország egy kellene legyen a demokráciák sorában (most nem az), a kormányoldal szerint Magyarország nem egy, hanem egyedi. A permanens kétharmadok hátterét elemzi Csizmadia Ervin az Azonnali.hu-n.
Nemzetfogalom – itt és ott
A Fidesz az 1990-es évek közepe óta nemzetinek tekinti magát, s mindig is ösztökélte ellenzékét, hogy az is váljon nemzetivé. Most megtörtént. Csizmadia ervin elemzése.
Kormányzásmódok: a hosszúság kérdése
Vajon milyen hasonlóságok és különbségek vannak a régi magyar kormányok és a mostaniak között – a kormányzás hosszúságát illetően? S vajon mit mondanak brit szerzők kormányaik hosszúságáról? A tanulságokról Csizmadia Ervin írt a HVG online-on.
Nemzetek reneszánsza?
Mindenki önmagáért. Jelenleg ezt diktálja az uralkodó széljárás. Orbán Viktor az átalakuló globális erőviszonyoknak megfelelően pusztán a korábbiaknál erősebben képviseli a nemzeti érdekeket. Rájött, hogy még akkor is, ha politikai ellenállásba is ütközik külföldön, végső soron „a családi béke” érdekében előbb-utóbb elsimulnak a konfliktusok. Lakatos Júlia írása a Stop.hu-n.
Személyzet és szervezet
„A ciklus félidejében történt kormányzati személycserék mellett kevesebb figyelem fordítódott eddig a kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változásra, holott ennek súlya meghaladja a személyzeti politikában bekövetkezett változások jelentőségét.” Csizmadia Ervin írását szemlézte a Magyar Nemzet.
Mindenki egyért, vagy egy mindenkiért?
A görög kormányalakítási patthelyzetig az euróövezeti válság összegzése eddig valahogy így hangzott; vagy feltámasztják hamvaiból Görögországot, vagy magával rántja az egész eurózónát. Miután azonban a görög társadalom többsége a választásokon a megszorítások ellen szavazott, mára egyre aktuálisabbá vált a kérdés, szabad-e, kell-e megmenteni, azt, aki nem akarja, hogy megmentsék?
Társadalmi unortodoxia
Mielőtt persze az olvasó azt hinné, hogy itt a Méltányosság pontosan ugyanazt mondja, mint a kormányzat liberális kritikusai, azokat ki kell ábrándítanunk: nem ugyanazt. A jogállam liberális elve valóban alapvető érték számunkra is, ám mint azt már párszor kimutattuk: manapság a legélesebb, sőt – ádázabb viták a liberalizmus és a demokrácia alapértékei között dúlnak. Csizmadia Ervin írása, amely eredetileg a Népszabadságban jelent meg.
Européer politikus-e Orbán?
„Nem felel meg a valóságnak a Fideszről a nemzetközi médiában kialakult kép, miszerint meg akarja szilárdítani a hatalmát és elnyomó politikát folytat.” Lakatos Júlia nyilatkozott a New York Times-nak. A nyilatkozatot több hazai portál is szemlézte: Népszabadság, Világgazdaság és az MNO.
A feketezóna hatalma
Az állammal szembeni alacsony bizalom és az adófizetési hajlandóság úgy függ össze, hogy a tényleges és potenciális adófizetők nehezen hiszik el, hogy az állam az általuk befizetett adókat jól költi el. Elemzésünk az aktuális hazai trendekről.
Uralkodhat-e a középosztály Magyarországon?
Ebben a cikkben azt a kormányzati koncepciót vesszük górcső alá, amely szerint Magyarország felemelkedésének útja az erős nemzeti középosztály megteremtésén át vezet. Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évben számtalanszor kinyilvánította elkötelezettségét ebben a kérdéskörben; de vajon van-e esélye a sikerre? Vajon koszerű-e a középosztály megteremtésének és uralomra segítésének programja?
Pozitív piaci visszajelzés
„A kormánynak feltétlenül szüksége van a piacok pozitív visszajelzésére, és ezt csak akkor kapják meg, ha hajlandóságot mutatnak az Európai Unióval való együttműködésre.” Lakatos Júlia nyilatkozott a New York Times-nak.
A kormányzás minősége
Ebben az írásban nem az a cél, hogy a „rossz kormányzás” aktuálpolitikai vetületeit (esetünkben az Orbán-kormány tevékenységét) unalomig ismert módon lehúzzuk, és (egy kis kép- és logikai zavarral) ismételten elmondjuk, hogy azért nincs „jó kormányzás”, mert „rossz kormányzás” van. Ilyen típusú elemzésekből tengernyi van, és nem gondoljuk, hogy ezek számát nekünk is szaporítanunk kellene.
Veszélyben a szabadság?
A nyugatiak nem értik a magyar politikai kultúrát. Azt sem, hogy Orbán mit, miért csinál. Alighanem szavazói egy része sem érti. A kormány tevékenységéből egyértelmű: megnőtt az állam szerepe. Paár Ádám interjúja a Népszabadságban.
Győztesek és vesztesek
A mostani válság perspektívájából visszatekintve meglepőnek tűnik, hogy az elmúlt két évtizedben, az Európai Unió létrejöttének kezdetétől a világ (és persze benne mi) mennyire érzéketlenek voltunk az egyes országok közötti egyenlőtlenségek kérdésére. Az egyes országok közötti különbségeket elfedte, hogy a nemzetközi térben minden ország egyenlőnek, s a globalizáció haszonélvezőjének tűnt. Csizmadia Ervin írása a Hír24-en.
