MSZP
TagHarc a szociáldemokráciáért
Rajnai Gergely az Indexnek arról nyilatkozott, mi lehet az oka annak, hogy a DK kísérletet tesz a szociáldemokrata jelző kisajátításáért.
Kétszereplős verseny
Novák Zoltán az Index hírportálnak adott interjút az ellenzéki térfél mozgásaival kapcsolatban.
Szankció és konzultáció
Novák Zoltán a Hit Rádió Középpont című műsorának vendége volt. Téma: a szankciós politika és az ellenzéki pártok helyzete.
Az ellenzék-ellenzék verseny
Az ellenzéki pártpolitikában jól láthatóan különválaszthatók az ún. „szakpolitikai” pártok és a „víziókeresők”. Ez utóbbiak fogják eldönteni az ellenzéken belüli dominanciaviszonyokat, illetve azt, hogy lesz-e valamikor egy nagy ellenzéki párt. Csizmadia Ervin írása.
A politikai közösség
Novák Zoltán az ATV Start című műsorának vendége volt. Téma: a pártpreferenciák alakulása.
„Egyiptomi fogság” és kitörés
Szekfű Gyula szerint Széchenyi programja a kiegyezés utáni korban alkalmas lett volna a közjogi rendszer felszámolására. Ma a pártok hasonlóan totálisan szemben állnak egymással, mint akkor. Aktuális-e Széchenyi ma?
Végpont és kihívás II.
2004-ben az MSZP nem volt jó bőrben, de Gyurcsány Ferenc átmenetileg sikeressé tette a pártot. 2021-ben azonban már se Gyurcsány, se siker. Mi lesz az MSZP-vel? Csizmadia Ervin írása a Méltányosság blogon.
Szociáldemokrácia és MSZP tegnap és ma
Paár Ádám a Mandineren beszélt a szociáldemokrácia és az MSZP helyzetéről. Kifejtette, hogy egy szociáldemokrata pártnak lenne keresnivalója az ország leszakadó régióiban, és nem kizárólag a munkásság körében.
Az MSZP válsága
A Hír TV Plusz-mínusz műsorában Nagy Attila Tibor egy másfél évtizedes folyamatot ismertett, amelynek során eljutott mostani mélypontjára a párt.
Az MSZP-ről
A Hír Tv Plusz-mínusz műsorában Nagy Attila Tibor úgy vélte, hogy a párt helyzetét súlyosbítja, hogy ma már a szervezet mind kevesebb karrierlehetőséget tud nyújtani.
Ellenzéki átrendeződés
A Kossuth Rádió Ütköző c. műsorában Nagy Attila Tibor a DK-t látta a legtudatosabban, legjobban építkező ellenzéki pártnak, szerinte erre utalnak az MSZP-ből való átlépések is. Komoly kihívás ugyanakkor, hogy kisvárosokban, vidéken a DK káderhiánnyal küszködik.
A Méltányosság és a választások
A Méltányosság elemzői – Lakatos Júlia, Nagy Attila Tibor és Csizmadia Ervin – a választások éjszakáján, illetve másnap reggel különféle televíziókban, rádiókban szerepeltek. Kattintson a további részletekért!
Politikai brandépítők
A 2018-as kampány hivatalos kezdetére immáron megismerhettük a releváns pártok vezetőinek beszédeit, amelyekkel irányt szabtak szervezetük kampányának. Látunk-e versenyképes új brandeket a magyar politikában, amelyek az április 8-i választást jelentősen befolyásolják majd? Nagy Attila Tibor elemezése.
Az MSZP kongresszus után
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor úgy vélte, hogy megmaradtak az MSZP-n belüli feszültségek, Karácsonynak ugyanakkor sikerült felráznia a szocialistákat.
Lesz-e Gyurcsány Ferencnek pártja?
Ennek az elemzésnek az a fő állítása tehát , hogy a kormányfői bukást a pártelnöki bukás „alapozta” meg, az, hogy Gyurcsány Ferenc a saját pártpolitikai arénájában szenvedett pusztító vereséget. De vajon miért?
Reform vagy bukás
Sajátos fogalomzavar alakult ki a nyilvánosságban azzal kapcsolatban is, hogy voltaképpen mi minősül reformnak. A válságkezelés és a szerkezeti reformok összemosása ismét komoly kockázatokat rejt. „Reform vagy bukás”; ez volt őszödi beszéd kulcsmondata, és ez határozta meg az induló kormányzás elvi alapállását és misszióját. Aztán tanúi lehettünk annak, hogy az akadályok és buktatók hatására a kormány hogyan bontja le fokozatosan önnön reformidentitását, és most azt kísérhetjük figyelemmel, hogy hogyan próbálja újraépíteni.
