Elemzések
A kétfajta civil társadalom
A Magyar Gárda ügye nem csupán arról szól, amiről sokak szeretnék, ha szólna. Ez nem pusztán a törvények betartásáról vagy be nem tartásáról szóló történet, ezért egy kriminalizált értelmezési keretben soha nem fogjuk megérteni, nem is beszélve a megoldásáról. Arról, hogy miért olyan gyenge az egyik féle, és miért olyan militáns a másik fajta civil társadalom, hogy miért olyan gyönge a hazai középosztály, miért olyan népszerűtlen a kapitalizmus, és miért nem „hatolt le” a vidéki Magyarországig. Arról, hogy az elmúlt húsz év miért nem tudott úrrá lenni a korábbi, demokráciaelőtti rendszerek számos ellentmondásán.
Következményekkel terhelt ország
Magyarország bizony nem következmények nélküli ország, lehet, hogy a stiklik és botrányok konzekvencia nélkül maradnak, de a súlyos hibák, és a rossz kompromisszumok szülte áldatlan helyzetek közép- és hosszú távon súlyos következményekkel járnak. Tévedésben vannak azok, akik azt gondolják, hogy a politika a pillanat művészete.
A sorok között
Zsolt Péter országos lapszemléje a június 7-i EP választások után, fókuszban a Jobbik sikere.
A magyar kapitalizmus újragondolása
A kapitalizmus-tematika diskurzusra bocsátása tehát kifejezetten üdvözlendő egy olyan országban, amely eddig csak az államgazdaság és a piacgazdaság sajátos keverékét bírta kivajúdni magából anélkül, hogy egy cseppet is érdekelték volna a kapitalista intézmények és normák. Talán majd most. Értékelésünk a Közjó és Kapitalizmus Intézet: Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról dokumentumáról.
Az alkotmányozási paradoxon
Magyarországon adva van egy alkotmány, amely nem képes önmaga megújítására, amíg valamely politikai erő meg nem szerzi a képviselői helyek kétharmadát, ha azonban akad olyan erő, amelyik ezt eléri, az előtt semmilyen akadály nem tornyosul: gyakorlatilag azt csinál az alkotmánnyal, amit akar. Gondolatok a közelgő választások utáni alkotmányozási lehetőségekről.
Europolifónia
Mindent egybevetve – bár nem ez a rendeltetése – az EP-választás ismét a belpolitikai küzdelmek martalékává válik, tetszik nem tetszik a pártok időközi erőpróbája lesz. Így pregnáns mértékben befolyásolja majd a pártok középtávú politikáját, és a szavazati arányok alakulása meghatározza majd a politikai erők 2010-es választásokra irányuló stratégiáját is.
Van-e programja a Fidesznek?
Pillanatnyilag a legnagyobb gond tehát nem az a Fidesszel, amivel ellenfelei vádolják, hogy ti. politikailag radikális, s nem pedig européer párt. Hanem az, hogy valamilyen okból nem veszi a fáradságot, hogy egy kvázi-kétpártrendszerű országban (amelyet nem kis részben a Fidesz szándéka vitt el efelé) megfeleljen az ellenzéktől elvárható követelményeknek. Gondolatok a Fidesz (nem)létező programjáról a HVG hasábjain.
A vezér-aszimmetria kétes egyensúlya
Az elkövetkező egy év politikai küzdelmeit alapjaiban határozza meg az a tény, hogy a baloldali vezéráldozat és Bajnai Gordon miniszterelnökké választása felborít egy öt éve fennálló kényes egyensúlyt: a vezér-szimmetriát. Elemzésünk a kialakult helyzetről.
A konstruktív kormányprogram
Magyarországon mindezekért nem csak az a kérdés, hogy szükséges-e a kormányprogram hivatalos elfogadása a konstruktív bizalmi szavazáson megválasztott miniszterelnök mandátumának keletkeztetéséhez, hanem az is kérdés, hogy mi értelme van egy – a magyar közjog által megkövetelt – „kormányprogramnak” egyáltalán.
Lesz-e Gyurcsány Ferencnek pártja?
Ennek az elemzésnek az a fő állítása tehát , hogy a kormányfői bukást a pártelnöki bukás „alapozta” meg, az, hogy Gyurcsány Ferenc a saját pártpolitikai arénájában szenvedett pusztító vereséget. De vajon miért?
