Elemzések
Építmények ingoványon
Valós kockázat tehát, hogy alapos di-agnózis nélkül a családon belüli erő-szak kezelése is hasonló sorsra jut, mint a középosztály-erősítés ügye. Semmi jele nem mutatkozik annak, hogy a kormány forrást különített volna el ‒ megsegítendő a létrehozott mun-kacsoport munkáját ‒ előtanulmányok, empirikus kutatások, hatásvizsgálatok megrendelésére. Elemzésünk a témában.
A Fidesz-ellenesség ereje
A paradoxon az, hogy e masszív Fidesz-ellenesség elsősorban nem az ellenzéki pártok tevékenysége, hanem a Fidesz-kormány politizálása miatt jött létre. A választások megnyerésének a kulcsa tehát egyelőre még mindig a Fidesz-kezében van. Elemzésünk az aktuális helyzetről.
Harmadik típusú programok
A választók túlnyomó többsége életében egy sor politikai programot nem olvas el. De hát ne szörnyülködjünk túlságosan: hányan beszélünk nagy mellénnyel úgy egy-egy íróról, költőről, hogy talán soha nem olvastunk tőlük regényt vagy verset. Csizmadia Ervine elemzése az ellenzéki programokról.
Bezárkózás a nemzeti térbe
A nemzetközi kapcsolatokban is fontos a reális önismeret, amelyik a rendelkezésre álló eszközök számbavételén alapul. Tudomásul kell venni, hogy a nemzetállami szuverenitás mindinkább fikció – nem valami gonosz erő, nem a nagyhatalmak kényszerítik ezt ki, hanem az, amit globalizációnak vívunk. Ha vállaljuk ennek gazdasági és kulturális előnyeit, akkor nem zárhatjuk ki a hátrányos oldalát sem: az etnikai, vallási, kulturális, világnézeti, sőt regionális konfliktusok „internacionalizálódását”. Magyarország ebbe lépett bele az elmúlt hetekben
Változatlanság a változásban
Sokan persze erre a kérdésre kapásból válaszolnak: igen vannak ilyen „nyertesek”, s keleten találjuk őket. Ilyen sikeres állam például Kína, ahol az exportkitettség ellenére sem okozott olyan hatalmas károkat a krízis, mint a nyugati világban. Amellett, hogy ez ténykérdés, azért érdemes kicsit közelebbre is tekintetnünk, ugyanis nem csak a keleti diktatórikus, vagy autoriter rendszerek voltak képesek eredményeket felmutatni, hanem például a mély demokratikus hagyományokkal bíró angol főváros, London is.
A cselekvő demokrácia alternatívája
A Fidesz felismerte ezt a változási folyamatot, és megpróbált bekapcsolódni a vitába, a balliberális ellenzék ezzel szemben nem látja az „Orbán-fától” a globális erdőt. Pedig a magyar társadalom figyelmét nem kerülte el a nyugati világ válságjelensége. Ha az ellenzék bizonyítani akarja kormányzati kompetenciáját és megújulási képességét, akkor hasonló súlyú gondolati újítással kell előállnia, mint hajdan Gyurcsány Ferencnek a giddensi harmadik út eszméjével.
Az olimpikonok díjazása
A magyar társadalom értékrendszerére nem csak az jellemző, hogy bizalomhiányos az intézményeivel szemben, hanem bizalomhiányos a pénzzel rendelkezőkkel, így az olimpikonok hirtelen ölükbe hulló nyereményével szemben is. S noha a londoni éremtáblázaton elért kilencedik hely az egész nemzetnek örömet szerzett, a megnövelt jutalommal szemben a magyar társadalom vélekedése megosztott, és nem csak politikai alapon. Zsolt Péter elemzése.
Kormányváltás, mindenek felett
Az MSZP 2010-ben bekövetkezett ellenzékbe kerülése óta eltelt két évét értékeinek vizsgálatával, az elmúlt nyolc év helyenként önkritikus elemzéssel, és a párt új programjának megalkotásával is töltötte. Elemzésünk a kialakult helyzetről és az MSZP új programjáról.
Az előregisztráció és a közérdek
Mi végre ez a folyamatos igyekezet a választási rendszer megújítására? A közvélemény-kutatás szerint a társadalom többsége elutasítja az előzetes regisztrációt, ami még mindig nem jelenti azt, hogy akkor az elvetendő, hiszen a többségnek nincs automatikusan igaza, és meg is változtathatja a véleményét, ha a véleményvezérek konszenzusa leszivárog. Elemzésünk a felvetésről.
Létrejöhet-e a magyar Tea Party mozgalom?
A Tea Party körül sok félreértés van, ami részben abból fakad, hogy jórészt az amerikai történelmi, eszmetörténeti hagyományokból kiszakítva, európai, sőt közép-európai szemmel vizsgálták a mozgalmat. Kétségtelen, hogy egy magyarországi Tea Party mozgalom porondra lépése vágyott célja mindazoknak, akik az amerikai mozgalom vezetőihez, tagjaihoz és szimpatizánsaihoz hasonlóan bírálják a mindenkori kormányok túlköltekezését. Történelmi előfeltételek hiányában nehéz lesz követni az amerikai mozgalmat. Elemzésünk a témában.
