Elemzések
A nem nyugatos demokrácia
A nem nyugatos demokrácia fogalma a kelet-közép-európai demokratizálások időszakában eltűnt a láthatárról. Mit kezdhetünk a fogalommal a liberális demokráciák korában? Csizmadia Ervin és Lakatos Júlia tanulmánya.
Politikai túlélés válságos időkben
Egyre többen beszélnek egy közelgő globális méretű gazdasági visszaesésről. Jelentheti ez a Fidesz hegemóniájának megszűnését? Mit jelent egy recesszió a politika számára? Ilyen kérdésekre keres választ Rajnai Gergely írása.
A globális rend változása a pandémia idején
Kína évszázada lesz-e a 21. század, és ha igen, mit kezdjen majd ezzel Magyarország? És mihez kezdjen akkor, ha mégsem Kína kerekedik felül a nagyhatalmak vetélkedéséből? Alábbi elemzésünkből kiderül, a sok folyamatból nem állapítható meg ma még egyértelműen, melyik nagyhatalom áll nyerésre, de a küzdelem kiélezettsége jó eséllyel várható, és Magyarországnak ebben a vetélkedésben kell megtalálnia a helyét.
Jobban ismerjük-e egymást, mint száz éve?
Vajon mit tudnak ma egymásról az egyes országok? Többet tudnak-e, mint több, mint száz éve, az 1. világháború idején. Csizmadia Ervin egy akkor megjelenő magyar könyv nyitólapjait idézi, majd pedig arról elmélkedik, hányféleképpen közelíthetünk országok egymáshoz való viszonyához.
Ha a politikai bázisa a Fidesznek az alsó harmad, akkor…
A 21 Kutatóközpont tanulmánya egy 10 ezer főre kiterjedő másodelemzéses aggregált szociológiai kutatással jelentős megállapításig jutott. Ha továbbgondoljuk az eredményeiket, nyugtalanító következtetéseket vonhatunk le. Zsolt Péter elemzése.
Clingendael Institute: a Nyugat válságának nyomában
Az Európai Unió környezetében számos agytröszt működik, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak a döntéshozatalhoz. A Méltányosság rendszeresen szemlézi az agytrösztök cikkeit és felhívja a figyelmet a legérdekesebb (vagy akár a legvitathatóbb) írásokra.
4 vezető, 4 válságkommunikáció
A Covid-19 jött, látott, és felforgatta az életünket. Felülírta a szokásainkat, mindennapi rutinunkat, megváltoztatta a munkavégzés, a tanulás, az emberi érintkezés formáit. De vajon hogyan hatott a politikára? Ennek jártunk utána ebben a kutatásban…
Kultúrharc a filmpolitikában a Bethlen rendszer idején
Manapság ismét divatos a Kulturkampf (kultúrharc) kifejezés, bár többnyire pontatlanul használják. Ez a tanulmány a kultúrharcot egy viszonylag szűk periódusban, a mindössze egy évtizedes Bethlen-rendszerben vizsgálja, s kizárólag a filmpolitika területén. Paár Ádám elemzése.
Látja-e magát a magyar társadalom?
Miközben nagyon sokat tudunk arról, hogy milyen „kemény” intézmények éltetik a demokráciát, keveset tudunk az úgynevezett „puha” intézményekről. Pedig ezek is roppant fontosak. Csizmadia Ervin hosszabb írást szentelt a témának.
Válság vagy lehetőség?
A Méltányosság fontosnak tartja meghatározó agytrösztök bemutatását, ezért rendszeresen szemlézi vezető “think tank” szervezetek publikációit. Ezúttal a Carnegie Europe-nak a koronavírus várható európai hatásaival foglalkozó elemzéseit vettük górcső alá, annak érdekében, hogy többet megtudjunk az európai integráció jövőjéről.
A kosztümös / történelmi film és a kohézió
Most, hogy az első kosztümös telenovella, az RTL Klubon futó Bátrak földje véget ért, elgondolkodhatunk a kosztümös sorozat és a társadalmi kohézió kapcsolatáról. Úgy gondoljuk, nem szükséges a történelmi tudást és az állampolgári közösség kohézióját kizárólag nagyjátékfilmektől várni. A külföldi tapasztalatok szerint erre a telenovellák is alkalmasak lehetnek.
Európa felvirágoztatásának szolgálatában: Centre for European Reform
Az Európai Unió környezetében számos agytröszt működik, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak a döntéshozatalhoz. A Méltányosság rendszeresen szemlézi az agytrösztök cikkeit és felhívja a figyelmet a legérdekesebb (vagy akár a legvitathatóbb) írásokra.
A koronavírus és az államok sérülékenysége
A koronavírus-válság jobban térdre kényszeríti a kisebb államokat, hiszen nemzetközi befolyásuk, gazdasági erejük kisebb. Magyarország ezek szerint eleve hátrányos helyzetből indult, amikor nálunk is megjelent a koronavírus? Írásunk számos példával, adattal bizonyítja, hogy nem, a kisebb államok akár még jobban is ellenállhatnak ennek az új nemzetközi válságnak, mint némelyik nagyhatalom.
