2012
TagForradalmat? Megegyezést!
Mi vezethet ki a mostani válságból? Az egyik lehetséges válasz, hogy a felek, félretéve az ellentéteiket, megpróbálnak konszenzusra jutni bizonyos normák, értékek képviseletében, amelyhez tűzön-vízen át ragaszkodnak. Kell, hogy legyen egy minimálprogram az ország felzárkózására, amelyben a mai kormánypártok és az ellenzék nagy része egyetért!
Adósságok és megoldások
Az EB által közölt lesújtó adatok pedig megint kiélezték a vitát a konszolidáció és növekedés-ösztönzés, mint válságelleni csodaszerek között. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
Az összefogás titka
Projekt Amerika nevezetű sorozatunk kezdetén azt mondtuk, tanulni szeretnénk Amerikától. Végső soron minden utazásnak ez a célja. S hogy mit hoztunk magunkkal? Azt, hogy Amerika minden megosztottsága ellenére mégis képes kicsi és nagy dolgokban egyaránt összefogni. Emiatt lehet, hogy egy hosszú és sokszor agresszív kampány után mégis minden amerikai saját elnökeként tiszteli majd a győztest, és elnökük minden amerikait egyformán szolgál majd.
Központosítás és központosítók
A miniszterelnök odakint rebellis, idehaza központosít. Vetélytársa támogatja az uniós centralizálást, s itthon lenne lazább. Csizmadia Ervin elemzése a FN24-en.
Milyen a jó politikai program?
2010 és 2012 közötti időszakban sokan temették a balliberális oldalt, döntően két okból. Egyrészt az alkalmasnak tűnő vezető, másrészt a megfelelő program hiánya miatt. Most a vezető (akárki akármit mond is) úgy néz ki, meglehet; a program ügyében pedig nyilvánvalóan megkezdődnek majd az egyeztetések. Az ellenzék most talán jobban bízhat – mint akár egy hónapja – abban, hogy 2014-re versenyképessé teheti magát. Csizmadia Ervin az ÉS-ben.
Hazai gázhelyzet
Az elmúlt hetekben egymást érték a magyar földgázellátással kapcsolatos hírek, melyekből egy gyökeresen átalakuló magyarországi gázpiac rajzolódik ki. Jenei András kommentárja a Világgazdaságban.
A „központosítás” alakzatai
Ahogy mondani szokás: van benne rendszer, s ez a központosítás. Ettől a szótól még akkor sem kell idegenkednünk, ha ennek a kifejezésnek a magyar közgondolkodásban jottányit sincs pozitív tartalma. Írásunk az aktuális trendekről.
Olasz, magyar egy úton
Állítsuk meg a Hanyatlást! Ez egy 2012-ben alakult olasz mozgalom, melynek célja az olasz politikai kultúra megváltoztatása. Utóbbit Lampedusa, a Párduc című regény írója úgy jellemzett: változtatni azért, hogy semmi ne változzon. Magyarországon is hasonló a helyzet? Paár Ádám írása a FN24-en.
Amerikai tanulságok
A Projekt Amerika az utóbbi hetekben olyan témákat feszegetett, mint az egész világnak mintát adó elnökválasztási tévéviták intézménye, a kampányban, az elnöki stábok felkészítésében és a programalkotásban óriási szerepet játszó agytrösztök szerepe, az internet, a mobiltechnika, a világháló mindent eldöntő küzdőtérré válása az elnökjelöltek csatájában. Sorozatunkról a Stop.hu készített beszámolót.
Átalakuló egészségügy
Az elmúlt két esztendőben a kétharmados választási felhatalmazás által teremtett új pártpolitikai erőtérben a győztesek – a korábbiakhoz képest teljesen új paradigma mentén – az egészségügy minden területén átfogó átalakításba kezdtek. A ciklus felénél tanulmányunk éppen ezért sokkal inkább egy reformfolyamat lépéseinek értékelését, semmint egy már működő rendszer eredményeit tárja fel.
Hűvös messiások – a szakértőiség imázsa
Ahogyan Magyarországon a szakértői jellegű Bajnai-kormány programja és tevékenysége felértékelődik, és az idő múlásával egyre inkább megszépül – hasonlóan Mátyás király emlékezetéhez –, úgy Olaszországban is vannak körök és csoportok, amelyek számára a Monti-kormány testesíti meg a pártérdekeken felülálló kormányzást.
