2012
TagBezárkózás a nemzeti térbe
A nemzetközi kapcsolatokban is fontos a reális önismeret, amelyik a rendelkezésre álló eszközök számbavételén alapul. Tudomásul kell venni, hogy a nemzetállami szuverenitás mindinkább fikció – nem valami gonosz erő, nem a nagyhatalmak kényszerítik ezt ki, hanem az, amit globalizációnak vívunk. Ha vállaljuk ennek gazdasági és kulturális előnyeit, akkor nem zárhatjuk ki a hátrányos oldalát sem: az etnikai, vallási, kulturális, világnézeti, sőt regionális konfliktusok „internacionalizálódását”. Magyarország ebbe lépett bele az elmúlt hetekben
Változatlanság a változásban
Sokan persze erre a kérdésre kapásból válaszolnak: igen vannak ilyen „nyertesek”, s keleten találjuk őket. Ilyen sikeres állam például Kína, ahol az exportkitettség ellenére sem okozott olyan hatalmas károkat a krízis, mint a nyugati világban. Amellett, hogy ez ténykérdés, azért érdemes kicsit közelebbre is tekintetnünk, ugyanis nem csak a keleti diktatórikus, vagy autoriter rendszerek voltak képesek eredményeket felmutatni, hanem például a mély demokratikus hagyományokkal bíró angol főváros, London is.
A cselekvő demokrácia alternatívája
A Fidesz felismerte ezt a változási folyamatot, és megpróbált bekapcsolódni a vitába, a balliberális ellenzék ezzel szemben nem látja az „Orbán-fától” a globális erdőt. Pedig a magyar társadalom figyelmét nem kerülte el a nyugati világ válságjelensége. Ha az ellenzék bizonyítani akarja kormányzati kompetenciáját és megújulási képességét, akkor hasonló súlyú gondolati újítással kell előállnia, mint hajdan Gyurcsány Ferencnek a giddensi harmadik út eszméjével.
Az olimpikonok díjazása
A magyar társadalom értékrendszerére nem csak az jellemző, hogy bizalomhiányos az intézményeivel szemben, hanem bizalomhiányos a pénzzel rendelkezőkkel, így az olimpikonok hirtelen ölükbe hulló nyereményével szemben is. S noha a londoni éremtáblázaton elért kilencedik hely az egész nemzetnek örömet szerzett, a megnövelt jutalommal szemben a magyar társadalom vélekedése megosztott, és nem csak politikai alapon. Zsolt Péter elemzése.
Kormányváltás, mindenek felett
Az MSZP 2010-ben bekövetkezett ellenzékbe kerülése óta eltelt két évét értékeinek vizsgálatával, az elmúlt nyolc év helyenként önkritikus elemzéssel, és a párt új programjának megalkotásával is töltötte. Elemzésünk a kialakult helyzetről és az MSZP új programjáról.
Az unortodoxia pszichológiája
Miniszterelnökünk folyamatosan pozíciót keres, az amerikai és a nyugat-európai politikusok sem értik a cselekedeteit, ráadásul a külföldi sajtó is kipécézte magának Magyarország első emberét. Mi vezeti Orbánt? Mi kell ahhoz, hogy 2014-ben újrázhasson? És mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeressé váljon? Interjú Csizmadia Ervinnél a Hír24-en.
Az előregisztráció és a közérdek
Mi végre ez a folyamatos igyekezet a választási rendszer megújítására? A közvélemény-kutatás szerint a társadalom többsége elutasítja az előzetes regisztrációt, ami még mindig nem jelenti azt, hogy akkor az elvetendő, hiszen a többségnek nincs automatikusan igaza, és meg is változtathatja a véleményét, ha a véleményvezérek konszenzusa leszivárog. Elemzésünk a felvetésről.
Létrejöhet-e a magyar Tea Party mozgalom?
A Tea Party körül sok félreértés van, ami részben abból fakad, hogy jórészt az amerikai történelmi, eszmetörténeti hagyományokból kiszakítva, európai, sőt közép-európai szemmel vizsgálták a mozgalmat. Kétségtelen, hogy egy magyarországi Tea Party mozgalom porondra lépése vágyott célja mindazoknak, akik az amerikai mozgalom vezetőihez, tagjaihoz és szimpatizánsaihoz hasonlóan bírálják a mindenkori kormányok túlköltekezését. Történelmi előfeltételek hiányában nehéz lesz követni az amerikai mozgalmat. Elemzésünk a témában.
Az Európa-tematika
„Meglepő módon alig foglalkoznak azonban az európai dimenzióval, nem nagyon van véleményük a mostani válsághelyzet utáni európai folyamatokról, egyszóval úgy akarják legyőzni a Fideszt, hogy szinte semmit nem mondanak húsba vágó európai kérdésekről.” Csizmadia Ervin írását szemlézte a Magyar Nemzet.
