Elemzések
Gázár és felelőtlenség
Napjainkban alapozódik meg a következő évtizedek gazdasági szerkezete a világ minden országában, így most dől el, hogy alacsony hozzáadott értékű, magas nyersanyag – és importvonzatú szektorok dominálják majd Magyarország gazdaságát, vagy az energetikailag fenntartható tudásipari szektorok.
A nyilvánosság kiterjesztése
A közvéleménynek joga van tudni, hogy vezetőjétől milyen teljesítményt remélhet, legyen az egészségügyi, gazdasági, politikai vagy más területen. A Méltányosság Politikaelemző Központ felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon kialakulatlanok a politikusi vezető-szerep betöltésének előzetes feltételei, azaz a politikussá válásnak egyáltalán nem feltétele a nyilvánosságra hozott információk széles köre.
Az alkotmány szelleme
Elég csak egy olyan köztársasági elnök, aki a feladatát valamiért rosszul értelmezi, és máris létrejön az a kárhozatos helyzet, amelynek feloldására az alkotmányban nincs passzus, holott a patthelyzet esélyét maga az alkotmány kreálta. Gondolatok a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztségének ideiglenes betöltéséről.
Szabad madarak röpte
A Méltányosság Politikaelemző Központ végigkísérte a kormányválságot, valamint a koalíció felbomlásának folyamatát. Elemzésünkben az SZDSZ aktuális és jövőbeli lehetőségeit vizsgáltuk. Lakatos Júlia írása.
A kordonbontás ítélete
A Méltányosság először a kordonbontás nyilvánosságát kutatta, később beszámolt a bírósági történésekről is. Ezúttal a jogerős ítélet szocializációs hatását nézzük meg. Zsolt Péter sorozatának legújabb része.
Adó és bizalom
2007 utolsó két negyedéve egy százalék körüli gazdasági növekedése ráirányította a közvélemény figyelmét Magyarország versenyképességének – valójában már 2001 óta tartó (!) – folyamatos romlására. A miértekre és a nemzetközi jó példákra kerestük a válaszokat.
A konszenzus időszerűsége és irrealitása
A magyar demokrácia elmúlt 18 évét végigkíséri a konszenzus, az összefogás, az együttműködés ködös igénye. Ám ez a jóravaló igény soha semmilyen vizet nem zavart, soha semmilyen változást, a konszenzus tartalmi elemeinek végiggondolását és a megvalósításukra vonatkozó tervet nem eredményezett.
A reform fundamentuma
Az elmúlt években a koalíciós kormány igyekezett összehangolni a pártpolitikai érdekeket és a reformszellemet. A kísérlet legjobb esetben is torzóban maradt. Gondolatok az okokról és a lehetőségekről.
Nagypárti és kispárti dinamizmus
2008 április közepére mintha új erővonalak rajzolódnának ki a pártpalettán. Zajlik egyfajta belső pártosodási folyamat, miközben igény lenne új pártokra, amelyek azonban hiányoznak. Csizmadia Ervin trendelemzése.
Jelölés és választás
Gondolatok a Legfelsőbb Bíróság új elnökének jelölése és egy új alkotmányos szerkezet megalkotásának igénye kapcsán.
Mit üzent a címlap?
A politikai közéletben nem pusztán a politikai események fontosak, hanem a különböző médiumokban a róluk eltérő sajtóreflexió is. Zsolt Péter elemzése a legnagyobb hazai közéleti lapok címlapjairól.
Új konszenzus vagy elhúzódó válságciklus
A 2008-as év meglehetősen gondterhelt a magyar belpolitikában, hiszen a kormányválság mellett a magyar gazdaság recesszió közeli tüneteket is produkál. Elemzésünkben az államreform sikertelenségéről és a politikai konszenzus hiányáról értekeztünk.
Egy „természetes” kényszerkoalíció vége
Gondolatok a MSZP-SZDSZ koalíción alapuló Gyurcsány-kormány válságáról, a reformok sikertelenségének okairól.
Kormányválság és államreform
A Méltányosság Politikaelemző Központ testületi állásfoglalása a Gyurcsány-kormány körül kialakult kormányválságról.
Társadalmi mozgások nyomában
2007-ben a magyar társadalom lélektani állapota, optimizmusa, jövőképe romló tendenciát mutatott. Az okokról Zsolt Péter írt elemzést.
Láthatatlan mozgósítás
A március 9-i népszavazás eredményeit illetően nehéz eldönteni, mi volt a meglepőbb: a szokatlanul magas részvétel vagy az MSZP erre adott reakciója. Novák Zoltán kampánytechnikai elemzése.
A konszolidáció-diskurzus
A demokratikus konszolidáció Magyarországon és Nyugat-Európában teljesen másképp zajlott, amely alapvetően az eltérő politikai és történelmi hagyományokon alapul. Írásunkban a miértekre keressük a válaszokat.
Választott képviselői útján
Nem mindegy hogyan értelmezzük az alkotmányt, főleg hogyan viszonyul ehhez az Alkotmánybíróság. Gondolatok a népszavazás alkotmányozásra és törvényhozásra gyakorolt hatásairól.
Szakpolitikák a kampányban
A Méltányosság Politikaelemző Központ a népszavazási kampány időszakát egy, a kampány jellegéhez képest szokatlannak tűnő nézőpontból is megvizsgálta: a kampány során a két vezető erő által képviselt szakpolitikai elemek szemszögéből.
A magyar baloldal új kihívása
Milyen kihívásokkal szembesül a Gyurcsány-kormány amikor a baloldaliságot és a piacelvűséget probálja Magyarországon közös nevezőre hozni? Gondolatok a a 2008-as népszavazás után.
Az őszödi ördögi kör
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése fordulópontot jelentett a fiatal magyar demokrácia történetében. Novák Zoltán tanulmánya a Gyurcsány Ferenc teljes beszédének elemzésével, illetve annak tágabb kontextusait taglalja.
Szakpolitika és vízió
Csizmadia Ervin elemzésében kísérletet tesz a mai politikai patthelyzet magyarázatára a szakpolitika és a víziópolitika közötti versengés révén.
A „brownizmus” és a magyar helyzet
Vajon a a blairizmus után brownizmus is irányt mutathat a magyar baloldalnak? Egy kis nemzetközi kontextus a 2008-as népszavazás kapcsán.
Három párt – hat irányzat
Elemzésünk a három legjelentősebb parlamenti párton (MSZP, Fidesz és SZDSZ) belül tapasztalt különböző irányzatokról a 2008-as népszavazás (háromigenes) fényében.
Budapest-politika
Elemzésünk a fővárosi közgyűlés és önkormányzat 2008-as működésének egyes aspektusairól.
Szabadság és hagyomány
A konzervativizmus magyarországi leképeződése bizony korántsem követi a nemzetközi trendeket, mi több a magyar jobboldal komoly lehetőségeket szalaszt el ezáltal.
Kormányzás és mérés
Egy kormányzat megítélésekor nagyon nehezen érvényesíthetők szakszerű, objektív szempontok. Van-e értelme egyáltalán a kormányzati tevékenységben objektív támpontokat keresni, azaz lehet-e mérni egy kormányzat teljesítményét? Csizmadia Ervin írása.
A befagyott pártrendszer
Csizmadia Ervin tanulmányának a középpontjában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogy miért ilyen a hazai pártstruktúra. Vajon a jelenlegi determináló feltételek között van-e esélye új párt vagy pártok létrejöttének avagy ezt a közélet speciális kettéosztottsága egyfelől, illetve a pártok osztottságán túlmutató kartell-jellege kizárja?
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.