Az amerikai média feltámadásai
A politikusok egymással szembeni leültetése nem csak a politikusok belügye, hanem a médiáé is, a közönségéé is. Egyre kevésbé látni azonban Magyarországon olyan műsorokat, ahol a riporter egyszerre beszélget több párt politikusával. A vita macerás, a vita kultúrát igényel, a vitavezetés egy háttérbe húzódó szolgáltatás, ezért aztán sztárriportereink se rajonganak érte.
Köznevelés vagy közoktatás
A második Orbán-kormány időszakában talán egyetlen más szakpolitikai területen megkezdett reformmal kapcsolatban sem merült fel annyi kritika, mint amennyi az oktatás-nevelés területén elindított reformot érte. Elemzésünk a kormány oktatáspolitikájáról félidő után.
Építmények ingoványon
Valós kockázat tehát, hogy alapos di-agnózis nélkül a családon belüli erő-szak kezelése is hasonló sorsra jut, mint a középosztály-erősítés ügye. Semmi jele nem mutatkozik annak, hogy a kormány forrást különített volna el ‒ megsegítendő a létrehozott mun-kacsoport munkáját ‒ előtanulmányok, empirikus kutatások, hatásvizsgálatok megrendelésére. Elemzésünk a témában.
A Fidesz-ellenesség ereje
A paradoxon az, hogy e masszív Fidesz-ellenesség elsősorban nem az ellenzéki pártok tevékenysége, hanem a Fidesz-kormány politizálása miatt jött létre. A választások megnyerésének a kulcsa tehát egyelőre még mindig a Fidesz-kezében van. Elemzésünk az aktuális helyzetről.
Harmadik típusú programok
A választók túlnyomó többsége életében egy sor politikai programot nem olvas el. De hát ne szörnyülködjünk túlságosan: hányan beszélünk nagy mellénnyel úgy egy-egy íróról, költőről, hogy talán soha nem olvastunk tőlük regényt vagy verset. Csizmadia Ervine elemzése az ellenzéki programokról.
Bezárkózás a nemzeti térbe
A nemzetközi kapcsolatokban is fontos a reális önismeret, amelyik a rendelkezésre álló eszközök számbavételén alapul. Tudomásul kell venni, hogy a nemzetállami szuverenitás mindinkább fikció – nem valami gonosz erő, nem a nagyhatalmak kényszerítik ezt ki, hanem az, amit globalizációnak vívunk. Ha vállaljuk ennek gazdasági és kulturális előnyeit, akkor nem zárhatjuk ki a hátrányos oldalát sem: az etnikai, vallási, kulturális, világnézeti, sőt regionális konfliktusok „internacionalizálódását”. Magyarország ebbe lépett bele az elmúlt hetekben
Változatlanság a változásban
Sokan persze erre a kérdésre kapásból válaszolnak: igen vannak ilyen „nyertesek”, s keleten találjuk őket. Ilyen sikeres állam például Kína, ahol az exportkitettség ellenére sem okozott olyan hatalmas károkat a krízis, mint a nyugati világban. Amellett, hogy ez ténykérdés, azért érdemes kicsit közelebbre is tekintetnünk, ugyanis nem csak a keleti diktatórikus, vagy autoriter rendszerek voltak képesek eredményeket felmutatni, hanem például a mély demokratikus hagyományokkal bíró angol főváros, London is.
A cselekvő demokrácia alternatívája
A Fidesz felismerte ezt a változási folyamatot, és megpróbált bekapcsolódni a vitába, a balliberális ellenzék ezzel szemben nem látja az „Orbán-fától” a globális erdőt. Pedig a magyar társadalom figyelmét nem kerülte el a nyugati világ válságjelensége. Ha az ellenzék bizonyítani akarja kormányzati kompetenciáját és megújulási képességét, akkor hasonló súlyú gondolati újítással kell előállnia, mint hajdan Gyurcsány Ferencnek a giddensi harmadik út eszméjével.
Az olimpikonok díjazása
A magyar társadalom értékrendszerére nem csak az jellemző, hogy bizalomhiányos az intézményeivel szemben, hanem bizalomhiányos a pénzzel rendelkezőkkel, így az olimpikonok hirtelen ölükbe hulló nyereményével szemben is. S noha a londoni éremtáblázaton elért kilencedik hely az egész nemzetnek örömet szerzett, a megnövelt jutalommal szemben a magyar társadalom vélekedése megosztott, és nem csak politikai alapon. Zsolt Péter elemzése.