A külpolitika újragondolása
„A kormány politikájának a lényege, hogy kihívóan viselkedik Európában és a magyar közegben is. Addig, amíg nem tárgyalnak velük egyenrangúan, vagyis nem írásban fogalmazzák meg nekik a kritikát, nem lépnek, tartják a pozíciójukat.” Csizmadia Ervin az Inforádió Aréna műsorának vendége volt.
A tusnádfürdői ív
A tusnádfürdői beszédekkel „külpolitikai” okokból érdemes foglalkozni, ugyanis ezekben sűrűsödik össze a leginkább az orbáni „társadalomfilozófia” és világkép, mindaz, amit a volt ellenzéki vezér, mai miniszterelnök Európáról (s benne Magyarországról) gondol. Ráadásul nem csak azért célszerű elővennünk ezeket a szövegeket, mert egy gondolkodásmód dokumentumai, hanem azért is, mert magyarázatul szolgálhatnak Orbánra és a Fideszre.
Matolcsy és a well-being
Az elmúlt hetekben a Méltányosság többször is megpróbálkozott a gazdasági miniszter elképzeléseinek rekonstrukciójával, kiemelve, hogy mennyire erős hatást gyakorolnak az új közgazdaságtan elméletei Matolcsy, valamint Orbán világképére. Elemzésünk a well-being-ről Matolcsy György gondolatiságában.
Prohászka vagy Giesswein?
A KDNP pártalapítványa, a Barankovics Alapítvány évekkel ezelőtt emléktáblát helyezett el a hazai keresztényszocializmus egyik meghatározó személyiségének mellszobránál. De ki is volt ez a férfiú, akinek nagysága összemérhető Prohászka Ottokáréval? Paár Ádám a Galamuson.
Amikor a szélsőbal a centrális erőtér
Magyarországon mind a jobboldalon, mind a mainstream baloldalon divat kommunistának nevezni mindent, ami egy kicsit eltér mind a mainstream baloldaliságtól, mind a mainstream jobboldaliságtól, ahogyan mindent populizmusnak neveznek, amiről nem tudják, hogy micsoda. Mi ebben az elemzésben a hagyományos kommunista pártok esélyeit és lehetőségeit vesszük górcső alá, és nem foglalkozunk a radikális baloldallal
A magyar válságkezelés krízise
De pontosan honnan ered és főként miben áll ez a szinte megmásíthatatlan elképzelés, aminek kivitelezése érdekében a Fidesz-KDNP a nem konvencionális gazdaságpolitikai lépések súlyos árát is hajlandó volt megfizetni? Először erre kell választ adnunk ahhoz, hogy megérthessük, miért is árulkodik a meghirdetett akcióterv a válságmenedzselés válságáról.
A magyar pártrendszer további változása
A magyar pártrendszer átalakulása megítélésünk szerint sem fejeződött be. Elutasítva azt a megfogalmazást, hogy „diktatúra van”, s elfogadva azt a másikat, hogy öles léptekkel haladunk egyfajta „dominánspárti” modell felé… Csizmadia Ervin írása a FN24-en.
Kollektív sikerélmény nélkül
Holott vidám, örömteli eseményekre nemcsak az egyénnek, hanem a nemzetnek is szüksége van. Nem pusztán a gazdasági sikerek, stabil politikai szituációk tehetnek sikeressé, elégedetté egy nemzetet. Ilyen lehet egy sportsiker, művészeti teljesítmény, de akár egy nemzetközi elismerést elnyerő film is.
A romakérdés (?) néhány vitás pontja
Nem etnikai kérdésről beszélünk, hanem egy „etnicizálódott” problémáról, vagyis arról, hogy a roma népesség nagy része mélyszegénységben él. Nem véletlenül teszünk kérdőjelet a romakérdés kifejezés mögé. A romakérdés szervesen integrálódik egyéb szakpolitikákba. Paár Ádám elemzése.
Az értékközvetítés intézményei
Amerika nem lerombolja, elfelejti, elhallgatja, vagy maga mögött hagyja Európához képest viszonylag „fiatal” történelmét, hanem napi szinten használja azt. Az ország folyamatosan az alkotmányból és az alapító atyák eszmeiségéből eredő tradícióból építkezik. Ehhez számos olyan intézményt tart fent, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy minden korosztály megismerje és megértse azt. Összehasonlító írásunk a kontinentális és amerikai alkotmányok és hagyományok kapcsán.
Szavazni kötelező?!
A napvilágot látott hírek szerint az MSZP minden választójogosult állampolgár számára kötelezővé tenné a szavazást. Úgy tűnik, a magyar pártok kezdenek rájönni arra, hogy a demokráciát nem a – mégoly jól megtervezett – intézmények, hanem az állampolgárok tartják működésben. Elemzésünk a Népszavában.