Ciánozás, és ami mögötte van
Két ideáltípus a magyar médiában: a független rámenős, aki elrejti valódi vonzódásait és a pártatlan szerepet igyekszik megvalósítani – hitelesen, és egy másik aki csak úgy értelmiségiként elkalandozik először a politikába, majd a riporterkedés felé, és utóbbit saját bevallása szerint sem veszi igazán komolyan. A két karakter egymással is beszélgetett nemrég politikáról, riporterkedésről. Zsolt Péter írása.
A bokrosi teendők és a politikai áttörés
Bokros tehát vitán felül jó irányba mozduló gazdasági reformer, ám állítjuk: a gazdasági reformok önmagukban nem hozhatják meg a kívánatos eredményeket, ha nem kapcsolódnak össze a társadalmi dimenzió megváltoztatására irányuló erős és szimbolikusan is kódolható ajánlattal: nevezetesen a társadalmi kohézió növelésének vagy helyreállításának programjával. A „régi” Bokros ezt még értette, a „mai” Bokros (legalábbis írásai érvelési irányából ítélve) már nem annyira.
Válságkezelés és sütőzsír
A kormány válság alatti gazdaságirányítása kettős szorításban küzd; egyszerre sújtja a piaci demagógia és a piaci populizmus. Vagyis Gyurcsány újabb programját szokás szerint két irányból érték támadások: a tudományos és gazdasági elitek neoklasszikus csoportjainak részéről, valamint a szélsőségesen heterogén gyűjtőpárttá vált Fidesz (és szellemi holdudvara) felől. Írásunk a kialakult helyzetről.
Reform vagy bukás
Sajátos fogalomzavar alakult ki a nyilvánosságban azzal kapcsolatban is, hogy voltaképpen mi minősül reformnak. A válságkezelés és a szerkezeti reformok összemosása ismét komoly kockázatokat rejt. „Reform vagy bukás”; ez volt őszödi beszéd kulcsmondata, és ez határozta meg az induló kormányzás elvi alapállását és misszióját. Aztán tanúi lehettünk annak, hogy az akadályok és buktatók hatására a kormány hogyan bontja le fokozatosan önnön reformidentitását, és most azt kísérhetjük figyelemmel, hogy hogyan próbálja újraépíteni.
Előrehozni vagy békén hagyni?
Magyarországon azonban sem az idő előtti kormánybukás, pláne nem az idő előtti választás nem része a szokásrendszernek. Mindez azért baj, mert a szokásrendszer valójában a kialakult politikai mechanizmusok tudomásulvétele és elfogadása. Gondolataink az előrehozott választás lehetőségéről.
A tábormentalitás öngólja
A kétosztatúság nem maguk miatt a lövészárkok miatt, és az állandó acsarkodások miatt demokráciarombolók, hanem mert emiatt válik a saját sorok megtisztítása lehetetlenné, illetve a folyamat bonyolultabb, és körkörösebb: a morális üresség az oka a demokratikus deficitnek, az pedig a tábormentalitásnak, és a tábormentalitás újratermeli a morális ürességet. Elemzésünk a hazai folyamatokról.
Egy rendkívüli parlamenti ülésnap elé…
Az őszödi beszéd miatt kialakult bizalmi válságban azonban Gyurcsány talán végleg eljátszotta a lehetőségét annak, hogy ezt széles nemzeti konszenzust valaha is tető alá hozhassa. De valljuk meg őszintén, a jelenlegi magyar demokrácia úgy tűnik nem érett még meg erre a megegyezésre. Elemzésünk az aktuális helyzetről
2009 chartái
2009-ben – nézetünk szerint – öt területen szimbolikus és tényleges lépésekre van szükség. Mindezeken túlmenően természetesen nagyon sok egyéb teendő is van. Ha a magyar kormányok és ellenzékük a „nagy dolgokban” nem képesek elemi szintű együttműködésre, addig a kisebb dolgokban sem lesz előrelépés, és mindenki a sült galambra fog várni.
1929-33 és 2008
A politikusoktól persze pragmatikus cselekvést várunk el, de belegondoltunk-e már abba, hogy nem az vezet-e sokszor a válságokhoz, hogy a politikusok túlzottan is pragmatikusan cselekszenek, és egyszer csakugyan betelik – hogy egy képzavarral éljek – a pragmatikus cselekvések pohara. Elemzésünk a múlt és jelen párhuzamairól.
Rendezvény a Terror Házában
A mai Magyarországon még mindig igen nagy gyanakvás övezi azokat a kezdeményezéseket, amelyeken – úgymond – nem egy táborba tartozók jönnek össze. Észrevételeink egy rendezvény kapcsán.
