MSZP
TagEP-választás és retro-hangulat
Új pártimázs, szavazók megtartása és mozgósítása, célcsoportok, elhibázott MSZP-kampány. Az EP-választás kampányplakátjairól Novák Zoltánt kérdezték a Hírextrán.
Lesz-e Gyurcsány Ferencnek pártja?
Ennek az elemzésnek az a fő állítása tehát , hogy a kormányfői bukást a pártelnöki bukás „alapozta” meg, az, hogy Gyurcsány Ferenc a saját pártpolitikai arénájában szenvedett pusztító vereséget. De vajon miért?
Reform vagy bukás
Sajátos fogalomzavar alakult ki a nyilvánosságban azzal kapcsolatban is, hogy voltaképpen mi minősül reformnak. A válságkezelés és a szerkezeti reformok összemosása ismét komoly kockázatokat rejt. „Reform vagy bukás”; ez volt őszödi beszéd kulcsmondata, és ez határozta meg az induló kormányzás elvi alapállását és misszióját. Aztán tanúi lehettünk annak, hogy az akadályok és buktatók hatására a kormány hogyan bontja le fokozatosan önnön reformidentitását, és most azt kísérhetjük figyelemmel, hogy hogyan próbálja újraépíteni.
Előrehozni vagy békén hagyni?
Magyarországon azonban sem az idő előtti kormánybukás, pláne nem az idő előtti választás nem része a szokásrendszernek. Mindez azért baj, mert a szokásrendszer valójában a kialakult politikai mechanizmusok tudomásulvétele és elfogadása. Gondolataink az előrehozott választás lehetőségéről.
Egy rendkívüli parlamenti ülésnap elé…
Az őszödi beszéd miatt kialakult bizalmi válságban azonban Gyurcsány talán végleg eljátszotta a lehetőségét annak, hogy ezt széles nemzeti konszenzust valaha is tető alá hozhassa. De valljuk meg őszintén, a jelenlegi magyar demokrácia úgy tűnik nem érett még meg erre a megegyezésre. Elemzésünk az aktuális helyzetről
A felzárkózás feltétele
A válságnak csak az elején vagyunk, a magyar társadalom egy jelentős része el sem tudja képzelni mihez és hogyan tudna ő alkalmazkodni. Az MSZP önmagában nem tudja megoldani a helyzetet. Ha új fejezetet akarunk nyitni Magyarországon, abban minden mérvadó pártnak benne kell lennie. Utoljára a rendszerváltás idején volt komoly intézményes átrendeződés, nagy szükség volna változtatásra. A nagykoalíció ilyen új intézményes eljárást is jelentene. Interjú Csizmadia Ervinnel.
Kormányzati kommunikáció és beavatás
Magyarországon úgy alakultak a történelmi körülmények, hogy mindig is szükség volt egy rendszert (olykor válságot) menedzselő nagy kormánypártra. Ezt nem nagyon lehetett leváltani, viszont megújulni sem nagyon tudott. Meglátásaink az aktuális hazai helyzetről.
A történelem pártjai
Más pártok, más szellemi erőterek, más hatalomközpontok fejlődtek ki a korábbi jelentéktelenségből, az utolsókból elsők, a törpékből nagyok, majd óriások lettek, az MSZP és a Fidesz eluralta a politikai mező két oldalát, és az egykori rendszerváltó nagypártok immár legfeljebb csak szövetségesként asszisztálhattak az időközben az ő politikai oldalukra tévedt új nagyok mellett. Elemzésünk az okokról.
Kormányzás és mérés
Nemzeti csúcs és a kormányzás reformja
Miközben a kormány és a miniszterelnök az elmúlt napokban igyekezett gyors, rugalmas és „kreatív” lenni, felmerülhet a kérdés: vajon képes lesz-e úrrá lenni a halmozódó problémákon? Vagy ellenkezőleg: a válság lesz Gyurcsány Ferenc számára az origo, ahonnét elrugaszkodva felülírhatja mindazt, ami az elmúlt két és fél évben történt?