Előrehozni vagy békén hagyni?
Magyarországon azonban sem az idő előtti kormánybukás, pláne nem az idő előtti választás nem része a szokásrendszernek. Mindez azért baj, mert a szokásrendszer valójában a kialakult politikai mechanizmusok tudomásulvétele és elfogadása. Gondolataink az előrehozott választás lehetőségéről.
Egy rendkívüli parlamenti ülésnap elé…
Az őszödi beszéd miatt kialakult bizalmi válságban azonban Gyurcsány talán végleg eljátszotta a lehetőségét annak, hogy ezt széles nemzeti konszenzust valaha is tető alá hozhassa. De valljuk meg őszintén, a jelenlegi magyar demokrácia úgy tűnik nem érett még meg erre a megegyezésre. Elemzésünk az aktuális helyzetről
A felzárkózás feltétele
A válságnak csak az elején vagyunk, a magyar társadalom egy jelentős része el sem tudja képzelni mihez és hogyan tudna ő alkalmazkodni. Az MSZP önmagában nem tudja megoldani a helyzetet. Ha új fejezetet akarunk nyitni Magyarországon, abban minden mérvadó pártnak benne kell lennie. Utoljára a rendszerváltás idején volt komoly intézményes átrendeződés, nagy szükség volna változtatásra. A nagykoalíció ilyen új intézményes eljárást is jelentene. Interjú Csizmadia Ervinnel.
Kormányzati kommunikáció és beavatás
Magyarországon úgy alakultak a történelmi körülmények, hogy mindig is szükség volt egy rendszert (olykor válságot) menedzselő nagy kormánypártra. Ezt nem nagyon lehetett leváltani, viszont megújulni sem nagyon tudott. Meglátásaink az aktuális hazai helyzetről.
A történelem pártjai
Más pártok, más szellemi erőterek, más hatalomközpontok fejlődtek ki a korábbi jelentéktelenségből, az utolsókból elsők, a törpékből nagyok, majd óriások lettek, az MSZP és a Fidesz eluralta a politikai mező két oldalát, és az egykori rendszerváltó nagypártok immár legfeljebb csak szövetségesként asszisztálhattak az időközben az ő politikai oldalukra tévedt új nagyok mellett. Elemzésünk az okokról.
Kormányzás és mérés
Nemzeti csúcs és a kormányzás reformja
Miközben a kormány és a miniszterelnök az elmúlt napokban igyekezett gyors, rugalmas és „kreatív” lenni, felmerülhet a kérdés: vajon képes lesz-e úrrá lenni a halmozódó problémákon? Vagy ellenkezőleg: a válság lesz Gyurcsány Ferenc számára az origo, ahonnét elrugaszkodva felülírhatja mindazt, ami az elmúlt két és fél évben történt?
Opciók
Aki az MSZP-frakcióból leváltaná Gyurcsányt, az pontosan tudja, hogy most egy nem szavazattal megteheti, míg legközelebb csak a jövő évi Európa Parlamenti választásokkor lesz erre mód. Novák Zoltán nyilatkozott a Figyelőnek.
Gázár és felelőtlenség
Napjainkban alapozódik meg a következő évtizedek gazdasági szerkezete a világ minden országában, így most dől el, hogy alacsony hozzáadott értékű, magas nyersanyag – és importvonzatú szektorok dominálják majd Magyarország gazdaságát, vagy az energetikailag fenntartható tudásipari szektorok.
Szabad madarak röpte
A Méltányosság Politikaelemző Központ végigkísérte a kormányválságot, valamint a koalíció felbomlásának folyamatát. Elemzésünkben az SZDSZ aktuális és jövőbeli lehetőségeit vizsgáltuk. Lakatos Júlia írása.
Nagypárti és kispárti dinamizmus
2008 április közepére mintha új erővonalak rajzolódnának ki a pártpalettán. Zajlik egyfajta belső pártosodási folyamat, miközben igény lenne új pártokra, amelyek azonban hiányoznak. Csizmadia Ervin trendelemzése.
Új konszenzus vagy elhúzódó válságciklus
A 2008-as év meglehetősen gondterhelt a magyar belpolitikában, hiszen a kormányválság mellett a magyar gazdaság recesszió közeli tüneteket is produkál. Elemzésünkben az államreform sikertelenségéről és a politikai konszenzus hiányáról értekeztünk.
MPK-nyilatkozat
A Méltányosság nyilatkozata a SZDSZ önállosodásáról és a MSZP-SZDSZ koalíciós kormányzás válságáról a Magyar Nemzet Online-on.
Egy „természetes” kényszerkoalíció vége
Gondolatok a MSZP-SZDSZ koalíción alapuló Gyurcsány-kormány válságáról, a reformok sikertelenségének okairól.