Csizmadia Ervin
Tag
Ország-pszichiátria
A „gyógyítsuk meg Magyarországot” össznépi óhaj jegyében új műfaj születik: ország-terápia. Ennek első ülésén jártunk. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A politika mint életérzés
Egy online konferencián a résztvevők Makkai János: Politikai-isten rabságában című könyvének mai aktualitásait elemezték. Csizmadia Ervin bemutatta Makkai életpályáját, s beszélt a könyv fő kategóriájáról, az életérzésről. A konferenciáról a Népszava közöl tudósítást.
Állapot-e vagy folyamat a demokrácia?
Az 1990-et követő harminc évre két módon nézhetünk rá: állapot- és folyamatpolitológiai szemlélettel. Csizmadia Ervin dolgozatában az utóbbira ad példát.
Clinton, Martin Luther – avagy a vétójog egykor és ma
A mostani napok egyik fő fogalma: a vétó. Lehet-e haszna a magyar és a lengyel kormányfő ellenállásának az Európai Unió előtt álló vitákban? S van-e vétó-tanulsága az amerikai történelemnek? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Politikai kultúra külföldön és itthon
Az Inforádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin az amerikai baloldalról, az európai felfordulásokról, a Szerencs utáni pártpolitikai helyzetről és a politikai filmek tanító szerepéről is kifejtette véleményét.
Haza és haladás sztereotípiáján túl
Az Országút című újságban vita zajlik Magyarország és Európa viszonyáról. A vitában Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy e viszony leírására hazai és haladás konfliktusa, mint értelmezési keret nem kielégítő.
Milyenek a nem nyugatos demokráciák?
A Pátria Rádió műsorában Csizmadia Ervin a Lakatos Júliával közösen írt tanulmányáról beszélt. Vajon vannak-e ma nem nyugatos demokráciák?
Amerika mint mintaország
Október 12-én mutatták be a PIM-ben Paár Ádám és Csizmadia Ervin könyvét. A két szerző az amerikai és a magyar történelem és jelen azonosságairól és különbségeiről beszélgetett Szöllősi Györgyivel.
A dán és a magyar politikai kultúra
A Borgen című dán sorozat eddigi harminc része teljesen új oldaláról mutatja be a (párt)politikát. Aki csak teheti nézze meg. Csizmadia Ervin írása a Hvg.hu-n.
Amerika és a hazai közgondolkodás
Bár két hónap múlva Amerika elnököt választ, nem csak az az érdekes, hogy ki lesz az. Hanem az is, hogy az itthon megjelenő Amerika-irodalomból vajon mennyire olvashattuk ki például azt, ami George Floyd halála óta az utcákon történik. Csizmadia Ervin áttekintése Amerika hazai recepciójáról.
A politika belseje
Miközben robog itthon a politika gőzhengere, és azt hisszük, hogy miben látunk és értünk benne, valójában azt kell mondanunk, hogy a politika belsejéről való tudásunk csekély. Hogyan lehetne ezt a tudást növelni? Sok-sok, a politikát mélyebben bemutató film által. Csizmadia Ervin írása a Mandinernek.
Miért ikonikus darab a Danton halála?
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csizmadia Ervin a mostani egyetemfoglalás kapcsán felidézte a 80-as évek színházi hagyományát és annak politikai szocializációs jelentőségét.
Az egyik ellenállás és a másik
A Színművészeti Egyetem kontra Vidnyánszky Attila ügy még annál is komolyabb mélységekbe vezet el bennünket, mint amiről a helyzetet eddig elemzők írtak. Nem arról van ugyanis csak szó, hogy a hatalommal szemben ellenállók vannak. Egy szituáció, amelyben a hatalom is ellenállónak érzi magát.
Négy politikai rendszer Magyarországon
Sokan írtak már arról, hogy feltűnő hasonlóságok vannak az 1867 utáni hazai politikai rendszerek között. Melyek ezek, s milyen különbségek vannak a felszíni hasonlóságok mögött? Csizmadia Ervin áttekintése a dualizmusról, a Horthy-rendszerről, a Kádár-rendszerről és az 1990 utáni rendszerről – különös tekintettel 2010 utánra.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.