Globalizáció, világjárvány és világkormányzás
A következőkben egyrészt kitekintünk az elmúlt időszak nagyobb járványainak kezelésére, kiemelt figyelmet fordítva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerepére, másrészt pedig a jelenleg is tomboló koronavírus lehetséges hatásait vizsgáljuk meg a világpolitika alakulására, illetve magára a globalizáció folyamatára nézve, amely egyáltalán lehetővé tette, hogy a világkormányzás elmélete megjelenjen. Vermes Ádám elemzése.
Médiakihívások a modern demokráciában
Közhelyszámba megy, hogy az amerikai filmesek élénken reflektálnak a világban és saját társadalmukban zajló eseményekre és jelenségekre, legyen szó akár a szociális szféra, a kultúra, a politika vagy a gazdaság területéről. Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy elsősorban az amerikai médiaviszonyok és a politika összefüggéseit derítsük fel két filmes alkotás segítségével.
A „régiek” és a „modernek” populizmusa
Paár Ádám könyve az észak-amerikai agrárpopulista mozgalomról, ennek eszmerendszeréről, valamint a világban föllelhető rokon mozgalmairól, Csizmadia Ervin előszavával, nemrég jelent meg. Milyen tanulságokkal szolgálhat számunkra a populizmus történeti politológiai, és nem jelen-központú vizsgálata? Erről szól az alábbi összegző tanulmány.
Vírus, film, politika
Az emberiséget / társadalmat / kisebb közösségeket (város, falu stb.) fenyegető járványok hálás témát jelentenek az akció-, horror- és sci-fi filmrendezők számára. De ezeknél fontosabbak a társadalmi és politikai drámák. A mostani koronavírus kapcsán néhány járványfilmet néztem meg politológus szemmel.
A felhatalmazási törvény születése
A koronavírus rendkívüli helyzetet teremtett, melyre Magyarország is rendkívüli lépésekkel válaszolt. Ezek a lépések jogi értelemben meg is haladták az Európai Unió lépéseit. Cikkünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez miért alakulhatott így. Sajtóelemzésre és szociálpszichológiai döntéselméletekre támaszkodunk.
Növekedhet a nemzetközi szervezetek népszerűsége
A világ első globális egészségügyi válságára az emberiség megdöbbentő hatékonysággal reagált. Cselekvésünk összehangolt, az intézkedések hasonlók és megfigyelhető egymás segítése is. Zsolt Péter írása arról, ami meg fog változni a járvány után.
Változó Szlovákia
A 2020-as szlovákiai parlamenti választások a bulvarizált politizálás győzelmét hozta.
Hogyan segítette a film a demokratikus politikai közösség építését?
Első hallásra talán meghökkentő a gondolat, hogy a film formálni tudja a politikát. Példákkal mégis amellett érvelünk, hogy a filmművészet hatékonyan nevelt a demokratikus kultúrára. Paár Ádám elemzése.
Keleti kapitalizmus és filmpolitika – Szingapúr
Elemzésünkben bemutatjuk a szingapúri filmpolitika alapelveit, és igyekszünk receptet adni, hogyan tud egy kis ország filmjeivel politikát művelni.
A jelen és a jövő uralásának szociálpszichológiája
Zsolt Péter politikai pszichológia elemzése diktatúrák és demokráciák időérzékeléséről.
A kisállamok stratégiái
Magyarország nem nagyhatalom. Ez mindenki számára nyilvánvaló, mégis mintha a nemzetközi sajtóban és politikában az elmúlt néhány évben a magyar kormánynak kifejezetten nagy súlya lenne.
Minden vége és minden visszatérése
Mindenki ismeri, de a legtöbben felszínesen Francis Fukuyama híres próféciáját 1989-ből. Érdemes kibontani a részleteket, és 2020-ban mérlegre tenni, mi jött be, és mi nem a 31 évvel ezelőtt írottakból. Csizmadia Ervin tanulmánya.
Greta Thunberg a Karmelita kolostorban?
Ha politikai évkezdet, akkor politikai évértékelő, Orbán Viktornak immáron zsinórban a huszonkettedik. Lakatos Júlia blogbejegyzése a Méltányosság blogján.
A birodalom alkonya?
Az amerikai értelmiségben mindig voltak olyan személyiségek, akik éles szemmel vették észre az amerikai politikai és társadalmi rendszer árnyoldalait, és kritikájukat, nem törődve a személyüket ért támadásokkal és bírálatokkal Most kivételesen nem egy filmet, hanem egy könyvet szeretnék ajánlani a Méltányosság blogján!
A Labour és a Brexit
Most, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kiválása jogilag is megtörtént érdemes visszatekinteni a brit politikai élet egyik legmeghatározóbb szereplőjének, a Labournek az EU-hoz fűződő viszonyára.
Az NGO-k szerepe napjainkban: az informális politika fő aktorai
Az NGO-k iránti erős politikai ellenszenv és rokonszenv mára méltányos elemzést igényel…
Demokrácia, polarizáció, populizmus
Vajon a populizmus okozója vagy terméke a demokráciák válságának? Vajon mi sül ki a liberális demokrácia két szerves alkotóelemének konfliktusából? Vajon kapunk-e választ az efféle kérdésekre, ha a nemzetközi szakirodalmat böngésszük?
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.