demokrácia
Tag
A demokrácia harca a liberalizmussal
A Méltányosság négy részes sorozatban veszi sorra az elmúlt 35 év legfontosabb kihívásait. A sorozat második részeként a liberális demokrácia belső feszültsége kerül terítékre.
Tüntetni vagy nem tüntetni?
Hónapok óta zajlanak több százezres országos tüntetések Szerbiában és Szlovákiában, de a régiónkban 2023-ban a románok és a lengyelek is sokat demonstráltak komoly eredményekkel. Eközben Magyarországon 15 év alatt alig voltak olyan tüntetések, amelyek tényleg célt értek volna. Máshol valóban ügyesebben tüntetnek? Hangácsi István blogja.
Kulturális mintázatok
Paár Ádám blogbejegyzésében a Dallas-kutatások kapcsán ír a sorozatok szerepéről a kultúra formálásában.
A közvélemény szerepe
Vajon mi a súlya a közvéleménynek a politikában, és hogyan kerül ide a politikai máglya? Csizmadia Ervin írása.
Valóság és igazság
A demokráciák túlságosan elmozdultak az „egyigazság-rendszer”’ felé. Ezzel szemben jobban járunk, ha Pascal mondását tartjuk szem előtt. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Szelektív külpolitikai hallás
Egyre többen gondolják az Unióban, hogy „jobban oda kell figyelni másokra”, meg kell hallgatni az ellenvéleményeket is. De van, aki mégsem ért egyet a „figyelmes Európa” gondolatával. Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Konferencia a magyar politika négy kihívásáról
A Méltányosság Politikaelemző Központ 2024. december 4-én megtartott konferenciáján bemutatta a HVG-ben a rendezvény előtti napokban megjelenő négy részes sorozatát a magyar politika elmúlt 34 évének négy fő kihívásáról. A négy kihívás: a nyugatosodás, a demokratizáció, a pártfejlődés és a történelem visszatérése.
A vezér vagy a közeg elemzendő-e?
Trumpról tudjuk, hogy infantilis, ezt Zsolt Péter le is vezeti, de hogy milyen a kölcsönhatása Trumpnak másokkal és a néppel, arról a blogbejegyzés csak szociálpszichológiai sejtéseket vet fel.
Demokratikus pufferzónák
Egyre inkább előtérbe kerül a geopolitika kérdése az Unión belül. De nincs egyetértés abban, mi a fontosabb, a demokrácia védelme, vagy az alkalmazkodás a változó világhoz? Lakatos Júlia az Inforádiónak nyilatkozott.
Geopolitika vs. demokrácia
Adottnak vesszük az Unión belüli demokrácia-vitát, de keveset foglalkozunk a geopolitikai aspektusával. Összefér a kettő? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
A demokrácia-vita szintjei
Az uniós csúcs megállapodásai az eltérő demokrácia-felfogások mikro szintje, de hogyan jutott el az EU oda, hogy ilyen mértékben polarizálódott? Lakatos Júlia interjúja az Atv-ben.
Egypárti demokrácia
Japánban közel 80 éve egy párt kormányoz. Az elmúlt hetek mégis megmutatták, hogy egy ilyen rendszerben is történnek nagy demokratikus fordulatok. Rajnai Gergely blogbejegyzése.
A társadalom két rétegéről. Norbert Elias és Karácsony Sándor a fent és a lent viszonyáról
Egy német és egy magyar szerző is a múlt folyamatait vizsgálja és nagyon érdekes különbségekre bukkan a nyugati és a magyar fejlődést, a társadalom felső és alsó rétegeinek kölcsönhatását illetően. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Kormányzásra várva
Civil társadalom Magyarországon
A KÖZÖSsÉG című dokumentumfilm a magyar civil társadalom egy pillanatnyi mozgalmát és kulturális beidegződéseit dolgozza fel. A film készítői Zsolt Pétert kérdezték a téma kapcsán.
A konszenzusos demokrácia nehézsége
Magyarország miatt átalakulhat az EU döntéshozatali mechanizmusa, legalábbis egy vitán többen ránk hivatkozva javasolták a többségi döntéshozatalt. Zsolt Péter blogbejegyzése a konszenzusos döntéshozatal nehézségeiről.
A demokrácia és az európai egység
A Nyugattól – úgy-ahogy – megtanultuk a demokráciát, de keveset tanultunk abból, mit is jelent az európai egység? Vajon mennyit értünk ma az egységes Európából? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Macron szuverenitásharca
Hét évvel híres beszéde után Emmanuel Macron visszatért a Sorbonnera Európa jövőjéről beszélni. Stratégiai autonómia, szuverenitás, demokrácia. Ismerős fogalmak. De mit jelent Macron interpretációjában? Lakatos Júlia blogbejegyzése.
Filmek, politika, demokrácia
A jelenről és a múltról egyaránt szükségesek a filmek. A film a demokrácia fontos szövetségese, mert olyat mutat meg, amit a politika nem tud. Amerikai és magyar példák. Csizmadia Ervin a 24.hu-n.
Az illiberalizmus sorsa
„Ujjmutatások és irányeszmék”
Báró Kemény Zsigmond – a reformkor nagy nemzedékének tagjaként – ma alig olvasott. Pedig a mai magyar politika számára is van megfontolandó mondanivalója. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
Mi fán terem a nemzeti egység?
A köztársasági elnöki szerepkörhöz hozzátartozik a nemzeti egység megteremtése. De vajon alkalmas a poszt erre? Lakatos Júlia elemzése.
A liberalizmus és a sikerek
A liberalizmus a 19. századtól napjainkig azért sikeres, mert jól választott szövetségeseket. Csizmadia Ervin két részes tanulmányának első része az Új Egyenlőségen.
Hányféle rendszerváltás van?
A magyar politikában a kormányváltás a múlté. Ma az ellenzék rendszerváltást akar. De mi van, ha a kormányoldal is belehelyezkedik egy rendszerváltó hagyományba? Csizmadia Ervin írása a Jelenben.
Magyarázatot keresni
A magyar politika megszokott iszapbirkózásán túl is van élet. Csizmadia Ervin a Partizánban néhány európai és magyar történelmi összefüggésre hívta fel a figyelmet.
Viták és bejglik
Mi haszna annak, ha a karácsonyi találkozáskor a békés beszélgetés közben egy kicsit a politikáról is diskurálunk? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre a kérdésre ad egy lehetséges választ.
A népről és az elitről
Vajon mivel kellene foglalkoznia a demokráciaelméletnek leginkább? És mivel foglalkozik helyette? A Mit tanulhatunk sorozat újabb részében Csizmadia Ervin írása.
Kereszténység, demokrácia és Európa
Paár Ádám bemutatta a Hit Rádióban az Alapító atyák sorozat első darabját, amely Robert Schuman francia külügyminiszterről szól.
A politika ősbaja
Sok mindent meg tudott oldani a politika az elmúlt évszázadokban. Egyet nem: az ellenfelekkel való rendezett együttélést. Csizmadia Ervin írása.
Miért nem demokratikus az EU?
Miért van örökös demokráciadeficitben az Európai Unió? És miért nem baj ez? Rajnai Gergely blogbejegyzése.