A „nappaliőr” államról
Ki ne ismerné az éjjeliőr-állam kifejezést, amelyet a korai liberalizmus terjesztett el, s arra vonatkozott, hogy az állam nem folyik bele a gazdaságba. Ezt továbbgondolva az a kérdés: lehetséges-e ma „nappaliőr” állam? Demeter Szilárd interjúja az apropó. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
Kormányzásmódok: a hosszúság kérdése
Vajon milyen hasonlóságok és különbségek vannak a régi magyar kormányok és a mostaniak között – a kormányzás hosszúságát illetően? S vajon mit mondanak brit szerzők kormányaik hosszúságáról? A tanulságokról Csizmadia Ervin írt a HVG online-on.
A Kádár-kori demokratikus ellenzék útja
25 éve jelent meg Csizmadia Ervin trilógiája. Az évforduló kapcsán a szerző hosszú beszélgetést folytatott a témáról Pogátsa Zoltánnal. Vajon melyek a demokratikus ellenzék történetének mai tanulságai?
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
A baloldal veszteségei és a radikális bal feltámadása
Ha az elmúlt évtizedek politikai ideológiáit figyeljük, a konzervativizmus és a liberalizmus kitüntetett szerepét látjuk, ellenben kevéssé érzékeljük a mérsékelt baloldaliság hatását. Talán nem véletlen, hogy manapság felélénkülőben a radikális baloldali ideológia. Csizmadia Ervin írása.
Agytröszt és innováció
Bármilyen taktikai vagy stratégiai szövetséget is kötnek egymással az ellenzék pártjai, ez még mindig nem elég a hatékony politikához. A politikai versenyképességhez szükségük lesz egy az egész ellenzék munkáját koordináló agytrösztre. Hogy erre milyen esélyek vannak, Csizmadia Ervin megmutatja.
Pártok és társadalom
A vírusválság alapvetően nem módosította a válság előtti pártviszonyokat – jelentette ki Csizmadia Ervin Az Inforádió Aréna című műsorának első részében. A második részben pedig elmondta, mi az, ami hiányzik a rendszerváltás utáni harminc évből.
Érzelmi tudás
Most, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa számos nagyvárosában elég érdekes utcai harcok zajlanak, talán nem árt eszünkbe idézni a politikai filozófus és történész, Michael Oakeshott: A történészi tevékenység című írását. Ebben a szerző ezt mondja: „A «múlt» a jelen világ meghatározott módon történő értelmezésének következménye”. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A demokrácia segédintézményei
A demokráciaelmélet kissé mostohán bánik a demokrácia úgynevezett puha intézményeivel. Csizmadia Ervin ezekről beszélgetett a HVG Fülke című podcastjában.
Látja-e magát a magyar társadalom?
Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.
A történelem két értelmezése
A liberális és a neokonzervatív történelemfelfogás eléggé hasonló volt a rendszerváltás idején, és ma is az. Nem liberalizmus és konzervativizmus vitájáról van tehát szó elsősorban, hanem másról. De mi ez a más? Csizmadia Ervin írása.
A meglepetés ereje
A kormányoldal sokszor lepődik meg az ellenzék megnyilvánulásain. Pedig az maihoz hasonló típusú ellenzékiség nem újdonság a hazai politikatörténetben. Csizmadia Ervin egy két háború közötti hazai politikus és ideológus, Kornis Gyula művét hívja segítségül.
Magyar gondolkodók a 20. század első felében
Megjelent Csizmadia Ervin új kötete, amelyben 1945 előtti politikai gondolkodók szövegeiből válogatott. A szerző a szöveggyűjtemény elé hosszabb bevezető tanulmányt is írt.
Külön ligák Európája?
Az „európai értékek” alapján álló mainstream EU és a „nemzetek Európájában” hívő magyar kormány álláspontja között ég és föld a különbség. Ennek megállapítása közhely. Véleményünk szerint minden lehetséges eszközzel keresni kell a kompromisszum módozatait. Csizmadia Ervin írása.
Európai értékek
Természetesen a jogállam alapvető és becses érték. De az úgynevezett „európai értékek” köre nem merül ki a jogállami elvekben. De ezek mellett vajon milyen egyéb értékekről van szó? S lehetséges-e közeledés a magyar kormány és Európa között az értékek szintjén? Csizmadia Ervin elemzése.