Csizmadia Ervin
Tag
Az egyik ellenállás és a másik
A Színművészeti Egyetem kontra Vidnyánszky Attila ügy még annál is komolyabb mélységekbe vezet el bennünket, mint amiről a helyzetet eddig elemzők írtak. Nem arról van ugyanis csak szó, hogy a hatalommal szemben ellenállók vannak. Egy szituáció, amelyben a hatalom is ellenállónak érzi magát.
Négy politikai rendszer Magyarországon
Sokan írtak már arról, hogy feltűnő hasonlóságok vannak az 1867 utáni hazai politikai rendszerek között. Melyek ezek, s milyen különbségek vannak a felszíni hasonlóságok mögött? Csizmadia Ervin áttekintése a dualizmusról, a Horthy-rendszerről, a Kádár-rendszerről és az 1990 utáni rendszerről – különös tekintettel 2010 utánra.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.
A „nappaliőr” államról
Ki ne ismerné az éjjeliőr-állam kifejezést, amelyet a korai liberalizmus terjesztett el, s arra vonatkozott, hogy az állam nem folyik bele a gazdaságba. Ezt továbbgondolva az a kérdés: lehetséges-e ma „nappaliőr” állam? Demeter Szilárd interjúja az apropó. Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
Kormányzásmódok: a hosszúság kérdése
Vajon milyen hasonlóságok és különbségek vannak a régi magyar kormányok és a mostaniak között – a kormányzás hosszúságát illetően? S vajon mit mondanak brit szerzők kormányaik hosszúságáról? A tanulságokról Csizmadia Ervin írt a HVG online-on.
A Kádár-kori demokratikus ellenzék útja
25 éve jelent meg Csizmadia Ervin trilógiája. Az évforduló kapcsán a szerző hosszú beszélgetést folytatott a témáról Pogátsa Zoltánnal. Vajon melyek a demokratikus ellenzék történetének mai tanulságai?
Európáról gondolkodni
A magyar politikai gondolkodók számára a két háború között is alapvető viszonyítási pont volt Európa. De hogyan látták a Nyugatot? Csizmadia Ervin új könyvének néhány vonatkozásáról beszélt az Inforádiónak adott interjújában.
A baloldal veszteségei és a radikális bal feltámadása
Ha az elmúlt évtizedek politikai ideológiáit figyeljük, a konzervativizmus és a liberalizmus kitüntetett szerepét látjuk, ellenben kevéssé érzékeljük a mérsékelt baloldaliság hatását. Talán nem véletlen, hogy manapság felélénkülőben a radikális baloldali ideológia. Csizmadia Ervin írása.
Agytröszt és innováció
Bármilyen taktikai vagy stratégiai szövetséget is kötnek egymással az ellenzék pártjai, ez még mindig nem elég a hatékony politikához. A politikai versenyképességhez szükségük lesz egy az egész ellenzék munkáját koordináló agytrösztre. Hogy erre milyen esélyek vannak, Csizmadia Ervin megmutatja.
Pártok és társadalom
A vírusválság alapvetően nem módosította a válság előtti pártviszonyokat – jelentette ki Csizmadia Ervin Az Inforádió Aréna című műsorának első részében. A második részben pedig elmondta, mi az, ami hiányzik a rendszerváltás utáni harminc évből.
Érzelmi tudás
Most, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa számos nagyvárosában elég érdekes utcai harcok zajlanak, talán nem árt eszünkbe idézni a politikai filozófus és történész, Michael Oakeshott: A történészi tevékenység című írását. Ebben a szerző ezt mondja: „A «múlt» a jelen világ meghatározott módon történő értelmezésének következménye”. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A demokrácia segédintézményei
A demokráciaelmélet kissé mostohán bánik a demokrácia úgynevezett puha intézményeivel. Csizmadia Ervin ezekről beszélgetett a HVG Fülke című podcastjában.
Látja-e magát a magyar társadalom?
Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.
A történelem két értelmezése
A liberális és a neokonzervatív történelemfelfogás eléggé hasonló volt a rendszerváltás idején, és ma is az. Nem liberalizmus és konzervativizmus vitájáról van tehát szó elsősorban, hanem másról. De mi ez a más? Csizmadia Ervin írása.
A meglepetés ereje
A kormányoldal sokszor lepődik meg az ellenzék megnyilvánulásain. Pedig az maihoz hasonló típusú ellenzékiség nem újdonság a hazai politikatörténetben. Csizmadia Ervin egy két háború közötti hazai politikus és ideológus, Kornis Gyula művét hívja segítségül.
Magyar gondolkodók a 20. század első felében
Megjelent Csizmadia Ervin új kötete, amelyben 1945 előtti politikai gondolkodók szövegeiből válogatott. A szerző a szöveggyűjtemény elé hosszabb bevezető tanulmányt is írt.
