Médiamegjelenés
Ellenzéki történelem
A Klubrádió reggeli személy című műsorában Csizmadia Ervin a mai ellenzéki politikát a rendszerváltás óta eltelt 30 év kontextusában elemezte.
Kétfelé tartó ország
A választási eredményeket követően politikusok, elemzők, újságírók, és úgy általában minden más, politika iránt érdeklődő ember levonta a következtetést: mást gondolnak budapesti szavazók, mint az ország szinte bármely más pontján lakó választók. Rajnai Gergely írása a blogon!
Pártok helyett emberek?
Még mindig él az összefogás mítosz. Nagyjából így lehetne összefoglalni a hétvégi ellenzéki tüntetés tanulságát. A közösségi gyász megélését elősegítő rendezvény azonban felszínre hozott valami mást is. Egyre többen érzik úgy, hogy a pártok helyett a társadalomnak kell összefognia. A tüntetők azt üzenik: az önző ellenzéki pártok nélkül már rég megdőlt volna az Orbán-rezsim. Ez azonban tévhit.
Mi a választás szerepe ma?
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői a választási blogsorozat után is folytatják a blogolást, mert rengeteg kérdés van, amit meg kell beszélnünk a magyar demokrácia működésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy demokrácia-e még egyáltalán Magyarország? Csizmadia Ervin írásából megtudhatja.
A Méltányosság és a választások
A Méltányosság elemzői – Lakatos Júlia, Nagy Attila Tibor és Csizmadia Ervin – a választások éjszakáján, illetve másnap reggel különféle televíziókban, rádiókban szerepeltek. Kattintson a további részletekért!
Kampányhajrá
A Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában Rajnai Gergely szerint az ellenzéki pártok nehéz helyzetbe kormányozták magukat azzal, hogy évek óta elsősorban az összefogást tematizálták, de létrehozni nem tudták.
Ígéretek és kampány
Csizmadia Ervin a Lánchíd Rádióban az MPK blogjáról, a kampányról és a politikai víziókról beszélt.
Kampányfejlemények
A Lánchíd Rádiónak adott reggeli interjúban Nagy Attila Tibor aktuális ügyeket elemezte.
Veszélyben az összefogás
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor úgy vélte, az ellenzék kezdi elszalasztani a hódmezővásárhelyi győzelem által kínált esélyt.
A külső erőtérről
Miközben a kampány egyre lázasabb, nem árt emlékeztetni magunkat, hogy a politika nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos, milyen viszonyban van egymással a nemzetközi és a hazai politika. Egy kiváló német tudós történeti példákon keresztül mutatja be, hogyan reagálhat egy ország vezetése a külső folyamatokra. Csizmadia Ervin elemzése az Új Egyenlőség magazinban.
Színlelt demokrácia?
Emmanuel Macron európai szintű konzultációt kezdeményezett. Erről írt a Politico című magazinban nagyon kritikus cikket David Reybrouck és társszerzője. Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia erre a cikkre reflektál és külön is kitér a színlelt demokrácia problémakörére a HVG-n.
Víz(ió)választó – blogsorozat
A választások fordulópontot jelentenek egy ország életében. Négy évente véleményt mondhatunk arról, ki vezesse, merre vezesse az országot. Nem csak pártokat, politikusokat választunk tehát, hanem víziót is. De ajánl-e még egyáltalán bárki víziót ma Magyarországon? A Méltányosság elemzői egyedi blogsorozattal készültek március 8-tól az április 8-i parlamenti választásokig.
Félelem a migrációtól
Az elmúlt két év tapasztalata alapján kimondhatjuk: Magyarországon elég jelentős a félelem a migrációtól. A migráció azokban az országokban tűnik jóval természetesebbnek, ahol voltak gyarmatosítási tapasztalatok, s ahol a népesség megtanult más kultúrákkal együtt élni. Vajon változhat-e ez a helyzet? Csizmadia Ervin írása a Magyar Nemzetben.
Európa és/vagy Nyugat
A jelenlegi magyar kormány politikájában szemben áll egymással Európa és a Nyugat. Míg az előbbit elfogadja, addig az utóbbit nem. Van-e ennek racionalitása és történelmi alapja? Csizmadia Ervin írása a Mandineren.
Interjú Csizmadia Ervinnel
Csizmadia Ervint Pogátsa Zoltán kérdezte új könyvéről. Egy órás interjú az Új egyenlőség oldalán.
Kongresszus és korrupció
Lakatos Júlia az Atv Csatt című műsorában a hét legfontosabb politikai eseményeit elemezte.
A Fidesz helyzete
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor a kormányoldal helyzetéről beszélt.
Az MSZP kongresszus után
A Lánchíd Rádió reggeli műsorában Nagy Attila Tibor úgy vélte, hogy megmaradtak az MSZP-n belüli feszültségek, Karácsonynak ugyanakkor sikerült felráznia a szocialistákat.