Orbán és Európa
Az EU-val való konfliktussorozatot, ellentétben az alkalmazkodóbb magatartást kívánatosnak tartó magyar baloldali kormányok felfogásával, már másfél évtizede a politika természetes elemének tartja a Fidesz, és Orbán Viktor. Olyan folyamatnak, amelynek során a magyar érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell. Elemzésünk Orbán Európa képéről.
A kulturális dimenzió Magyarországon
A civilizációjára büszke Európával szemben ott van egy másik oldal, mely kultúrájára büszke, nem gazdag, intézményrendszere sem olyan kifinomult, de belső értékeit kívánja óvni. Ez a nyugati civilizáció találkozik a felzárkózásról lemondott, de sajátosságait féltő magyarokkal, és nagyon nem értik egymást. Zsolt Péter írása a Népszabadságban.
Az állam, a szubszidiaritás és a köznevelés
A kormányzat mindent megtett-e a szükséges segítségnyújtás érdekében. Segítséget nyújtott-e a védőnői hálózat fejlesztésével a támogatásra szoruló, hátrányos helyzetű, esetleg mélyszegénységben élő családoknak? Most megtesz-e a kormány mindent annak érdekében, hogy a gyakorlatban megvalósuljon a kötelező óvodáztatás? Épülnek-e új óvodák, bővítik-e a férőhelyeket? Kérdésekre válaszokat elemzésünk adja.
Magyar illiberális demokrácia?
Amikor tehát azt a kérdést tesszük fel, hogy demokrácia-e még Magyarország, és ha igen, milyen típusú, akkor a válaszunk attól függ, melyik interpretációt fogadjuk el. Elemzésünk Fareed Zakaria illiberális demokrácia gondolatának hazai praktikáiról.
A törvényhozás minősége
Novák Zoltán szerint a totális reformfolyamat végén új politikai rendszer jön létre, de még korai megmondani, hogy ez mennyire lesz hatékony és elfogadható a választópolgárok számára. Kollégánk nyilatkozata a HVG-n.
Hány kormányunk is van?
„Vajon melyik interpretáció az igaz: Orbán egyszemélyi hatalma (amelyből az következne, hogy elfojtja a vitákat), vagy a centrális erőtér – a vitákat szándékosan generáló – logikája? Netán – hogy tovább bonyolítsam – a kettő egy és ugyanaz, s a kormányfő egyszerre engedékeny vezető és kíméletlen döntnök?” Csizmadia Ervin írása a Mindennapi.hu oldalán.
A tettek és a szavak
Mi a mai kormánypolitikusok hallgatását látva azt kérdezhetjük: Miért nem írnak cikket? Miért nem beszélnek? Miért nem mondják el, milyen elképzeléseik vannak? Miért nem értik, hogy ez fontos? E kérdésekre keresi a választ Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
Új gondolkodás
„2011 októberében Magyarországon egyre feszültebb a helyzet, és ez a feszültség növekedni fog. A nemzeti együttműködéstől messzebbre kerülünk, mint a rendszerváltás óta valaha.” Csizmadia Ervin két részes interjúja az Inforádióban.
Az erőpolitika nyelvi arzenálja
A kormányzati kommunikáció központi elemévé vált az ellenségképzés. Mivel az ellenzék gyenge, a harci retorika más ellenségképletekkel kénytelen operálni. Novák Zoltán írása a HVG-n.
A „neveletlen” polgárok országa
Miközben még mindig beszédtéma Orbán Viktor minapi felszólalása az EU-parlamentben és a körülötte támadt vihar, nem árt arra emlékeztetni, hogy az Orbán-kormány által elkövetett hibák egészen a rendszerváltásig vezethetők vissza. A rendszerváltás során végbement a politikai és a gazdasági átmenet, de kevéssé sikerült a demokrácia társadalmon belüli elfogadtatása. Csizmadia Ervin a politikai nevelés hiányáról ír a HVG-n.
A magyar társadalom szövete
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Avatar-politika
A Fidesz tehát – mondjuk így: amerikai mintára – megkísérli mind az aktuálpolitikát, mind pedig a szakpolitikát, pontosabban azok bizonyos szeletét az internetre helyezni. A Fidesz – s ebben is követi a tengeren túli mintát – nem magát a pártot tette az internetes fórumok központi figurájává, hanem Orbán Viktort. Elemzésünk az aktuális trendekről.
A Fidesz államfelfogása
A közvélemény többségének eddig összességében tetszik az Orbán-kormány határozott, a rendszert gyors döntésekkel átalakító kormányzati stílusa, Van azonban a növekvő állami hatalomnak kockázata is: ha a felsőbb szinten a vezetők hibáznak, a hatalom központosított jellege miatt nehezebb tud korrigálni, illetve a hibákat már eleve nehezebben tudja elkerülni a visszacsatolás nehézkessége miatt. Elemzésünk a jelenlegi helyzetről.
A kormánypolitika és a „külső elvárások”
A mindenkori magyar kormánynak, és miniszterelnökének milyen külső tényezőket, illetve korlátokat kell figyelembe vennie döntései meghozatalakor? Elemzésünk a második Orbán-kormány helyzetéről a hazai és nemzetközi gazdasági összefüggések tekintetében.
A kormányzás száz napja
A kabinet kedvező megítélésének elsődleges oka, hogy a kormányzás szimbolikus intézkedésekkel vette kezdetét. Abban, hogy a kormánypártok változatlan népszerűségében az ellenzék gyengesége is közrejátszik. Novák Zoltán nyilatkozott a Gondola.hu-nak.