Külön ligák Európája?
Az „európai értékek” alapján álló mainstream EU és a „nemzetek Európájában” hívő magyar kormány álláspontja között ég és föld a különbség. Ennek megállapítása közhely. Véleményünk szerint minden lehetséges eszközzel keresni kell a kompromisszum módozatait. Csizmadia Ervin írása.
Európai értékek
Természetesen a jogállam alapvető és becses érték. De az úgynevezett „európai értékek” köre nem merül ki a jogállami elvekben. De ezek mellett vajon milyen egyéb értékekről van szó? S lehetséges-e közeledés a magyar kormány és Európa között az értékek szintjén? Csizmadia Ervin elemzése.
Régi és mai Magyarország
Nem annak a Lukács Györgynek a kötetében jelent meg nem annak a Mikszáth Kálmánnak egy tanulmánya. Ez utóbbit elolvasva érdekes következtetésekre juthatunk Magyarország és Európa „állandó” viszonyát illetően. Csizmadia Ervin írása.
A tények szuperhősei
A tény nem egyszerű fogalom. Látszólag minden dolognak van egy objektív megjelenése. De valójában mégse. Milyen hosszú az út az árdrágító kuláktól a mai politikáig? Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
Domináns pártrendszerből kétpártrendszerbe?
Ha áttekintjük a magyar pártrendszer fejlődését 1990 óta, több rendszerszintű változást tapasztalhatunk benne. Október 13.-a után is mutatkoznak jelek rendszerszintű változásra. Csizmadia Ervin írása az Új Egyenlőségen.
Létrejöhet-e valaha is kétpártrendszer Magyarországon?
A kétpártrendszerről ritkán esik szó, mert az ellenzékben minden kis párt fél tőle. Félti szervezeti integritását és szellemi vagyonát. De a dolognak van egy másik oldala is. A kétpártrendszer innováció is lehet. Lássuk, hogyan. Csizmadia Ervin elemzése.
Kereszténység és/vagy konzervativizmus
A mai jobboldal által követett politikában számos korabeli szerző intencióit ismerhetjük fel. E szerzők közül egy Joó Tibor, aki nyolcvan évvel ezelőtt írt egy nagy hatású könyvet a nyugati és a hazai nacionalizmus különbségéről. De Joó a vallás sajátos itthoni szerepéről is beszél. Csizmadia Ervin írása a HVG-ben.
Miért erős?
Sok oka van annak, hogy az orbánizmus immár egy évtizede meghatározza a magyar politikát, illetve annak is, hogy az ellenzék nem találta meg eddig ennek ellenszerét. Vajon miért olyan erős Orbán Viktor rendszere? S egyáltalán: valóban olyan erős-e, mint kívülről látszik? Csizmadia Ervin interjúja a 168 órának.
Mikor öregszik el egy kormány?
Nemzetközi vizsgálatok szerint egy kormány a 3. ciklusának végén kezd el küzdeni az „elöregedéssel”. Vajon Magyarországon, az Orbán-kormányra érvényes-e mindez? És hogyan áll az ellenzék a kormányzás 10 évében? Csizmadia Ervin évértékelője az ATV Egyenes Beszédben.
A nyugati gondolkodás új dimenziói
Csizmadia Ervin meghívást kapott a HVG Fülke című rovatába évet értékelni. A meghívott sok egyéb mellett azt emelte ki, hogy 2019 második felében a nyugat-európai agytrösztök észrevehető módon felülvizsgálták a Kelet-Közép-Európával kapcsolatos korábbi álláspontjukat.
Svédország átmenete és a miénk
Bár sokat emlegetjük Svédországot, alig valamit tudunk róla. Pedig a svéd átmenet a 20. század elején nagyon sok politikatudóst megihletett. Vajon a svéd esetnek vannak-e tanulságai a mi számunkra? Csizmadia Ervin esszéje.
Létezik-e magatartási reform?
Báró Eötvös József 1846-ban, a forradalom előestéjén Magyarország helyzetéről elmélkedik. Talán nem is gondolta volna, hogy hatalmas tanulmánya 2019-ben is tartogat meglepetéseket, például az intézményes és a magatartási reform összefüggésében. Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Miért irodalmi? Miért nem politikai?
Meglepő módon a hazai jobboldalon sokkal gyakrabban kerülnek elő az irodalmi elődök, mint a politikai hagyományok. Csizmadia Ervin a mellett érvel, hogy a demokratikus politika politikai hagyományokra alapozódhat csak.
Az ellenzéki kreativitás hetei
Az ellenzéknek kreatív volt a budapesti önkormányzati kampánya, s Karácsony Gergely személyében dinamikus vezetőt is talált magának. Csizmadia Ervin az És-ben veszi sorra annak összetevőit, hogy miért nyerhetett Karácsony Gergely.