A tusnádfürdői ív
A tusnádfürdői beszédekkel „külpolitikai” okokból érdemes foglalkozni, ugyanis ezekben sűrűsödik össze a leginkább az orbáni „társadalomfilozófia” és világkép, mindaz, amit a volt ellenzéki vezér, mai miniszterelnök Európáról (s benne Magyarországról) gondol. Ráadásul nem csak azért célszerű elővennünk ezeket a szövegeket, mert egy gondolkodásmód dokumentumai, hanem azért is, mert magyarázatul szolgálhatnak Orbánra és a Fideszre.
Matolcsy és a well-being
Az elmúlt hetekben a Méltányosság többször is megpróbálkozott a gazdasági miniszter elképzeléseinek rekonstrukciójával, kiemelve, hogy mennyire erős hatást gyakorolnak az új közgazdaságtan elméletei Matolcsy, valamint Orbán világképére. Elemzésünk a well-being-ről Matolcsy György gondolatiságában.
Amikor a szélsőbal a centrális erőtér
Magyarországon mind a jobboldalon, mind a mainstream baloldalon divat kommunistának nevezni mindent, ami egy kicsit eltér mind a mainstream baloldaliságtól, mind a mainstream jobboldaliságtól, ahogyan mindent populizmusnak neveznek, amiről nem tudják, hogy micsoda. Mi ebben az elemzésben a hagyományos kommunista pártok esélyeit és lehetőségeit vesszük górcső alá, és nem foglalkozunk a radikális baloldallal
A magyar válságkezelés krízise
De pontosan honnan ered és főként miben áll ez a szinte megmásíthatatlan elképzelés, aminek kivitelezése érdekében a Fidesz-KDNP a nem konvencionális gazdaságpolitikai lépések súlyos árát is hajlandó volt megfizetni? Először erre kell választ adnunk ahhoz, hogy megérthessük, miért is árulkodik a meghirdetett akcióterv a válságmenedzselés válságáról.
Kollektív sikerélmény nélkül
Holott vidám, örömteli eseményekre nemcsak az egyénnek, hanem a nemzetnek is szüksége van. Nem pusztán a gazdasági sikerek, stabil politikai szituációk tehetnek sikeressé, elégedetté egy nemzetet. Ilyen lehet egy sportsiker, művészeti teljesítmény, de akár egy nemzetközi elismerést elnyerő film is.
A romakérdés (?) néhány vitás pontja
Nem etnikai kérdésről beszélünk, hanem egy „etnicizálódott” problémáról, vagyis arról, hogy a roma népesség nagy része mélyszegénységben él. Nem véletlenül teszünk kérdőjelet a romakérdés kifejezés mögé. A romakérdés szervesen integrálódik egyéb szakpolitikákba. Paár Ádám elemzése.
Az értékközvetítés intézményei
Amerika nem lerombolja, elfelejti, elhallgatja, vagy maga mögött hagyja Európához képest viszonylag „fiatal” történelmét, hanem napi szinten használja azt. Az ország folyamatosan az alkotmányból és az alapító atyák eszmeiségéből eredő tradícióból építkezik. Ehhez számos olyan intézményt tart fent, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy minden korosztály megismerje és megértse azt. Összehasonlító írásunk a kontinentális és amerikai alkotmányok és hagyományok kapcsán.
A csökkenő népszerűségtől az identitásválságig
A Fidesz népszerűségvesztése tehát több mint a ciklus közepén szinte törvényszerűen bekövetkező visszaesés. Valójában arról van szó, hogy a nagy kormányzópártokra idehaza mindig is jellemző országmenedzselő szerepben az ellenzékiségre berendezkedett jobboldal nem találja a helyét. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
Két demokrácia Nyugaton – és Magyarországon (?)
Az ellenzék a liberális demokrácia szellemében veti el a kezdeményezést, mondván, hogy a döntések előkészítésének a helye a parlament. A kormány viszont nem annyira az intézményekre, mint inkább az állampolgári közösség tagjainak összetartozás-tudatára kívánja alapozni a demokráciát, és ezzel szemben sem vethető fel érv. A közösség összetartozás-tudatát pedig mi reprezentálná jobban, mint az állampolgárok bevonódása a döntéselőkészítés folyamatába?
Hogyan?
A nyugati társadalmak a demokrácia megkérdőjelezhetetlennek tűnő kérdéseiről is hajlandóak újra és újra vitát nyitni, és hajlamosak akár kiélezett konfliktusokat is felvállalni annak érdekében, hogy kiderüljön, mi az a közös keresztmetszet, aminek bázisán újraértelmezhető saját közösségi értékrendjük. A hazai közbeszéd szereplői képtelenek erre a szellemi és morális teljesítményre, képtelenek a demokratikus értékek elmélyítésére, az érték-konfliktusok diszkurzív menedzselésére. Miképpen lehet kimozdítani a hazai közbeszédet a bemerevedett állapotából, hogyan lehetne megtermékenyíteni a hazai sekélyes diskurzust?