Kormányváltás, mindenek felett
Az MSZP 2010-ben bekövetkezett ellenzékbe kerülése óta eltelt két évét értékeinek vizsgálatával, az elmúlt nyolc év helyenként önkritikus elemzéssel, és a párt új programjának megalkotásával is töltötte. Elemzésünk a kialakult helyzetről és az MSZP új programjáról.
Az unortodoxia pszichológiája
Miniszterelnökünk folyamatosan pozíciót keres, az amerikai és a nyugat-európai politikusok sem értik a cselekedeteit, ráadásul a külföldi sajtó is kipécézte magának Magyarország első emberét. Mi vezeti Orbánt? Mi kell ahhoz, hogy 2014-ben újrázhasson? És mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeressé váljon? Interjú Csizmadia Ervinnél a Hír24-en.
Az előregisztráció és a közérdek
Mi végre ez a folyamatos igyekezet a választási rendszer megújítására? A közvélemény-kutatás szerint a társadalom többsége elutasítja az előzetes regisztrációt, ami még mindig nem jelenti azt, hogy akkor az elvetendő, hiszen a többségnek nincs automatikusan igaza, és meg is változtathatja a véleményét, ha a véleményvezérek konszenzusa leszivárog. Elemzésünk a felvetésről.
Létrejöhet-e a magyar Tea Party mozgalom?
A Tea Party körül sok félreértés van, ami részben abból fakad, hogy jórészt az amerikai történelmi, eszmetörténeti hagyományokból kiszakítva, európai, sőt közép-európai szemmel vizsgálták a mozgalmat. Kétségtelen, hogy egy magyarországi Tea Party mozgalom porondra lépése vágyott célja mindazoknak, akik az amerikai mozgalom vezetőihez, tagjaihoz és szimpatizánsaihoz hasonlóan bírálják a mindenkori kormányok túlköltekezését. Történelmi előfeltételek hiányában nehéz lesz követni az amerikai mozgalmat. Elemzésünk a témában.
Az Európa-tematika
„Meglepő módon alig foglalkoznak azonban az európai dimenzióval, nem nagyon van véleményük a mostani válsághelyzet utáni európai folyamatokról, egyszóval úgy akarják legyőzni a Fideszt, hogy szinte semmit nem mondanak húsba vágó európai kérdésekről.” Csizmadia Ervin írását szemlézte a Magyar Nemzet.
A külpolitika újragondolása
„A kormány politikájának a lényege, hogy kihívóan viselkedik Európában és a magyar közegben is. Addig, amíg nem tárgyalnak velük egyenrangúan, vagyis nem írásban fogalmazzák meg nekik a kritikát, nem lépnek, tartják a pozíciójukat.” Csizmadia Ervin az Inforádió Aréna műsorának vendége volt.
A tusnádfürdői ív
A tusnádfürdői beszédekkel „külpolitikai” okokból érdemes foglalkozni, ugyanis ezekben sűrűsödik össze a leginkább az orbáni „társadalomfilozófia” és világkép, mindaz, amit a volt ellenzéki vezér, mai miniszterelnök Európáról (s benne Magyarországról) gondol. Ráadásul nem csak azért célszerű elővennünk ezeket a szövegeket, mert egy gondolkodásmód dokumentumai, hanem azért is, mert magyarázatul szolgálhatnak Orbánra és a Fideszre.
Matolcsy és a well-being
Az elmúlt hetekben a Méltányosság többször is megpróbálkozott a gazdasági miniszter elképzeléseinek rekonstrukciójával, kiemelve, hogy mennyire erős hatást gyakorolnak az új közgazdaságtan elméletei Matolcsy, valamint Orbán világképére. Elemzésünk a well-being-ről Matolcsy György gondolatiságában.
Prohászka vagy Giesswein?
A KDNP pártalapítványa, a Barankovics Alapítvány évekkel ezelőtt emléktáblát helyezett el a hazai keresztényszocializmus egyik meghatározó személyiségének mellszobránál. De ki is volt ez a férfiú, akinek nagysága összemérhető Prohászka Ottokáréval? Paár Ádám a Galamuson.
Amikor a szélsőbal a centrális erőtér
Magyarországon mind a jobboldalon, mind a mainstream baloldalon divat kommunistának nevezni mindent, ami egy kicsit eltér mind a mainstream baloldaliságtól, mind a mainstream jobboldaliságtól, ahogyan mindent populizmusnak neveznek, amiről nem tudják, hogy micsoda. Mi ebben az elemzésben a hagyományos kommunista pártok esélyeit és lehetőségeit vesszük górcső alá, és nem foglalkozunk a radikális baloldallal