Energia a jövőből
A nukleáris tengeralattjárók és jégtörők technológiája ébresztheti fel az atomipart két évtizedes szendergéséből. A miniatürizáció legnagyobb előnye viszont az lenne, hogy egy ilyen erőmű építése reálisan megtérülő befektetés, ellentétben egy nukleáris monstrum kiszámíthatatlan büdzséjével és több évtizedes megtérülési idejével. Jenei András írása a Világgazdaságban.
A „neveletlen” polgárok országa
Miközben még mindig beszédtéma Orbán Viktor minapi felszólalása az EU-parlamentben és a körülötte támadt vihar, nem árt arra emlékeztetni, hogy az Orbán-kormány által elkövetett hibák egészen a rendszerváltásig vezethetők vissza. A rendszerváltás során végbement a politikai és a gazdasági átmenet, de kevéssé sikerült a demokrácia társadalmon belüli elfogadtatása. Csizmadia Ervin a politikai nevelés hiányáról ír a HVG-n.
Befolyásos nők a világon
Hogy mi a közös Michelle Obamában, Angela Merkelben és Lady Gagában? Az, hogy szerepelnek az amerikai Forbes magazin 100 legbefolyásosabb nőjének listáján. A tekintélyes lap rangsora nem a népszerűségről szól, hanem a világra gyakorolt hatásról, ami éppúgy vonatkozhat politikai, mint gazdasági vagy kulturális befolyásra. Lakatos Júlia írása a NLC-n.
EU-elnökség és érzelmi kötődés
Fontos, hogy a külföld mit mond Magyarországról a médiatörvény kapcsán, de ez a törvény nem befolyásolja a polgárok anyagi helyzetét, közvetlenül legfeljebb egy szűk értelmiségi réteget érint a szabályozás. Lakatos Júlia nyilatkozott a Stop.hu-nak.
A kereskedelmi médiumok helyzete
A dzsungelharcban is győzhet a multi” – mondta Zsolt Péter a HVG-ben, aki szerint a kereskedelmi csatornák ilyen értelemben vett ellenállása előbb-utóbb kikényszerítheti azt, hogy átláthatóbbá váljon a most életbe lépett médiaszabályozás, és ezzel tisztábban lehessen látni, mikor és miért vethetnek ki bírságokat.
Állandóság és elmozdulás
Húsz évvel ezelőtt a nyugati politikatudomány általános irányzata a tranzitológia volt, vagyis hogy a volt szocialista országok is fokozatosan átnőnek demokráciákká. Mára ez teljesen háttérbe szorult. „Most azt mondják, hogy a történelmi modellek és reflexek kerülnek előtérbe Közép-Európában. Csizmadia Ervin nyilatkozott a Figyelőnek.
A magyar társadalom szövete
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális. Csizmadia Ervin gondolatai a HVG-n.
Paksi erőműbővítés
Az új paksi atomerőmű építésének a támogatása olyan példaértékű konszenzust teremtett a lakosság és a politikai elit köreiben, amelyről legfeljebb csak álmodozhatunk a politikum más területein. Ám a befektetői és stratégiai tervezői oldalon egyre több aggály és kétely merül fel az erőmű gazdaságosságával és megtérülésével kapcsolatosan. Jenei András írása a VIlággazdaságban.
Preambulum-projekt
Élénk vita folyik az alkotmányozási folyamatról, azonban kevés törekvés van az állampolgárok bevonására. Arra, hogy maguk határozzák meg, melyek azok az alapértékek, amelyek fontosak számukra. A hvg.hu és a Méltányosság Politikaelemző Központ közös felhívást intéz a közvéleményhez. Mi legyen a Preambulumban?
A „jó” és a „rossz” populizmus
Hollandiában több tudós is felveti, hogy a populizmus akár hasznos is lehet a demokráciának. Magyarországon, ahol a populizmus ősellenfél, itt még nem tartunk. Üdvös lenne az árnyaltabb populizmusértelmezés itthon is. Csizmadia Ervin írása a HVG-n.
A spin doktorok fogalmáról
A nyugati politikában a háttéremberek kötelességüknek tartják a működésükről való folyamatos beszámolást, azaz pontosan úgy viselkednek, mint a vezető politikusok: evidenciának tekinti, hogy a politika végső soron az emberekre tartozik. Kelet-Közép-Európa rendszerváltó országaiban azonban ezt az egyszerű igazságot nem sikerült meggyökereztetni s ebből adódóan nálunk roppant bizonytalan a politika társadalmi alapzata. Csizmadia Ervin gondolatai a Népszabadságban.
Magyar-orosz tárgyalások
Miközben Moszkvában több fontos energetikai témában megállapodás várható a novemberben sorra kerülő Orbán-Putyin találkozón, a magyar kormány szemmel láthatóan az eddiginél lényegesen céltudatosabb, markánsabb, ám egyben offenzívabb, és sokszor kevésbé transzparens energiapolitikai stratégiát kíván követni. Ebben a piaci szereplőknek egy eddiginél vékonyabb mezsgye lesz kijelölve a magyar ugaron. Jenei András írása a HVG-n.