Az ellenzék mozgásiránya
A legújabb politikus-népszerűségi listát figyelve arra az érdekes összefüggésre figyelhetünk fel, hogy Orbán Viktor megelőzte Szili Katalint és Sólyom Lászlót, azaz: emberemlékezet óta vezető pártpolitikus áll a népszerűségi lista élén. Az okokról elemzésünkben olvashatnak.
Egy miniszterelnöki interjú
Amikor „szokatlan” kérdezési technikáról és riporteri attitűdről beszélünk, akkor arra gondolunk, hogy a riporter (Apáthy-Tóth Kata) Magyarországon szokatlan bátorsággal és elszántsággal faggatta a miniszterelnököt, aki – nyilván ennek hatására is – eléggé elbizonytalanodott, és jóval a szokott formája alatt teljesített. Meglátásaink az ominózús interjú kapcsán.
Régi recept új időben?
A magyar gazdaságpolitika a kormányzati ciklusokon átívelő jelleggel háromszor esett már a túlzott egyensúlyközpontúság hibájába, melyért – térségi versenytársainkhoz viszonyítva – számottevő növekedési és beruházási deficittel, magas kamatszinttel, valamint a belső kereslet szűkülésével volt kénytelen fizetni: a ’90-es évek első felében, Orbán kormányzati ciklusának elején és a második Gyurcsány-kabinet időszakában. Elemzésünk a legújabb gazdasági válság hazai hatásairól.
Elfogadott sarokszámok
A Méltányosság mérése szerint a nyár vége óta folyamatosan csökkent annak az esélye, hogy ne legyen 2009-es büdzsé. A legutóbbi állás szerint csupán két ellenzéki távolmaradóra lenne szükség az igenek győzelméhez. A helyzetről Novák Zoltán nyilatkozott a Figyelőnek.
Mítoszok és kockázatok
A válságkezelésére vonatkozó megoldási javaslatok kapcsán körvonalazódó ellentét sokkal mélyebb gyökerű annál, hogy pusztán rövidtávú aktuálpolitikai megfontolásokra vezethetnénk vissza. Voltaképpen a növekedésösztönzés és az egyensúlyközpontúság híveinek több mint másfél évtizedes vitájának újabb fejezete körvonalazódik a válság kapcsán, melyben az érvek és ellenérvek a szokásos mintázatot követik. Elemzésünk az aktuális helyzetről és történelmi tapasztalatokról.
Kormányzati kommunikáció és beavatás
Magyarországon úgy alakultak a történelmi körülmények, hogy mindig is szükség volt egy rendszert (olykor válságot) menedzselő nagy kormánypártra. Ezt nem nagyon lehetett leváltani, viszont megújulni sem nagyon tudott. Meglátásaink az aktuális hazai helyzetről.
Politikai vezetés – válsághelyzetben
Igazából az érdekel, hogy vajon hogyan változtat egy válság a politikai vezetés természetén. S hogyan lehetséges, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal újabb szerepekben: válságkezelőként és egységteremtőként bukkan fel? Hogyan sikerülhet mindez Magyarország 1990 óta immáron leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökének, akit sokan és sokszor temettek már, illetve akinek politikai bukását általában biztosra veszik, csak idejét gondolják még jócskán kitolhatónak.
A történelem pártjai
Más pártok, más szellemi erőterek, más hatalomközpontok fejlődtek ki a korábbi jelentéktelenségből, az utolsókból elsők, a törpékből nagyok, majd óriások lettek, az MSZP és a Fidesz eluralta a politikai mező két oldalát, és az egykori rendszerváltó nagypártok immár legfeljebb csak szövetségesként asszisztálhattak az időközben az ő politikai oldalukra tévedt új nagyok mellett. Elemzésünk az okokról.
Kormányzás és mérés
Az MDF elnökválasztása
A hazai politikai életben példátlan üggyé dagadt az ún. MDF-lehallgatási botrány. Mégis csak az MDF elnökválasztási kampánya zajlott itt, ha ez az időzítetten nyilvánosságra hozott CD árnyékában immáron érdektelen epizódnak is tűnik. Az alábbi elemzés indulatok és stigmák nélkül próbál vizsgálódni.
Az E.ON a Méltányosság Politikaelemző Központ energiapolitikával kapcsolatos megjelenéseit és eseményeit támogatja.