A rádióügyek erkölcsszociológiai tanulságai
Ha magyar vállalkozók nem a politikával összefonódva szeretnének érvényesülni, és ha a frekvenciákat elosztó állami tisztviselők is elvek mentén osztanák a frekvenciákat, ha nem nyújtanának be irreális összegű pályázatokat, amelyeket a pályázó se vesz valójában komolyan, akkor mondhatnánk, hogy mindenki a dolgát végzi. Itt senki nem ezt teszi, következésképp előbb-utóbb pofára is esik, csak kérdés, hogy a tanulságot levonják-e, illetve a társadalom egésze számára helyes tanulságot vonnak-e le
Nem-hagyományos termelők
Az elmúlt évtizedekben a nagy nemzetközi olajcégek egyre inkább tért veszítenek a nemzeti olajcégek miatt, melyek túlnyomórészt a még fellelhető hagyományos olaj- és gázkészletek felett diszponálnak. Ezért egyre nagyobb a nyomás ezeken a vállalatokon, hogy a kutatás-termelés, más néven upstream üzletágban új piacok felé nyissanak, többek közt a nem hagyományos fosszilis potenciál területén. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A csökkenő népszerűségtől az identitásválságig
A Fidesz népszerűségvesztése tehát több mint a ciklus közepén szinte törvényszerűen bekövetkező visszaesés. Valójában arról van szó, hogy a nagy kormányzópártokra idehaza mindig is jellemző országmenedzselő szerepben az ellenzékiségre berendezkedett jobboldal nem találja a helyét. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
A nyugattalan Magyarország – riport a könyvbemutatóról
Képes riportunk és összefoglalónk „A nyugattalan Magyarország” c. kiadványunk bemutatójáról.
Új paradigma: a társadalom
Magyarországon 1987. június 10-én – a szamizdat Beszélő különszámaként – megjelent a Demokratikus Ellenzék nevű csoport „Társadalmi Szerződés” című programja. A maga korában különlegesen jelentős hatást kiváltó írás 25 éves jubileuma talán csak keveseknek jutna eszébe, s nyilván még kevesebben vannak, akik úgy gondolják: a szövegnek lehet aktuális üzenete a ma számára. Holott a 25 évvel ezelőtti szöveg felidézése számos alapkérdéshez vezethet el bennünket, s ezek közül is a legfontosabbhoz: a társadalom problematikájához.
A kormány kérdőíve
A kormány által meghirdetett nemzeti konzultáció ismét felkavarta az állóvizet. Az MSZP bojkottra szólított fel, a Jobbik demagógnak minősítette a kezdeményezést. Indokolt-e a felindulás a nemzeti konzultációval szemben? Paár Ádám elemzése a Hír 24-en.
Két demokrácia Nyugaton – és Magyarországon (?)
Az ellenzék a liberális demokrácia szellemében veti el a kezdeményezést, mondván, hogy a döntések előkészítésének a helye a parlament. A kormány viszont nem annyira az intézményekre, mint inkább az állampolgári közösség tagjainak összetartozás-tudatára kívánja alapozni a demokráciát, és ezzel szemben sem vethető fel érv. A közösség összetartozás-tudatát pedig mi reprezentálná jobban, mint az állampolgárok bevonódása a döntéselőkészítés folyamatába?
Nyugat vagy nyugatosság
A politikában minden a hagyományon és annak megváltoztatásán múlik. Éppen ezért az alábbi cikk középpontjában a következő kérdés áll: miért nem sikerül, és hogyan lenne lehetséges hagyományt váltani a magyar politikában? Csizmadia Ervin írása az Élet és Irodalomban.
A kettészakadtság értelmezései
Megjelent egy vékony kis kötet. Írója nem szaktudós-történész, hanem író, Börcsök Mária. A kötet címe: Kettészakadt Magyarország. A szerző szakít a megszokott „búsongó” szemlélettel, és a megosztottságot nem istencsapásának, hanem történelmileg állandó adottságnak tekinti. Csizmadia Ervin reflexiója a Népszabadságban.
Hogyan?
A nyugati társadalmak a demokrácia megkérdőjelezhetetlennek tűnő kérdéseiről is hajlandóak újra és újra vitát nyitni, és hajlamosak akár kiélezett konfliktusokat is felvállalni annak érdekében, hogy kiderüljön, mi az a közös keresztmetszet, aminek bázisán újraértelmezhető saját közösségi értékrendjük. A hazai közbeszéd szereplői képtelenek erre a szellemi és morális teljesítményre, képtelenek a demokratikus értékek elmélyítésére, az érték-konfliktusok diszkurzív menedzselésére. Miképpen lehet kimozdítani a hazai közbeszédet a bemerevedett állapotából, hogyan lehetne megtermékenyíteni a hazai sekélyes diskurzust?