Mindenki egyért, vagy egy mindenkiért?
A görög kormányalakítási patthelyzetig az euróövezeti válság összegzése eddig valahogy így hangzott; vagy feltámasztják hamvaiból Görögországot, vagy magával rántja az egész eurózónát. Miután azonban a görög társadalom többsége a választásokon a megszorítások ellen szavazott, mára egyre aktuálisabbá vált a kérdés, szabad-e, kell-e megmenteni, azt, aki nem akarja, hogy megmentsék?
Pártos elnök, jó elnök
A politikai rendszerünk elleni tartós és krónikus bizalomhiány elszenvedői elsősorban a pártok, amelyekhez okkal, vagy ok nélkül, sok rossz érzés kötődik Magyarországon. Ennek örve alatt számos pártpolitikus kifejti azt a naiv óhaját, hogy végre olyan személyre volna szükség, aki nem megosztja, hanem összetartja a nemzetet. De tényleg eleve rossz ómen, ha valaki (esetünkben a hamarosan hivatalba lépő államfő) hosszú éveken át egy adott párt színeiben politizált?
A rossz kompromisszumok hagyománya
Az amerikaiak, angolok, franciák, hollandok, németek, olaszok folyamatosan reflektálnak a saját történelmükre, állandóan újraértékelik a múltjukat. Magyarországon merev kánonok vannak, és ritka, hogy a történelmet a napi politikai folyamatok elemzéséhez hívják segítségül. Elemzésünkben ahhoz a nyugati hagyományhoz kívánunk kapcsolódni, amelyik a történelem újraértelmezését eszköznek tekinti a politikai, társadalmi folyamatok megértéséhez.
Zene vagy Infó
„Érdekes vita volna, ha felvethetnénk, hogy közérdek-e az, ha a kereskedelmi világból kiszorítjuk a Heti Hetest, vagy hogy a szélsőséges pártok által elfoglalt frekvenciákat zeneivé puhítsuk, vagy hogy ne legyen Klubrádió, de InfoRádió vagy Lánchíd Rádió se, és persze ne legyen ATV meg ECHO. ” Zsolt Péter gondolatai az átalakuló hazai rádiós piacról.
A feketezóna hatalma
Az állammal szembeni alacsony bizalom és az adófizetési hajlandóság úgy függ össze, hogy a tényleges és potenciális adófizetők nehezen hiszik el, hogy az állam az általuk befizetett adókat jól költi el. Elemzésünk az aktuális hazai trendekről.
Kettészakadt Magyarország: mítosz vagy valóság?
Nem azért nincs együttműködés a mai magyar politikában, mert a magyar politikusok erre eredendően alkalmatlanok, s nem különben így van ez a magyar társadalommal is, hanem azért nincs, mert ehhez politikatörténete nem kínál elég történelmileg internalizált mintát. Elemzésünk a kettészakadt Magyarország jelenségről és értelmezéseiről.
Az „antiliberális” liberalizmus és az idegenek
David van Reybrouck belgiumi flamand író szerint az elitek eltávolodtak a politikai közösségtől, a „néptől”, elfeledkeztek az érzelmek fontosságáról, azt megvetően „populizmusnak” nevezték, és ezzel falat vontak maguk és a társadalom közé. Holott a liberalizmus eredendően „populista” volt – abban az értelemben, hogy erős érzelmi mozgósító tartalommal rendelkezett. Elemzésünk egyes nyugati populista trendekről, főleg a holland közegről.
Magyar államkapitalizmus?
A jobboldal koncepciójában központi helyet foglal el az állam megerősítése és a szabadpiac valamilyen mértékű korlátozása. Ezek alapján beszélhetünk-e valamiféle magyar államkapitalista rendszerről, vagy ezeket a folyamatokat más megközelítésben kell értékelnünk? Elemzésünk az Economist nemzetközi vitájáról és annak hazai vonatkozásairól.
Uralkodhat-e a középosztály Magyarországon?
Ebben a cikkben azt a kormányzati koncepciót vesszük górcső alá, amely szerint Magyarország felemelkedésének útja az erős nemzeti középosztály megteremtésén át vezet. Az Orbán-kormány az elmúlt másfél évben számtalanszor kinyilvánította elkötelezettségét ebben a kérdéskörben; de vajon van-e esélye a sikerre? Vajon koszerű-e a középosztály megteremtésének és uralomra segítésének programja?
„Merev” Európa, „laza” Magyarország?
Európa egyáltalán nem homogén. „Rugalmas” és „merev” kultúrák olvasztótégelye, s amíg a laza kultúrák nyitottabbak a társadalmi változtatásra, a szigorúbbak hatékonyabbak a döntések végrehajtásában. A gazdasági válság következtében hazánk jelenleg szigorúbb irányba halad. Miért okoz ez a látszólag a Nyugathoz való felzárkózási folyamat mégis konfliktust Európával?
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.