Opciók
Aki az MSZP-frakcióból leváltaná Gyurcsányt, az pontosan tudja, hogy most egy nem szavazattal megteheti, míg legközelebb csak a jövő évi Európa Parlamenti választásokkor lesz erre mód. Novák Zoltán nyilatkozott a Figyelőnek.
Gázár és felelőtlenség
Napjainkban alapozódik meg a következő évtizedek gazdasági szerkezete a világ minden országában, így most dől el, hogy alacsony hozzáadott értékű, magas nyersanyag – és importvonzatú szektorok dominálják majd Magyarország gazdaságát, vagy az energetikailag fenntartható tudásipari szektorok.
Szabad madarak röpte
A Méltányosság Politikaelemző Központ végigkísérte a kormányválságot, valamint a koalíció felbomlásának folyamatát. Elemzésünkben az SZDSZ aktuális és jövőbeli lehetőségeit vizsgáltuk. Lakatos Júlia írása.
Nagypárti és kispárti dinamizmus
2008 április közepére mintha új erővonalak rajzolódnának ki a pártpalettán. Zajlik egyfajta belső pártosodási folyamat, miközben igény lenne új pártokra, amelyek azonban hiányoznak. Csizmadia Ervin trendelemzése.
Új konszenzus vagy elhúzódó válságciklus
A 2008-as év meglehetősen gondterhelt a magyar belpolitikában, hiszen a kormányválság mellett a magyar gazdaság recesszió közeli tüneteket is produkál. Elemzésünkben az államreform sikertelenségéről és a politikai konszenzus hiányáról értekeztünk.
MPK-nyilatkozat
A Méltányosság nyilatkozata a SZDSZ önállosodásáról és a MSZP-SZDSZ koalíciós kormányzás válságáról a Magyar Nemzet Online-on.
Egy „természetes” kényszerkoalíció vége
Gondolatok a MSZP-SZDSZ koalíción alapuló Gyurcsány-kormány válságáról, a reformok sikertelenségének okairól.
Kormányválság és államreform
A Méltányosság Politikaelemző Központ testületi állásfoglalása a Gyurcsány-kormány körül kialakult kormányválságról.
Társadalmi mozgások nyomában
2007-ben a magyar társadalom lélektani állapota, optimizmusa, jövőképe romló tendenciát mutatott. Az okokról Zsolt Péter írt elemzést.
Láthatatlan mozgósítás
A március 9-i népszavazás eredményeit illetően nehéz eldönteni, mi volt a meglepőbb: a szokatlanul magas részvétel vagy az MSZP erre adott reakciója. Novák Zoltán kampánytechnikai elemzése.
Szakpolitikák a kampányban
A Méltányosság Politikaelemző Központ a népszavazási kampány időszakát egy, a kampány jellegéhez képest szokatlannak tűnő nézőpontból is megvizsgálta: a kampány során a két vezető erő által képviselt szakpolitikai elemek szemszögéből.
Az őszödi ördögi kör
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése fordulópontot jelentett a fiatal magyar demokrácia történetében. Novák Zoltán tanulmánya a Gyurcsány Ferenc teljes beszédének elemzésével, illetve annak tágabb kontextusait taglalja.
Szakpolitika és vízió
Csizmadia Ervin elemzésében kísérletet tesz a mai politikai patthelyzet magyarázatára a szakpolitika és a víziópolitika közötti versengés révén.
Három párt – hat irányzat
Elemzésünk a három legjelentősebb parlamenti párton (MSZP, Fidesz és SZDSZ) belül tapasztalt különböző irányzatokról a 2008-as népszavazás (háromigenes) fényében.
Kormányzás és mérés
Egy kormányzat megítélésekor nagyon nehezen érvényesíthetők szakszerű, objektív szempontok. Van-e értelme egyáltalán a kormányzati tevékenységben objektív támpontokat keresni, azaz lehet-e mérni egy kormányzat teljesítményét? Csizmadia Ervin írása.